A Magyar ötvösség remekei bélyegsorozat fogazatváltozatai (MBK 2656-2663) Kardhordó Kálmán

Már a forgalomba kerülése napján, az elsőnapi borítékon szereplő eltérő méretű bélyegek felkeltették többek érdeklődését. Mert nem szabálytalan vegyes fogazattal, hanem eltérő fogazatmérettel találkozunk. A bélyegképek mérete ugyan állandó, de a fogazatukig terjedő nem, annak három változata van.

A Magyar Bélyegek Monográfiájában szereplő leírás is helyesbítésre szorul. („Fogazat: 12: 12 ½-es fésűsfogazat. A szabálytalan vegyes fogazat a pontatlanul felfúrt fogazóléc eredménye. A bélyegek fogazatukig terjedő mérete 35x59 mm”.)

A helyzetet színesíti, hogy az eltérés bélyegíven belül tapasztalható, de nem minden ív esetében! Mi hát a valóság?

E bélyegeket 2x20-as ívekben nyomták, a két ívet szélesebb sáv, ívközép választotta el egymástól. A nyomdai íveknek filatéliai ívekre vágása folytán a bélyeggyűjtők ilyennel nem találkoztak, ilyen nagy ívek kereskedelmi, vagy postai forgalomba nem kerültek. (1. ábra)

1.ábra

Az ötvösművészet álló téglalap alakú bélyegei az óramutató járásával azonos irányban 90 fokos elfordítással kerültek fogazásra. Tehát nem álló helyzetben, hanem jobb oldalukon fekve, a Magyar Posta felirat balról, fentről lefelé olvasható. A nyomdai ív négy-négy bélyege került egyszerre fogazásra, föntről lefelé haladva (az álló bélyegképhez viszonyítva balról jobbra). A teljes nyomdai íven, baloldalon 2, felül 1, jobboldalt 2 foggal lépett túl (a párkányos fogazáshoz hasonlóan), alul végig kifutott a fogazat (2. ábra).

B. ív A. ív 2.ábra

Szerencsés esetben az álló bélyegképű filatéliai ívek jobb ívszélén szereplő tartalék fogsorú bélyegre is szert tehettünk. (3. ábra)

4.ábra

5.ábra

A szétvágott ívek fogazása eltérő képet mutat: az „A” ív (4 A szétvágott ívek fogazása eltérő képet mutat: az „A” ív (4. ábra) (álló bélyegképhez igazodva a felső) bal ívszéle (az álló alsó ívszéle) végig fogazott. A „B” ív (5. ábra) (álló bélyegképhez igazodva az alsó) jobb ívszéle (az álló felső ívszéle) végig fogazott.

  Színesíti a helyzetet, hogy enyvezetlen bélyegzett - üzleti célokra készített - bélyegeknél a fentebb közöltektől eltéréssel találkozunk. Valószínűleg más fogazógépen készültek. (6. ábra)  

6. ábra

Minden egyes bélyeg „a” és „c” oldalán a fogak száma: 21, a foglyukaké: 20. Eltérés a „b” és „d” oldalnál sincs, ott a fogak száma: 36, a foglyukaké: 35. Különbség mutatkozik ellenben a foglyukak sűrűségében, éspedig:

az „A” ív minden egyes bélyegének fogazata 12 : 12. (fogazáskor az 5 az „A” ív minden egyes bélyegének fogazata 12 : 12 (fogazáskor az 5.-8. oszlop), a „B” ív 1-2. sora (álló bélyegkép!): 12 : 12 (fogazáskor a 3.-4. oszlop), 3. sora (álló bélyegkép!): 12 : 11 ¾ (fogazáskor a 2. oszlop), 4. sora (álló bélyegkép!): 12 : 12 ¼ (fogazáskor az 1. oszlop). Ha az „A” ív 3-4. sorát egymásra hajtjuk, a bélyegek tökéletesen fedik egymást (7. ábra), a „B” ív esetében viszont a 3-4. sor egymásra hajtásakor a 3. sor bélyege takarja a 4. sor alsó részét (8. ábra).

7.-8. ábra

E különböző méretű bélyegek aránya: 12 : 12 6 x 5 bélyeg (30 db közepes), 12 : 11 ¾ 1 x 5 bélyeg (5 db hosszú), 12 : 12 ¼ 1 x 5 bélyeg (5 db rövid) nyomdai ívenként. 100 darabból tehát 12-13 rövid, 75 darab közepes, 12-13 darab hosszú méretű bélyeg fordul(hat) elő. Függőleges pár csak közepes és hosszú, illetve hosszú és rövid méretű esetében lehetséges. (Mindhárom bélyegméret csak a ”B” ív alsó három sorában fordul elő!) Tényleges postai felhasználásban az eltérő méretű összefüggő bélyegek igen ritkák, méretüknél fogva függőleges összefüggésben elvétve alkalmazták. A magasabb címletűekre ez még inkább áll. Ezért küldeményen előforduló daraboknál célszerű lemérni a fogazatot. (Megjegyzés: valójában a fésűsfogazat változatával, a kereszt-, más néven H-fogazattal találkozunk e sorozatunknál.)

Köszönettel tartozom a Bélyegmúzeumnak, hogy lehetőséget kaptam Az ötvösművészet remekei sorozat teljes ívének a megtekintésére, róla kérésemre másolatot készítettek jelen közlésemhez. Kardhordó Kálmán