Bevezetés a történettudományba I. A retorikus korszak Amikor még az élet tanítómestere volt

Mi a történelem?  Mit szoktak tanítani e címszó alatt? Bevezetés a történetírás gyakorlatában, A tudományelméletek vizsgálata, Vitairat ot, állításokat valamelyik elmélet védelmében, Valamiféle mixel kísérleteznek,  v

I. Bevezet ő  A historia görög szó, kutatást, tudakozást jelent,  1780 el ő tt nem lehetett ilyet tanulni, Retorikát a trivium részeként tanították, Egyháztörténetet, teológiatörténetet, (Kevés helyen folyt ilyen tárgy oktatása)  1776/1777 adták ki az els ő hivatásos diplomát Göttingenben – Schlözer, a történelem több mint történetmesélés,  Ma meg a legsikeresebb, legnépszer ű bb m ű fajok egyike, lásd: History TV, NG, Spektrum, stb.,

Miért népszer ű a történelem  Miért? Csoportidentitáshoz köt ő dik? Egyének keresnek benne önazonosságot? Vagy egyszer ű en csak érdekesek az elbeszélések? A történelmi elbeszélések szórakoztatóak? Vagy szédít ő kápszer??

Miért veszélyes a történelem?  „Az értelem vegykonyhájában soha nem képz ő dött a Történelemnél veszélyesebb vegyület. Jellemz ő i ismertek. Álmodozásra késztet, megszédíti a népeket, és békeid ő ben sem hagyja nyugton ő ket, meghamisítja emlékeiket, veszedelmesen érzékennyé tesz, beforratlanul tartja a régi sebeket, nagyzási és üldözési mániához vezet, a nemzeteket pedig keser ű vé, hiúvá, elviselhetetlenné és felfuvalkodottá teszi.” Paul Valéry (1934)

A történelem alakváltozatai  A történelem alakváltozásait négy szakaszra bontjuk 1. A retorikus korszaka antikvi t ástól a 18. századig, 2. A történetírás tudománnyá válik a 19. században, 3. A történetírás kiszélesedése a 20. század harmadától, 4. A posztmodern és a történetírás,

A T/történelem kett ő sége  Történelem és történelem közötti különbség, A telosz szerepe, teleológikus valamilyen célból történnek a dolgok, Események önmagukban, események sorozata  A történelem kett ő s jellege; egyszerre szól a múltról és a róla szóló reflexióról,  A történelem a 18. században lesz egyes számú fogalom,  v

Történelem mint szótári fogalom  Az antikvitásban a történelem az emlékezetre méltó dolgokat jelentette,  A középkorban nem volt sem a trivium, sem a qvadrivium része,  history = hivatalos krónika (1482),  A történelem = „emlékezetre érdemes tettek és dolgok elmesélése” A Francia Akadémia Szótára (17. sz.)  A században a história kifejezés helyébe újak léptek, pl. a német nyelvterületen a Geschichte, A történelem szó magyar nyelvterületen, (neológizmus) 1842 – Döbröntei Gábor „alkotása”,

Példák a definícióra  „A történelem az emlékezetben ő rzött múlt.”  „A történelem az emberiség öntudata, tudása önmagáról. Nem a fény és az igazság, hanem annak keresése …” Droysen  „A történelem az a szellemi forma, amelyben a kultúra számba veszi múltját.” Huzinga  „A történelem, amit az egyik kor a másikból meg ő rzésre méltónak tart.” J. Burckhardt

Az antik képz ő dmény kialakulása  Lényegében a retorika m ű vészetéb ő l fejl ő dött ki, ahol Arisztotelész és követ ő i által megteremtett szabályok uralkodtak,  Teológiai funkciókkal rendelkezett a történetmesélés – 

Arisztotelész és a Poétika 51b  „A történetírót és a költ ő t ugyanis nem az különbözteti meg, hogy versben vagy prózában beszél-e…, hanem az, hogy az egyik megtörtént eseményeket mond el, a másik pedig olyanokat, amelyek megtörténhetnének. Ezért filozofikusabb és mélyebb a költészet a történetírásnál, mert a költészet inkább az általánosat, a történelem pedig az egyedi eseteket mondja el.”

A retorika jelentéstartalmai  1. Szónoklástan, amib ő l kés ő bb a pejoratív jelentéstartal o m bontakozott ki; t.i. szócsavarás, szófacsarás,  2. Stílustan; a retorika mint stíluselmélet felfedez ő je az Athénba költöz ő Gorgiász volt, illetve Iszokratész, ,

A retorika jelentéstartalmai  3. A politikai tudás; az utóbbi az Arisztotelész értelmezésében lett az ami, közéleti politikai tudás, amivel különbözik a tudományos és m ű vészi megnyilatkozásoktól, lényegében a közéleti politikai tudás leírása, nem exkluzív, hanem általános ismereteket jelent, cselekvésre orientáló, ezért relatív igazságokon, illetve és valószín ű ségen alapul,

A retorika  A retorika módszertana a bizonyításokkal foglalkozik és az igazolásról szól,  Nagy hagyománya alakult ki a görögöknél, amit kés ő bb más kultúrák is folytattak,  A dialektikával közös t ő r ő l származik,  Önálló techné (= mesterség, m ű vészet),

Arisztotelész (I. e ) és a Rétorika  A retorika módszerének elemei (éthosz), A szónok jelleme (éthosz), (pathosz), A hallgatóságra tett er ő (pathosz), (logosz), A beszéd, amiben a bizonyítás van (logosz),  A

A szónok feladatai (inventio),  Feltárás (inventio), Az invenció a szónoklási helyzet; hol, kinek beszél a szónok, (dispositio),  Elrendezés (dispositio), A beszéd megszerkesztése, mestere Korax Technéjében írt err ő l, (elucutio),  Megfogalmazás (elucutio), Stílus és a nyelvi megformálás (pronuntiatio),  El ő adásmód (pronuntiatio), (memoria)  Emlékezetbe vésés (memoria) – ezzel nem foglalkozik,

A szónoki beszéd részei  Bevezetés (exordium),  Elbeszélés (narratio),  Tétel (divisio),  Bizonyítás (confirmatio),  Cáfolás (confutatio),  Befejezés (conclusio, peroratio)

A szónoki beszéd fajtái és ideje  Bemutató beszéd (demonstrativum) A jelen idej ű ség,  Tanácsadói beszéd (deliberativum) A jöv ő idej ű ség,  Törvényszéki (indiciale) beszéd A múlt id ő,

Arisztotelész és a Rétorika  Ami az indukció a dialektikában az a retorikában a példa,  A retorikai példa lényege; a dilemmát úgy az összetartozás és analógikus példa alapján dönti el, A példának két fajtája van,  az elbeszélés a parabola, Történelmi, Életb ő l vett példa = parabola  A kitalált történet; a mese,

Arisztotelész (I. e./ Kr. e ) és a Rétorika  Három könyvben fogalmazta meg,  A dialektikában az indukció (feltárás) és a szillogizmus rétorikai igazolás az enthüméma  A retorikában az enthüméma (a szillogizmus egyik fajtája) és a példa,

Arisztotelész és a Rétorika  Az enthüméma (kevés állításból kell állnia) = a dialektika szillogizmusával, ”Ha a jelen bajok oka a háború, akkor békével kell ő ket orvosolni.” „Nem is szerelmes az, aki nem mindig szeret.” Beteg, mert lázas,  A látszat enthüméma = a dialektika látszatszillogizmusával,

A 18. századi kép Örökség és el ő zmény  Lukianosz a történelem szórakoztatás és a tanulságok keresése,  Historia est magistra vitae - a moralitás kérdése, a hellénizmus korában elterjedt toposz,  M,

Egy antik példa; Lukianosz  A történelmi m ű vek kett ő s feladata Szórakoztatás Tanulság – csak ez az utóbbi a fontos – a tanítómester,  A történetíró nem megtanulható erényei – ezeket nem lehet megtanulni Politikai érzék Er ő teljes irodalmi stílus,  A történetíró feladta mindent úgy elmondani, ahogyan megtörtént,

Kitér ő ; Lukianosz ; A történetíró erényei és feladatai Bátor, független, megvesztegethetetlen, Szólásszabadság és az igazság barátja, A nyelvi kifejez ő készlete, egyszer ű retorikus, logikus mondatok, Világos és közérthet ő, Gondolkodásában legyen valami költ ő i emelkedettség, A tényeket gy ű jtsön megbízható össze szemtanúkat,

Kitér ő ; Lukianosz  A történetírás technikájának legf ő bb lépései A tények aprólékos összegy ű jtése, Vázlat készítése, A tagolatlan törzskészítés, Aztán a színezés elkészítése, Az arányérzék nagyon fontos,  „a történelmet is így kell írni, az igazság erejével és az utókor elismerésének reményében, s nem hízelkedéssel, a kortársak dicséretété vadászva. Ez az igazi történetírás mértéke és próbaköbe.”

Az antik örökségre épül ő történetírás  Tárgya a múlt volt, amelyeket a hagyomány és az erkölcsi értékek, ~ leckék, az int ő példák forrásának és tárházának tartott és osztotta a retorikai diskurzusait,  Nem volt fontos sem a tér, sem az id ő, pl. Horatius Cocles, M. Scaevola,

A 18. századi kép örökség és el ő zmény  Teológiai funkciókkal rendelkezett a történetmesélés – a filozófusok azonban támadás alá vették a racionalitás jegyében,  Nem tanít semmit, mert mindent magában foglal, és mindenre található példa benne

A fordulat  A 18. század végén a 19. század elején végbement egy antiretorikus fordulat  L. von Ranke: „Ami bennünket illet, nekünk más fogalmunk van a történelemr ő l. Meztelen igazság, minden cicoma nélkül: az egyes tények alapos kutatása; a többieknek agy ő ; csak semmi kitalálás, még a legapróbb dolgokban sem, csak semmi okoskodás.”  v

Visszatérés a retorikához A világ megragadásának közlésmódjai  1. dialektikus Ellentétekben gondolkodik, analitikus  2. narratív Normatív gondolkodás jellemzi  Mindkett ő az állandóságra és a folytonosságra fókuszál,  3. Retorikus Változásra, kreativitásra, bizonytalanság csökkentésére fókuszál,

Chaim Peleman - Olbrechts-Tyteca: Az új retorika érveléselméleti értekezés (1958)  Érveléselméleti terepe a hihet ő ség, bizonyíthatóság és a valószín ű ség,  Szembefordul a descartes-i kategóriákkal: Tudományos az, ami cáfolhatatlan el ő feltevésekre épül, szükségszer ű következtetésekre épül, Ráer ő szakolja magát min d en racionál i s lényre, Ha két ember ugyanarról mást állít, akkor egyik nem mond igazat,  Jörn Rüssen,

Paul Ricoeur: Történelem és retorika  A retorika az érvelés ama módjával foglalkozik, amely a szükségszer ű kényszere és a szofizma önkénye között helyezkedik el,  A másik formáját s beszédalakzatok képviselik, vagy fordulatok lásd: G. Vico trópusok elmélete,  Argumentáció és tropológia mindkét egység membra disjectája,  A hagyományos felfogás szerint az érvek az a dispositioban er ő sek, a trópusok pedig az elocutio er ő sségei,  A történetírásba három az er ő sség; invencio; a források gy ű jtése és az invencio között van kapcsolat, ez a történettudományban a forráskritika formáját ölti, Dispositio – történeti magyarázat, elocutio,