Vérnyomás megfigyelése Az élettanitól eltérő jellegzetes változások Szabó Elza Egészségtan tanár

VÉRNYOMÁS Vérnyomás-Tensio: az az erő, melyet a bal kamrából kilökött vér az erek falára kifejt Értékei: Systoles nyomás: A bal kamra összehúzódásakor (systole) az artériákban kialakult legnagyobb nyomás Diastoles nyomás: A kamra elernyedésekor (diastole) az erek rugalmassága által fenntartott legkisebb nyomás

VÉRNYOMÁS systolés nyomás diastolés nyomás 139/79 Hgmm systolés nyomás diastolés nyomás Pulzusnyomás – a systolés és a diastolés vérnyomás különbsége (pl. 139−79 = 50 Hgmm) A vérnyomás értéke normálisan sem állandó, napi minimális ingadozást mutat

A vérnyomást befolyásoló tényezők KIR (érszűkítés, értágítás révén emeli, csökkenti) Hormonális hatás (emeli) Kémiai anyagok (érszűkítés, értágítás révén emeli, csökkenti) Erek állapota Érpálya teltsége Szív munkája Életkor Munkavégzés, napszak

Optimális-kóros vérnyomásérték Kategória Szisztolés Diasztolés vérnyomás (Hgmm) Optimális 120 és 80 Normális 120-130 80-85 Emelkedett-normális 130-139 és/vagy 85-89

Hypertónia - 140/100 Hgmm fölött Hypotonia - systole 100 Hgmm alatt (tünet:aluszékonyság, ásítás, fáradtság-az agy O2 ellátottsága zavart szenved) A hypertonia diagnózisa vérnyomásméréssel történik,diagnózisának alapja a megfelelő módon kivitelezett vérnyomásmérés A hypertonia diagnózisának felállítását többszöri (min. 3), különböző időpontokban (legalább 1 hetes időközzel) történt vérnyomásmérésnek kell megelőznie

A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) irányelve alapján a vérnyomásmérés ajánlott módszere: Eszköze: a hitelesített, karbantartott vérnyomásmérő Módszere: auszkultáció, a Korotkov fázisok helyes használatával: A szisztolés érték megadása a Korotkov I. fázissal ( első koppanó hang megjelenése) A diasztolés érték megadása a Korotkov V. fázisával ( a hang eltűnése) – kivéve egyes eseteket, ahol ez nem jól hallható: idős emberek, terhesek, anaemiások,amikor a Korotkov IV fázis (hang elhalkulás) adandó meg.

A vérnyomásmérés módszerei Véres vérnyomásmérés (közvetlen) A véráramban mérjük az éren belül A centrális vénákba (pl. v. cava superior) vezetett kanülön át mérjük direkt úton a vérnyomást (pl. CVP = centrális vénás nyomás). Főleg intenzív terápiás osztályon alkalmazzák.

A vérnyomásmérés módszerei Vértelen vérnyomásmérés (közvetett) az érfal külső leszorításával végezzük a mérést Az arteria brachialis keringését megszüntető nyomást határozzuk meg Korotkov-módszerrel, vagy tapintással Korotkov-módszer – az arteria cubitalis felett fonendoszkóppal hallgatózva állapítjuk meg a vérnyomás értékeket Arteria radialis tapintása – ebben az esetben csak a szisztolés érték határozható meg

A vérnyomásmérés eszközei Fonendoszkóp Vérnyomásmérők a) Higanyos – Riva–Rocci-féle vérnyomásmérő b) Aneroid (Recklinghausen-féle) vérnyomásmérő c) Félautomata készülékek d) Automata készülékek

A vérnyomásmérő részei 12 cm-es mandzsetta felfújható tömlővel Zárószelepes felfújó ballon Összekötő gumicső Higanycső + higany és skála Hgmm- és kPa-beosztással Az aneroid mérőnél mutató és skála, a félautomata/automata készülékeknél digitális kijelző helyettesíti a higanycsövet

Vérnyomásmérők

A vérnyomásmérés kivitelezése Előkészítés Vérnyomásmérő Fonendoszkóp Eszközfertőtlenítő szer Papírvatta Ledobó tál Lázlap, gondozási napló

Riva-Rocci-féle vérnyomásmérővel 1. Készítse elő az eszközöket és ellenőrizze azokat (a higanyszál 0 áll, nincs megszakadva, a szelep ép, a fonendoszkóp működőképes) 2. Fertőtlenítse a mandzsettát, valamint a fonendoszkóp hallgatóját és membránját 3. A beteget ültesse vagy fektesse le 4. Üljön le a beteggel szemben 5. Ismertesse röviden a beavatkozás lépéseit 6. Tegye szabaddá a beteg bal karját

Riva-Rocci-féle vérnyomásmérővel 7. Helyezze fel a mandzsettát, ha nincs a mérésnek kontraindikációja (a mandzsetta szív magasságban, alsó széle a könyökhajlat felett legyen 2-3 cm-rel, a gumicső a könyök mögé kerül, így nem zavarja a hallgatózást) 8. Tapintsa ki az artéria lüktetését a könyökhajlatban, a fonendoszkópot helyezze a pulzálás helyére 9. Zárja el a szelepet 10. Pumpáljon a ballonnal levegőt a mandzsettába, miközben figyeli a higanyoszlop emelkedését

Riva-Rocci-féle vérnyomásmérővel 11. A várt érték felé kerüljön a higanyoszlop 12. Nyissa ki a szelepet, engedje a levegőt lassan kiáramolni 13. Figyelje fonendoszkópban az első koppanó hangot, olvassa le a higanyoszlop magasságát – ez lesz a systolés érték (ekkor az érben és a készülékben lévő nyomás kiegyenlítődik) 14. Ezután tovább engedve a levegőt kiáramolni, a pulzushullámok megszűnnek Figyelje az utolsó koppanó hangot – ez lesz a diasztolés érték.

Riva-Rocci-féle vérnyomásmérővel 15. Engedje ki teljesen a levegőt a mandzsettából és vegye le az eszközt a beteg karjáról 16. Dokumentálja a tanult módon a kapott eredményt Célszerű a vérnyomást egymás után kétszer megmérni, így megbízhatóbb értéket kapunk

Mérés automata és félautomata készülékekkel A higanyos vérnyomásmérők helyett egyre több automata vagy félautomata készülék kerül forgalomba Előnyük a könnyen kezelhetőség, aminek következtében a beteg akár önmagának is meg tudja mérni a vérnyomását mindenféle előképzettség és gyakorlás nélkül Ezekben az esetekben nincs szükség fonendoszkóp alkalmazására sem

Mérés félautomata készülékekkel A félautomata készülékek esetében a mandzsetta felhelyezése után – a higanyos vérnyomásmérőhöz hasonlóan – egy ballon segítségével pumpálunk levegőt a mandzsettába 1. Járjon el a fenti leírás 1–9. pontja szerint, de itt nem használunk fonendoszkópot 2. Pumpáljon a ballonnal levegőt a mandzsettába, miközben figyeli a kijelzőn az értéket 3. A pumpálás abbahagyásakor a levegő fokozatosan kiáramlik a készülékből

Mérés félautomata készülékekkel 4. A készülék kijelzi a mért vérnyomást 5. Engedje ki teljesen a levegőt a mandzsettából és vegye le az eszközt a beteg karjáról 6. Dokumentálja a tanult módon a kapott eredményt

Mérés automata készülékekkel 1. Járjon el a fenti leírás 1–7. pontja szerint, de itt nem használunk fonendoszkópot 2. A mandzsetta felhelyezésénél kövesse a gyártó utasításait és ügyeljen az érzékelő helyzetére 3. A használati utasításnak megfelelően kapcsolja be a készüléket 4. Kezdje meg a mérést 5. A készülék kijelzi a mért vérnyomást 6. A mérés befejeztével a készüléket kapcsolja ki 7. A mért adatot a tanult módon dokumentálja

ABPM 24 órás vérnyomásmérés

ABPM- (ambulatory blood pressure monitoring A beteg a készüléket 24 órán át magán viseli A készülék a beállításnak megfelelően, (15-30 percenként ) de legalább óránként egyszer vérnyomást mér, és az eredményt tárolja A kiértékelés számítógép segítségével történik

Az ABPM vizsgálat A vizsgálat ambulánsan, hétköznapi, megszokott körülmények között (otthon, munkahelyen napi tevékenységek közben) történik, nem pihenőnapon Betekintést kapunk a vérnyomás napszaki ingadozásaiba Kiszűrhetők az ún. „fehér köpeny” hipertónia esetei, stresszhelyzetek

Mikor mérünk vérnyomást? Minden kórházba kerülő betegnél felvételkor Indokolt esetben naponta 2x esetleg többször (keringési rendszer betegségeiben-ha az állapota indokolja -10 percenként) Műtétes betegnél Első méréskor a RR mindkét karon kell mérni a mért érték között 5-10 Hgmm különbség lehet Ha a különbség ennél nagyobb rendellenességre utal

A vérnyomásmérés szabályai A beteg a mérés előtti 30 percben ne fogyasszon koffein-alkohol-thein-taurin tartalmú italokat, ne dohányozzon A mérés előtt 5 percig nyugodt, zaj- és stresszmentes környezetben üljön A mérés ülő, vagy fekvő helyzetben történik – az ápoló is üljön le A beteg alkarja a szív magasságában megtámasztva, izomfeszülés nélkül A higanyoszlopot szemmagasságból olvassuk le

A vérnyomásmérés szabályai Mérés előtt a készüléket ellenőrizzük Egy karon max. 2x pumpálhatjuk fel A mérés közben észlelt elváltozásokat jelentsük orvosnak (pl. fájdalom, bevérzés). Pontszerű vérzés a mandzsetta alatt vérzékenységre utal Az értéket pontosan dokumentáljuk kórházban lázlapon és ápolási lapon, egyéb esetben a gondozási naplóban A jelentős változást és a kóros értéket jelentsük orvosnak

A vérnyomásmérés szabályai Nem lehet vérnyomást mérni: bénult végtagon, ideggyulladás esetén, közvetlenül vénás beavatkozás után, kiterjedt bőrbetegség esetén, trombosis, embolia, visszérgyulladás esetén az érintett végtagon,

A vérnyomásmérés szabályai SHUNT-ös kézen, emlő v. hónaljműtét, gipszkötés az alkaron v. kötés seb ha a végtagot a beteg nem képes kinyújtani Közös fonendoscop használat esetén a fülrészt is fertőtlenítő oldattal törölje le!

A vérnyomás jelölése Jelölhetjük nagy nyomtatott betűvel (T = tensio) pl. T = 130/75 Hgmm. Jelölhetjük a mérőeszköz elnevezése alapján (RR = Riva–Rocci) pl. RR 130/75 Hgmm. Az értéket feltüntethetjük abszolút számmal pl. 130/75 Hgmm. A lázlap koordináta-rendszerében használhatunk: oszlopdiagramot: 130/75 nyíldiagramot: 130/75 1= 4 Hgmm A mérés idejét mindig pontosan fel kell tüntetni!

Helyes (?) vérnyomásmérés

A vérnyomásmérés leggyakoribb hibái A készülékben és a mérést végző személy részéről következhetnek be. A készülék hibái: Meglazult tömítések (a mutató nem emelkedik) A higanyszál nem áll nyugalmi helyzetben a 0 ponton Megtört, megcsavarodott gumivezeték (lyukas) Hibás felfújó ballon, hibás mandzsetta Hibás zárószelep A fenti hibák a mérés megkezdése előtt kiszűrhetők és korrigálandók.

A vérnyomásmérés leggyakoribb hibái A mérő személy által elkövetett hibák: A mandzsetta rossz felhelyezése (nincs légtelenítve) A mandzsetta nem megfelelő méretű Csak tapintással mérünk (csak systoles nyomás!) Sorozatos mérést folytat 1 karon és nem légtelenít Nem dokumentálja a mérés után közvetlenül A mért rossz értéket (túl magas vagy túl alacsony) nem közli az orvossal - a beteggel esetleg igen Panaszt okoz a betegnek a mérés Olyan karon méri vérnyomást, ahol valamilyen okból tilos

Köszönöm a figyelmet!