1 Egy HEFOP projekt tapasztalatai Farkas András 2008. február 26. Digitális tanulási környezet alkalmazása az informatikai kompetenciák.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

AZ EPICT TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS HATÁSVIZSGÁLATA IKT-METRIA FELVÉTELEK ALAPJÁN Az IKT-metria mérőeszköz.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Fiatalok Lendületben Program •Időtartam: •Célja: –Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási.
E-SKILLS (DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS) AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN A STRATOSZ SZÁMÁRA KIDOLGOZOTT VÁLTOZAT Készült a MAT támogatásával, az FSZH közreműködésével.
Digitális kompetenciák a pedagógusképzésben Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola (HU) Námesztovszki Zsolt Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző.
Jó gyakorlat „A 21. század gyermekeiért” – IKT eszközök használata egy inkluzív iskolában II. Rákóczi Ferenc Tagiskola 7400 Kaposvár, Kanizsai u
Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
A kulcskompetenciák.
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
LKG–HEFOP Szakmai Nap, / Kompetensek leszünk!? Bánhegyesi Zoltán Leövey Klára Gimnázium
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
A fiatalkorúak képzési, fejlesztési lehetőségeinek módszertani kihívásai Hegedűs Judit – Lénárd Sándor, ELTE PPK.
E URÓPAI P EDAGÓGIAI IKT J OGOSÍTVÁNY EPICT tanfolyam a Calibrate projektben Kárpáti
Könyvtárhasználati verseny
„EU-s tartalmak az oktatásban" Pedagógustovábbképzési program Budapest, 2008 április 1 EU-S TÉMÁK FELDOLGOZÁSA PEDAGÓGIAI PROJEKTEKKEL Rádai Péter (Nyíregyházi.
A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskolában HEFOP / /1.0.
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser, dékán Kutatás-fejlesztés az EKF-en a kompetencia alapú tanárképzés támogatására A HEFOP projekt VII. Nevelésügyi.
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
TÁMOP 3.1.4/08/ Társadalmi Megújulási Operatív Program
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Új oktatási/nevelési célok: a kulcskompetenciák
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Az EU oktatási és képzési rendszerének célkitűzései
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Értékünk az ember – értékünk a gyermek!.
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
Pedagógiai Értékelési Konferencia
Az információs és kommunikációs technológiák szerepe a szakképzésben február 22. Dr. Tóth Péter főiskolai docens Fővárosi Pedagógiai.
NAT 2007 kompetenciák.
KOMPETENCIA- KOMPETENCIA- ALAPÚ OKTATÁS.
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
Tudás + képességek + attitűdök ismeretekalkalmazás 20 m hosszúságú kerítéssel téglalap formájú konyhakertet kerítenek el. Ha a kert szélessége 4 m, akkor.
Számítástechnikai szoftver üzemeltető
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1 A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGUSKÉPZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (HEFOP PROJEKT) EREDMÉNYEI.
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Tudományos konferencia Nyíregyháza Október
Ismeretátadás ismeretbe ágyazott képességfejlesztés túlméretezett tananyagreális tananyagmennyiség pedagógusközpontú, egységes módszertan tanulóközpontú,
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
A szövegértés-szövegalkotás programcsomag jellemzői
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Az IKT-alapú pedagógia munkaformái, módszerei. 3 betűs világ IKT IST SDT.
Hanák Zsuzsanna PhD Eszterházy Károly Főiskola
Az Emelt szintű eTanácsadó akkreditált felnőttképzés tapasztalatai Dr. Tóth András - Herpainé Lakó Judit AGRIA MEDIA 2011 KONFERENCIA OKTÓBER ,
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
Debreceni Egyetem Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a Hajdú-Bihar megyei pedagógusképzésben. HEFOP / /1.0.
A digitális kompetencia mérése. IKT-alapú értékelés
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
Informatika tanítása ea. Csernoch Mária
Kulcskompetenciák, munkaerő-piaci kulcskompetenciák
Mi az a kompetencia? (1.) =competence Arra való képesség, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes.
Gyakorlás – gyakorlat – gyakornok Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni:
A különböző eszközök egymáshoz való viszonya IKER társadalmasítás workshop Budapest, április 12.
ICT (Information and Communication Technologies) IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) IKT pedagógiai értelmezése ○ Informatika tantárgy ○ Más.
Csökkentsük a túlterheltséget, tanítsuk többet a diákokat! Varga Attila február 4.
Digitális generáció az iskolapadban Bedő Ferenc
Didaktika-II. M. Nádasi Mária. Kooperatív és Kollaboratív módszer.
Barcsák Marianna - KPSZTI
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Nemi sajátosságok a vállalkozói készségekben
Miért szükségszerű a változás a természettudományok oktatásában?
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
5. Tétel – A Life Long Learning
INFOÉRA 2006 Miért tanítsunk informatikát?
Előadás másolata:

1 Egy HEFOP projekt tapasztalatai Farkas András február 26. Digitális tanulási környezet alkalmazása az informatikai kompetenciák fejlesztésében

2 Bevezető A fejlesztési célú akciókutatás célja egy képzésmetodikai program kidolgozása, leírása, kipróbálása, hatékonyságának mérése. A fejlesztési célú akciókutatás célja egy képzésmetodikai program kidolgozása, leírása, kipróbálása, hatékonyságának mérése. Cél az IT oktatási alkalmazására felkészült tanítók és tanárok képzése. Cél az IT oktatási alkalmazására felkészült tanítók és tanárok képzése. Alapkérdés: Hogyan illeszthető be a projekt- pedagógia a mai felsőoktatás gyakorlatába? Alapkérdés: Hogyan illeszthető be a projekt- pedagógia a mai felsőoktatás gyakorlatába? Az átélt megoldások hogyan transzferálhatók a későbbi pedagógiai gyakorlatba? Az átélt megoldások hogyan transzferálhatók a későbbi pedagógiai gyakorlatba?

3 Bevezető A „felszínen zajló” projekttevékenységek által hogyan fejleszthetők az informatikai kompetenciák? (Bevezetés az információtechnológiába c. kurzus) A „felszínen zajló” projekttevékenységek által hogyan fejleszthetők az informatikai kompetenciák? (Bevezetés az információtechnológiába c. kurzus) Miként nyújt támogatást e folyamatban a kifejlesztett digitális tanulási környezet? Miként nyújt támogatást e folyamatban a kifejlesztett digitális tanulási környezet?

4 „A természettudományos és informatikai ismereteke bővülésének és elavulásának gyorsuló üteme a felsőoktatásban is előtérbe állítja az ismeretszerző képesség, a permanens tanuláshoz való pozitív viszony (attitűd) kialakítását. A képzés középpontjába az aktív ismeretszerzés, sok esetben a kutatás kerül.” Hegedüs Gábor: Projektpedagógia, Kecskemét, 2002.

5 A kurzus megvalósítása 2006/2007-es tanév; BDF Tanító alapszak (BA) Bevezetés az információtechnológiába c. kurzus 1. évfolyam; 35 hallgató, 2 csoportban 2006/2007-es tanév; BDF Tanító alapszak (BA) Bevezetés az információtechnológiába c. kurzus 1. évfolyam; 35 hallgató, 2 csoportban 2007/2008-as tanévben összesen 75 hallgató vett részt a kurzuson (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar is bekapcsolódott a munkába) 2007/2008-as tanévben összesen 75 hallgató vett részt a kurzuson (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar is bekapcsolódott a munkába)

6

7 A kurzus megvalósítása - szakaszok Meglévő tudásszint felmérése, tudáshiány feltárása Meglévő tudásszint felmérése, tudáshiány feltárása számítógép-használat meglévő gyakorlata, az IT tanulásának motivációs tényezői, szakmai ismeretek egyéni szintje (3 témakörben) számítógép-használat meglévő gyakorlata, az IT tanulásának motivációs tényezői, szakmai ismeretek egyéni szintje (3 témakörben) Szeminárium – két-háromhetes periódusok Szeminárium – két-háromhetes periódusok A projektfeladatok megvalósítására történő felkészülés, Projekttervek elkészítése, bemutatása – vitája; szemináriumi projekt – csoportokban; bemutatás A projektfeladatok megvalósítására történő felkészülés, Projekttervek elkészítése, bemutatása – vitája; szemináriumi projekt – csoportokban; bemutatás

8 A kurzus megvalósítása Folyamatos együttműködés zajlik a csoport tagjai között a projektek tervezése és kivitelezése során A tervek elkészítése által a hallgatók közvetett módon informatikai ismereteket sajátítottak el: A tervek elkészítése által a hallgatók közvetett módon informatikai ismereteket sajátítottak el: Eszközismeret, számítógép-használat Eszközismeret, számítógép-használat Általános célú alkalmazói programok Általános célú alkalmazói programok Információkeresés – hálózati technológiák területén Információkeresés – hálózati technológiák területén

9 Oktatási környezet A szakmai ismeretek elsajátításához, az egymással történő kommunikációhoz egy elektronikus tanulási környezet (Moodle) áll a hallgatók rendelkezésére. Elemei: A szakmai ismeretek elsajátításához, az egymással történő kommunikációhoz egy elektronikus tanulási környezet (Moodle) áll a hallgatók rendelkezésére. Elemei: WEB alapú oktatóanyag WEB alapú oktatóanyag Szintfelmérő teszt Szintfelmérő teszt Fórumok Fórumok Letölthető források, példák, feladatok Letölthető források, példák, feladatok Az elkészített munkák elektronikus leadása Az elkészített munkák elektronikus leadása

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19 Köszönöm a figyelmet!

20 Kulcskompetencia „A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen.”

21 Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Digit á lis kompetencia Digit á lis kompetencia A tanulás tanulása A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia Kulturális kompetencia

22 Digitális kompetencia A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban.

23 Digitális kompetencia Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

24 Elvárások A képzéseken aktív tanulók vegyenek részt, akik megkonstruálják saját tudásukat, s részt vesznek tanulásuk önszabályozásában. A képzéseken aktív tanulók vegyenek részt, akik megkonstruálják saját tudásukat, s részt vesznek tanulásuk önszabályozásában. Lehetőség nyílik a tanulási – tanítási stratégiák, módszerek gazdag választékának tapasztalati tanulás kereteiben történő felfedezésére, megismerésére, elsajátítására. Lehetőség nyílik a tanulási – tanítási stratégiák, módszerek gazdag választékának tapasztalati tanulás kereteiben történő felfedezésére, megismerésére, elsajátítására.

25 Ismeretek Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja: a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és - kezelés ismeretét a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és - kezelés ismeretét

26 Ismeretek az Internet és az elektronikus kommunikáció ( , videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését az Internet és az elektronikus kommunikáció ( , videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését

27 Képességek elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából

28 Attitűdök  Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során  Pozitív viszonyulás az Internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is