Személyiségfejlesztő gyakorlatok Székely Dániel Felhasznált irodalom: Jávorné dr. Kolozsváry Judit (2005): Serdülők az Iskolában

Célok A serdülő saját maga jöjjön rá képességeire és hogy azokat hogyan használhatja Ismerje fel, hogyan látják őt mások, hogyan vélekednek róla és hogyan fogadják el Megtapasztalhatja mások véleményének jelentőségét

Ki vezeti? Pedagógus Jó, ha segítséget kap pszichológustól, vagy Nevelési Tanácsadótól

Ajánlások, tapasztalatok, szempontok 8 – 16 fős csoportok (egyes esetekben egész osztály is) Videózás (előzetes beleegyezéssel) hasznosnak bizonyul Szabályok lefektetése

Ajánlások, tapasztalatok, szempontok Nem kötelező részt venni „Csoport-titok” – „mitudat” Osztályfőnöki óra, legjobb, ha összevont (2x 45 perc) Külön időpontban is lehet Az egész osztályt érintő eseményeket az egész osztállyal együtt kell megbeszélni

Személyiségfejlesztő gyakorlatok Együttes tevékenység Énkép erősítés, énideál, nézőpontváltás, énkontroll Értékek és normák Érzékelést-észlelést fejlesztő gyakorlatok Feszültségek feldolgozása Kapcsolatteremtő játékok Kudarc- és stresszkezelés Lazító gyakorlatok „Mintha” – játékok Nem verbális kommunikációs gyakorlatok Otthoni konfliktusok kezelése – nézőpontváltással Ön – és társismeret fejleszése Önismereti gyakorlatok Személyes kapcsolatok fejlesztése Tanulási/megértési nehézségek, empátia és kreativitás fejlesztése

1. Együttes tevékenység Hajótörés 6-700 ember: gyerekek, nők, ffiak, idősek, betegek, egészségesek, stb. Bizottságok létrehozása: Rendező-összehangoló Egészségügyi és szociális Munkaügyi, foglalkoztatási, gazdasági Oktatás-nevelési Védelmi Igazságszolgáltatási Építésügyi Bizottságoknak írásban ki kell dolgoziuk a saját javaslataikat, törvényeiket Szóvivő előadja a rendező-összehangoló bizottságnak Megegyezésre kell jutni, különben mindenki meghal a szigeten A megbeszélést a csoportvezető irányítja és a feladatot követően az egész csoporttal meg kell tárgyalni a történteket.

2. Énkép erősítés, énideál, nézőpontváltás, énkontroll Egy napom… Körben ülő csoporttagok az élményeik alapján összeállítanak egy történetet A vállalkozó kedvűek eljátszák „súgók”: befolyásolhatják a szereplők viselkedését, alakítva a történetet A napi események élményszintű megélése a cél A végén megbeszélés

2. Énkép erősítés, énideál, nézőpontváltás, énkontroll Emlékeim Legkorábbi emlékek megbeszélése Asszociációk áramlását engedni kell Ki szeretnék lenni Mindenki leír egy papírra három személyt, aki szívesen lenne és a papírokat bedobják egy kosárba Húzás után a csapat megpróbálja kitalálni, hogy ki írta Akire vonatkozik pedig elmondja, hogy miért azokat a személyeket válaszotta

2. Énkép erősítés, énideál, nézőpontváltás, énkontroll Jövőm Mindenki 3 papírlapot kap: Életem 5, 10, 30 év múlva Kosárba dobják, húznak és ki kell találni, mint az előző feladatban. Aki írta, beszámol a miértről Max 10-12 fő

3. Értékek és normák Értékbörze Árverésre bocsájtjuk az általunk fontosnak talált értékeket Az értékek listáját kikiáltási árukkal együtt megkapják a résztvevők A tagoknak bizonyos mennyiségű fabatkájuk van, és ezt felhasználva kell licitálniuk az árverés során eladásra kínált értékekre Az árverés után megbeszélés: ki mit vett, miért, mivel pótolta azt, amit mások megvettek előle, stb.

3. Értékek és normák Kirekesztés, kizárás A kirekesztettség saját élményű megtapasztalása 5-7 fős csoportokban saját szabályok szerint kirekesztenek 1-2 tagot csoportonként A kirekesztettek külön csoportba ülnek az osztály másik végében, és egyenként beszámolnak érzéseikről, lelkiállapotukról Különösen ajánlott aktuális események (címkézés, kizárás) osztálybeli megbeszélésére

4. Érzékelést, észlelést fejlesztő gyakorlatok Érzékszervekre épülő gyakorlat Bekötött szemmel forma, illat alapján kell kitalálni, hogy mi van a kosárban Térérzékelő gyakorlat Párosan végigmennek a termeken, folyosókon, esetleg udvaron: egyikőjük bekötött szemmel, tapintás alapján, a másik pedig csak szóban irányíthatja (jóváhagyás, vagy korrekció)

5. Feszültségek feldolgozása Úgy érzem, hogy… Körben ülve, valamelyik jelenlevő csoporttársnak címezve kell mondatot mondani Részletesen megbeszélni a végén Jellemzően 2-3 (semleges) bemelegítő gyakorlat után ajánlott 6 állítás 6 mondatot kell mondania mindenkinek, melyeknek alanyai a személyes névmások (én, te, ő, mi, ti, ők) Ma rájöttem Mindenki egy általa választott csoporttársának címezve mond egy mondatot Pl. Éva, ma rájöttem, hogy nagyon passzívan viselkedsz. Mások véleményén a hangsúly (mennyire jelentős ez az egyén számára, ő miként vélekedik másokról, stb.)

5. Feszültségek feldolgozása Válassz szimbólumot Mindenki választ az osztályból egy valamelyikőjükre emlékeztető tárgyat Középre rakják és ki kell találni kit szimbolizál / kihez tartozik a tárgy Megbeszélés: ő maga hogy vélekedik? Valóban jellemző? Stb. Veled együtt Mindenki leírja, hogy valamelyik jelenlevő csoport társával milyen tevékenységet végezne szívesen Majd odaadja a címzettnek, vegül felolvassák Esetleg válaszüzenetet is lehet küldeni „kibeszélő” beszélgetés, egyik üzenet se maradjon ki, és mindenkinek legyen lehetősége elmonadni, ha valami bántja vagy rosszul esik neki

6. Kapcsolatteremtő játékok Gombolyító Egymás megismerése a cél, a csoportvezető egy gombolyagot gurít a tagoknak egyenként, akik egy-két mondatban elmondják a legfontosabb jellemzőiket, tulajdonságaikat „… ha nem ember vagy…” Mi lennél leginkább, ha nem lehetnél ember? 3 választ kell leírni papírra, majd bedobni középre A csoport egyenként kihúzza a papírokat és megpróbálják kitalálni az illetőt, akinek a papírját kihúzták „Keresem a párom…” Csoporttagok szabadon járkálnak Kizárólag (!) szemkontaktussal párt kell keresni, és kettesével leülni. Elutasítás és megegyezés

7. Kudarc- és stresszkezelés Ha ingerült vagyok / ha félek Mindenki leír egy-két olyan történetet, amely különösen felzaklatta: dühöt, ingerültséget, haragot, félelmet érzett Papírlapok összehajtva a közös kosárba, majd egyenként kihúzva a csoport megbeszéli azokat. A nagy égés A csoporttagok által hozott kínos/nevetséges történetek közül a csoport eljátszik egyet Szerepcserével érdemes megismételni Szereplők és nézők érzéseinek megbeszélése

8. Lazító gyakorlatok Légző gyakorlatok Álló helyzetben: mély levegő, közepes tempóban kiengedés 10 mp-en keresztül „gyertyafújás”: mély belégzés, hirtelen kifújás, mély belégzés, lassú kifújás váltakozása Papírfújás: padon elhelyezett szalvéta lassú elfújása Napozás: hanyatt fekve egyenletes ki- és belégzés, mert élvezik a napsütést Képzeletbeli léggömb felfújása: páros játék, kézfogással. Egyik tag a fújó, másik a léggömb (amely végül saját maga dönti el, hogy mikor van felfújva, és akkor elengedi a fújó kezét, és sziszegő hangot hallatva „összelapul”

9. „Mintha” játékok Érzelmek a pohárban Mindenki ír egy-egy befejezetlen mondatot, berakják a kosárba, és aki kihúzza annak kell befejeznie (szintén írásban). Pl. „Attól félek, hogy…”, „Azt szeretném a legjobban, hogy…” Ha ez meg van, akkor be kell mutatni szavak nélkül a csoportnak, a többieknek pedig ki kell találni az érzelmet. Hangos olvasás Halandzsa nyelven felolvas valaki egy szöveget Hanglejtésből, hangerősségből, mimikából ki kell találnia a csoportnak, hogy miről volt szó A találgatás szavak nélkül, pantomimikával történik!

9. „Mintha” játékok Kiáltás hang nélkül A csoport valamelyik tagja érzelmet (pl. öröm, bánat, düh, rémület, stb.) fejez ki kiáltással, de hang nélkül (!) Ha a csoport nem jön rá, akkor hanggal is megismételheti Szobor Játék Páros játék: a „szobrász” beállítja a „szobrot” egy bizonyos testhelyzetbe, a többieknek pedig ki kell találniuk, hogy mit ábrázol a szobor. A szobor elmondja, hogy ő hogyan értelmezte, majd az alkotó is beszámol szándékáról Tégy úgy, mintha… Szöveg nélküli játék: lényeges helyzeteket, állapotokat kell eljátszani Helyzetek: utazunk, orvosnál vagyunkjó hírt hallunk, stb. Állapotok: Fázunk, melegünk van, örülünk, stb.

10. Nem verbális kommunikációs gyakorlatok Mimetikus játék Páros játék: a felek egymás cselekvését, mozgását utánozzák Üzenet a tekintettel Állj fel!: a kör egyik tagja körbejár, és akinek a szemébe hosszan belenéz, annak fel kell állnia Ülj le!: ugyanez. A lényeg: venni kell a lapot Tükörjáték: párban állva, mintha tükröt tartanának a társunk elé, úgy kell visszaadnunk a mozgását

11. Otthoni konfliktusok kezelése Az én anyám / apám Valamelyik csoporttag szüleivel való otthoni konfliktustörténetét dolgozza fel a játék Eljátsza a csapat, és lehet közben változtatni az eseményeken Fontos, hogy ki lehessen próbálni a különböző szerepeket: szerepcsere ajánlott Érdemes a végén minden részletet megbeszélni Az én testvérem Ugyanaz, mint az előző, csak testvérhelyzetekkel A szerepcsere itt talán még fontosabb

12. Ön- és társismeret fejlesztése Adj másik nevet! A csoport új keresztneveket ad minden tagjának Szempontok: hangzás, hangrend, terjedelem, mgh-k, msh-k helyezkedése, a név jelentése, eredete, hírességek, stb. Az én tanárom Egy eredetivel lehetőleg azonos történetet kell eljátszani A kiindulást kell tisztázni, a többit a szereplőkre lehet bízni

12. Ön- és társismeret fejlesztése Nézz tükörbe Egymásról kitalálni, hogy ki melyik történelmi korba illene be a legjobban Majd szavakkal leírni az illetőt: öltözködés, mozgás, hajviselet, stb. Rajzold le Párokban az egyik fél háttal ül a táblának, a másik pedig vele szemben áll, rálátással a táblára, ahol egy nem túl egyszerű síkidomokkal tarkított ábra van, amelyet szavakkal ír le az ülő társának, aki a hallottak alapján lerajzolja 10-12 perc Félreértelmezések, tanulságok tisztázása a végén

12. Ön- és társismeret fejlesztése Rajzold le Közös csoportkép rajzolása, ahol mindenkinek az előre megbeszélt szabályok szerint egy részt le kell rajzolnia. Rajzolás után mindenki beszámol a saját részéről: miért pont úgy, ahogy, színek, formák, stb. Válassz másik nevet Mindenki válasszon saját magának egy új keresztnevet, majd számoljon be arról, hogy mi alapján választotta azt. Pl. hol hallotta, ki visel ilyen nevet, név jelentése, stb.

13. Önismereti gyakorlatok A lányok… A fiúk… Páros feladat: egyik fél „a lányok…”, a másik „a fiúk” feliratú lapot kap Mindenkinek le kell írnia, hogy mit gondol a fiúkról / lányokról Majd megbeszélés Variáció: fiúk és lányok külön teremben csinálják meg ugyanezt ( a másik nemmel kapcsolatban), majd egybegyűlnek és megbeszélik Más szereplők. Pl. anyák, tanárok, stb. Szituációkkal kiegészítve. Pl. karácsonykor, első osztályban..

13. Önismereti gyakorlatok Ilyennek látlak Páros játék: leltár egymásról Milyennek látom magam? Páros játék: külső leírása. Pl. haj, fejforma, orr, száj, derék, stb.

13. Önismereti gyakorlatok Milyen vagyok a kapcsolataimban? Páros játék: papírt kapnak, amin 3 nagy készség-csoport leírása van, amelyeken belül jellemző tulajdonságok vannak felsorolva: Kommunikációs készség Megszólítani valakit Elfogadni a megszólítást egyértelműen fogalmazni Röviden beszélni Figyelni a másik gondolatait Stb. Érzelmi kifejezőkészség Szavakba önteni / eltakarni az érzelmeimet Hálát kifejezni Stb Együttműködés Segíteni / akadályozni másokat versengeni, dominálni, alárendelni magunkat Támogatni másokat Párok, majd a csoport megbeszéli a leírtakat

14. Személyes kapcsolatok fejlesztése Adok-kapok Mindenki kap papírlapokat, amelyeken pozitív tartalmú mondatok vannak. Pl. „Azt szeretem benned, hogy…”, „Tisztellek azért, mert…”, stb. Egymásnak adják, majd a kapott üzenetre választ kell írni Lehet kritikával is. Pl. „Azt nem szeretem benned…” stb. Itt résen kell lenni, nehogy eldurvuljon a játék

14. Személyes kapcsolatok fejlesztése Apró hirdetés Minden csoporttag felad (jeligével) egy hirdetést, (pl. családra van szükségem, feleségre van szükségem, stb.), majd az összeset kiragasztják a táblára, és lehet egymáséra jelentkezni / válaszolni A csoportvezető összerendezi a válaszokat, majd megbeszélik a célokat, vágyakat, szándékokat

14. Személyes kapcsolatok fejlesztése Én és te Páros játék: az egyik fél ül, a másik pedig mögé állva a kezét az előtte ülő vállára téve 1 perc csöndes szünet után az előtte ülő nevében E/1-ben elkezd mesélni jelenlegi lelki állapotáról, érzéseiről, gondolatairól. Így végigmegy a sor minden pároson Majd helyet cserélnek és megismétlődik Megbeszélés: milyen érzéssel hallgatták a tagok a nevükben mondottakat és milyen érzés volt valakinek a nevében beszélni?

14. Személyes kapcsolatok fejlesztése Ismerkedés névhúzással Neveket cetliken bedobják egy kosárba, és mindenki húz valakit, akinek a jellemzőiről 5-8 mondatban ír. Ha mindenki kész, akkor valaki felolvassa azt amit írt. Aki magára ismer, az folytatja Labdadobás Több csoport, mindegyik csoport kap egy labdát. Aki személyesen megkapta az köteles beszélni az adott témában, amíg valaki más el nem kéri tőle a labdát. Viszont nem köteles továbbadni Rajzolj velem Páros játék: együtt kell rajzolni a pároknak egy papírra, közös ceruzával, a megadott instrukciók alapján, viszont a szóbeli kommunikáció nem megengedett. Távirat Mindenki küldjön legalább egy csoporttagnak egy max. 100 szavas táviratot Mindenki válaszolhat a neki küldött táviratra Megbeszélés: ki hogyan, milyen érzésekkel, gondolatokkal küldte és fogadta a táviratokat?

15. Tanulási/megértési nehézségek, empátia és kreativitás fejlesztése Én így tanítanám A csoporttagok hozzanak történetet tanítási nehézségekkel kapcsolatban Kiindulási helyzet után a történet eljátszása Ki hogyan játszaná el a tanári szerepet, oldaná meg a nehzséget? Lakatlan sziget 3 dolgot kell leírni csoportokban, amit megmentenénk a süllyedő hajóról Minden csoportét felírja a táblára a vezető Megbeszélés, összegzés

15. Tanulási/megértési nehézségek, empátia és kreativitás fejlesztése Mi lenne, ha… Elsötétített teremben 5 db tárgyat kell megtalálnia mindegyik csapatnak, majd kimenni egy másik terembe, ahol azérzéseikről fognak beszámolni egymásnak, ha már minden csoport volt a sötét szobában is A csoportoknak csak a legvégén szabad találkozniuk Variációk: kerekesszékben kell megkeresni az elrejtett tárgyakat Világos teremben 5-6 bekötött szemű keresi a tárgyakat, míg másik 5-6szavakkal segíti őket

A gyakorlatok vezetése, irányítása Hogyan válasszunk gyakorlatot? Fejlesztő, építő hatások alapján, melyek alphabetikus sorrendben megtalálhatók a könyvben Szabad-e változtatni a leírt játékokon, gyakorlatokon? Természetesen igen. Ezek csak támpontok. Helyes-e didaktikusan megfogalmazni egy-egy játék, gyakorlat tanulságát? Az osztályt érintő esemény feldolgozása során például hasznos lehet, de amennyiben a kreativitást akartjuk fejleszteni, úgy hangsúlyoznunk kell, hogy a megoldás, amelyet találtunk, csupán egy a sok közül, és adott esetekben nincs is szükség további kommentárra. Szempontok a gyakorlatok, játékok lefolytatásához Mit kívánunk tenni, és miért? Előkészülni, előkészíteni a terepet Ráhangoló gyakorlatokkal érdemes kezdeni Fel kell készülni a 12-14 és a 15-18 évesek részvételi hajlandóságára, jellemzőire. Esetleg erről beszélgetni velük Az osztályt érdemes csoportokra bontani A nagyobbakkal érdemes fakultatív módon foglalkozni, nem osztályfőnökin. Csoporttitok és visszacsatolás: ami itt történik az a mi ügyünk, vissza lehet térni előző gyakorlatokban felmerült szituáciüókhoz, helyzetekhez is. Óvakodjunk mások megbántásától, sarokba szorításától Ki lehessen beszélni mindent „itt és most” törvénye Befejezés: összefoglaló mondatok, „hogyan érezzük magunkat?” a csoportgyakorlat témájától függ elsősorban

A pedagógus segítői Kollégák: meg kell nyerni a nem szokványos módszer elfogadásához Szülők: meg kell győzni, hogy a serdülőfélben lévő gyereke nem az ellensége Gyerekek: meg kell nyerni partnernek az ő ügyében Plussz: Nevelési Tanácsadó, Gyermek- ifjúságvédelem, Szakértői és rehabilitációs bizottság