Földművelésügyi Minisztérium „Nemzeti Vidékstratégia ’12-’20” Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia V. Németh Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár

Nemzeti Vidékstratégia (NVS) Fő célkitűzések: az agrárium és a vidék hanyatlásának megállítása a vidéki élet feltételeinek javítása a minőségi mezőgazdálkodás megteremtése biztonságos élelmiszerellátás a természeti értékek megőrzése, környezetbiztonság Érintett szakterületek: agrárgazdaság élelmiszerellátás természet- és környezetvédelem vidékfejlesztés TERMELÉS TERMÉSZET TÁRSADALOM

NVS: Társadalmi és kulturális kihívások demográfiai válság elöregedés, elvándorlás társadalmi egyenlőtlenségek munkanélküliség, szegénység, vállalkozási aktivitás stb. térbeli egyenlőtlenségek alapellátások, infrastruktúra helyi közösségek szétesése vidék-város kapcsolat megváltozása: a vidék városellátó funkciója és a falvak hagyományos termelő szerepköre visszaszorult Demográfia: leggyorsabb a falusi lakosság elöregedése (egyes dunántúli falvakban az öregedési index 155%!) Társadalmi egyenlőtlenségek: munkanélküliség aránya a vidéki térségekben sokkalta nagyobb, mint a nem vidéki térségekben (2008-ban a 15-59 éves korosztályban regisztrált munkanélküliség a vidéki térségekben 10,1%, a nem vidéki térségekben 4,3% volt) szegénység (a szegények közel fele vidéki környezetben él, a nagyon szegény lakosság esetében kétharmados a vidéki arány) vállalkozási aktivitás alacsony (az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a nem vidéki térségekben 86, a vidéki térségekben 43 volt 2007-ben) nő az inaktívak aránya (egyes vidéki kistelepülésen az arányuk a 70%-ot is meghaladja) Térbeli egyenlőtlenségek az alapellátások hiánya és alacsony színvonala (óvoda, iskola, posta, orvos) elmaradottabb infrastrukturális ellátottság (közműellátottság, települési elérhetőség)

NVS: Agrár- és élelmiszergazdaság kihívások mezőgazdaság és élelmiszeripar GDP-ből és a foglalkoztatásból való részesedése csökkent mezőgazdasággal foglalkozó egyéni gazdaságok száma csökkent termelési szerkezet megváltozása gazdatársadalom elöregedése élelmiszeripar foglalkoztatása csökkent hazai élelmiszeripar kiszorulása a hazai piacról, import növekedése Feldolgozási, értékesítési és jövedelmezőségi nehézségek A külső tényezőknek való kiszolgáltatottság fokozódása (energiahordozók, bankok, hitelek, EU piacszabályozás stb.) Egyéni gazdaságok: 2000 és 2010 között az egyéni gazdaságok száma 40%-kal csökkent, miközben a társas gazdaságoké 5%-kal nőtt Termelési szerkezet: nagyüzemi kultúrák és a tömegtermelés irányába való eltolódás élőmunka igény folyamatos csökkenése alacsonyfokú diverzifikáció Gazdatársadalom elöregedése: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közül minden harmadik ember 50 évnél idősebb, miközben a 30 évnél fiatalabbak aránya alig éri el a 15%-ot Élelmiszeripar: foglalkoztatás 10 év alatt 25%-kal csökkent (2011-es adat) Külső tényezőknek való kiszolgáltatottság: EU agrárpolitika (piacszabályozás, támogatási keretek) Finanszírozás (bankok, hitelek) Energiahordozók (import), gépek, eszközök (jelentős részben import)

NVS: Természeti és környezeti kihívások klímaváltozás, éghajlati szélsőségek erősödése felszíni vízkészlet szélsőséges területi és időbeli eloszlása ár- és belvizek által veszélyeztetett területek kiterjedése jelentős vízminőséget veszélyeztető folyamatok (mezőgazdaság, halászat, horgászat) agroökológiai adottságoknak nem megfelelő földhasznosítás, gazdálkodás degradációs folyamatok, talajok szervesanyag-készlete csökken biológiai sokféleség és a természetközeli élőhelyek csökkenése Vízminőséget veszélyeztető folyamatok: a felszíni vizeknél a diffúz mezőgazdasági terhelés 35%-ban, a halászati és horgászati hasznosítás 23%-ban szerepel az okok között A hazánkban előforduló: 46 közösségi jelentőségű élőhely állapota: 11% kedvező, 20% nem kielégítő, 67% rossz állapotú; 211 közösségi jelentőségű faj természetvédelmi helyzete: 25% kedvező, 47% nem kielégítő és 12% rossz állapotú

Stratégiai célkitűzések A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása A vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása Az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése Agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása Az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése Helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása A város és vidék szoros kapcsolatának helyreállítása Az NVS szerinti stratégiai célkitűzések

Stratégiai területek és teendők Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás 2. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 3. Föld- és birtokpolitika 4. Helyi gazdaságfejlesztés 5. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 6. Vidéki környezetminőség 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek Az NVS szerinti 7 db Stratégiai Terület Ezekhez tartoznak a Nemzeti Stratégiai Programok (összesen 48 db) Az egyes Stratégiai területek kifejtését a következő diák tartalmazzák!

Nemzeti Stratégiai Programok (7 db) 1. Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás Nemzeti Stratégiai Programok (7 db) A termőföld mennyiségi és minőségi védelme (a termőföldvédelem törvényi garanciáinak és gazdasági eszközrendszerének erősítése) A vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzése, a víz visszatartása és fenntartható hasznosítása A génkészletek megőrzése, a biológiai sokféleség (biodiverzitás) fenntartása, továbbá a minőségi agrár-szerkezetváltás biológiai alapjainak megteremtése A természetvédelem területén hatékonyabb jogszabályi környezet létrehozása, az élőhely rekonstrukciók elősegítése

Nemzeti Stratégiai Programok (12 db) 2. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Nemzeti Stratégiai Programok (12 db) Az erős Közös Agrárpolitika fennmaradásának, reformjának támogatása A tájak eltérő adottságaihoz igazodó földhasználati szerkezet kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás fejlesztése Magasabb hozzáadott értéket és nagyobb foglalkoztatást eredményező ágazatokra épülő termelési szerkezetváltás A növényi fehérjeprogram új alapokra helyezése Az ország GMO-mentességének fenntartása Az ökológiai gazdálkodás, kertészeti ágazatok támogatása Az állattenyésztés minőségi fejlesztése, versenyképességének javítása A szaktanácsadási és szakoktatási rendszerek átalakítása Az agrárfoglalkoztatás egyszerűsítése és terheinek csökkentése Közös Agrárpolitikáról, annak Zöld komponenséről a következő diákon bővebben!

Az Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) már több mint 50 éves múltra tekint vissza (1962) Célja olyan támogatási rendszer, amely fokozza a mezőgazdasági termelékenységet, megfizethető árú élelmiszerekkel látja el az európai polgárokat, megfelelő életszínvonalat biztosít a mezőgazdasági termelőknek garantáltan magas felvásárlási árakkal.

A Közös Agrárpolitika 2014-2020 3 fő cél: Életképes élelmiszertermelés: mezőgazdaság versenyképességének előmozdítása - TERMELÉS A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fellépés biztosítása - TERMÉSZET Kiegyensúlyozott területi fejlődés, a vidéki közösségek és munkahelyek fenntartása - TÁRSADALOM Az Európa 2020 keretében megfogalmazva: Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés

KAP-támogatások nagysága A KAP a teljes uniós költségvetésnek 40%-át teszi ki. 2014-2020-ban is megtartja a kétpilléres szerkezetét, bár összege 11%-kal csökken az előző időszakhoz képest; hazánkra jutó összes KAP-támogatás 18%-kal nő: . EU Mrd€ Magyarország Mrd € Változás % Mo.-ra I. Közvetlen kifizetések 278 8,9 135 II. Vidékfejlesztés 85 3,4 87 A KAP ma már sokkal kisebb részét teszi ki a teljes uniós költségvetésnek, mint korábban. Míg az 1970-es években 70%-on tetőzött, ma 40% körüli. A 40%-ra csökkentés különösen figyelemre méltó, ha az idő közben csatlakozó országokat is figyelembe vesszük, amelyek nagyobb arányban kivevők. (Adatok Czerván Gy. ÁT Úr anyagából) A vidékfejlesztési pályázati források csökkennek, de a közvetlen gazdálkodóknak történő kifizetések, amelyek a zöldítést is tartalmazzák, jelentősen növekednek. Miután a zöldítés kötelező érvényű, így hatása országos kiterjedésű és teljes lefedettséget biztosít a lokálisabban megvalósuló pályázatokkal szemben.

+ KAP I. Pillér: A közvetlen kifizetések rendszere VAGY A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása Kötelező elemek Önkéntes elem Degresszivitás Degresszivitás Alaptámogatás (SAPS) Zöld komponens „Zöldítés” Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás Termeléshez kötött támogatás + VAGY SAPS (Single Area Payment Scheme) - egységes területalapú támogatás. Egységes hektáronkénti átalánytámogatást kaphat minden olyan gazdálkodó, aki az adott évben támogatási kérelmet nyújt be. A közvetlen kifizetéseket minimum korlátja 1 ha (művelési áganként változó mértékű) Zöldítés: Új komponens, kötelező elem. Kiegészítő támogatás a SAPS alaptámogatás mellett (következő diákon részletezve). SAPS alaptámogatás + Zöld komponens összege várhatóan 226 €/hektár lesz. Fiatal gazda:nemzeti keretösszeg legfeljebb 2%-a, 40 évnél fiatalabb termelő, felső területi korlátja 90 hektár Termeléshez kötött: ágazati támogatások: zöldség, gyümölcs, rizs, fehérjenövény, cukorrépa, húsmarha, tej Egyszerűsített támogatás kisgazdaságoknak, mint alternatíva: Egyösszegű támogatás, melynek mértéke minimum 500 €/év/gazda, maximum 1250 €/év/gazda Az ország számára önkéntes, a gazdák számára választható elem A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer

ZÖLDÍTÉS = az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdaság intézkedései 1. Terménydiverzifikáció - a növénytermesztés változatosabbá tétele 10-30 ha között 2 féle 30 ha felett 3 féle növénykultúra termesztése Jelenleg a mezőgazdasági terület 75%-án három növényt termelünk! Az intézkedés előnyei: - monokultúrák elkülönítése - kártevők gátolt terjedése - szélesebb termékskála - többféle tápnövény - változatosabb búvóhely - változatosabb tájkép - változatosabb mikroklíma A zöldítés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, amelyre a tagállamok az éves pénzügyi keretük 30%-át kell, hogy fordítsák. A ZÖLD komponens új elem, és a természetvédelem szempontjából rendkívül fontos!! A SAPS alaptámogatás mellett a zöld komponens kötelező elem, hektáronkénti összege várhatóan 81,3 euró lesz. vissza nem térítendő támogatás. Diverzifikációhoz: a mezőgazdasági terület 75%-án három növényt termelünk: búza, kukorica, napraforgó, amelyek élőmunkaigénye alacsony, további feldolgozásuk zömmel nagyipari, nagy részük ipari alapanyag. A terménydiverzifikáció: a vetésváltás gyakorlatán túlmutató követelmény keretében 10 hektár szántó alatt 1 növényt, 10 és 30 hektár szántóterület között 2 különböző növényt, míg 30 hektár szántóterület felett már 3 eltérő növény kell termeszteni. Abban az esetben, ha két növény termesztése az előírás, akkor a fő növénykultúra a szántó terület legfeljebb 75%-át foglalhatja el. Amennyiben az előírás három különböző növényre vonatkozik, akkor a fő növénykultúra nem teheti ki a szántóterület több mint 75 %-át, továbbá a két meghatározó növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület több mint 95 %-át. Fontos ismérv, hogy a gyakorlati alkalmazás keretében a téli terményeket és a tavaszi terményeket különböző növénykultúráknak kell tekinteni, még akkor is, ha egy nemzetséghez tartoznak.

ZÖLDÍTÉS = az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdaság intézkedései Állandó gyepterületek, legelők fenntartása A követelmény nemzeti szinten teljesíthető Állandó gyep legalább öt évig nem szerepel a vetésforgóban Érzékeny gyepterületek, vagyis a Natura 2000 gyepek feltörése tilos Rendszerváltás előtt 12,9% volt a gyep művelési ág, ma 8,2% Az intézkedés előnyei: - talajvédelem - biodiverzitás megőrzése - tájképi értékek megtartása - hagyományos állattartással helyi termék - munkahely - ökoturizmus Az állandó legelők fenntartása: országos szinten a gyepterületek nagyságát legfeljebb 5%-kal lehet csökkenteni a 2012-es bázisévhez képest. Könnyebbség az egyes termelőknek, hogy a követelmény nemzeti szinten teljesíthető, így az egyes termelők esetében ettől el lehet majd térni. Ugyanakkor, azok számára, akik éltek a csökkentés lehetőségével – indokolt esetben – visszaállítási kötelezettséget is elő lehet írni a határérték betartása végett. A gyepek kiterjedésének és természetességének változása: 1867 és 1913 között az összes gyepterületnek közel 40 %-a pusztult el. A csökkenés legfontosabb oka: a lecsapolások, tagosítási és parcellázási hullám, a mezőgazdaság kapitalista átalakulása, és a piacok megnyílása a vasúthálózat kiépülése révén. A legelőterületek csökkenésével a legeltetés intenzitása fokozódott (intenzifikálódás, felülvetések, gyepjavítások, rendszeres tárcsázások). 1948-tól újra felgyorsult a gyepcsökkenés, oka a termőterület növelése volt (sok gyepet beszántottak, miközben a gyenge termésátlagú szántókat átminősítették gyeppé). 1960-as évektől is jellemző az intenzív gazdálkodás (felülvetés, gyepjavítás, öntözés és lecsapolás, belvízrendezés), a gyepek degradációja tovább folytatódott. Közben egyre gyakoribbá váltak a használat alóli felhagyások, terjednek az inváziós növények, a gyepek avarosodnak.

ZÖLDÍTÉS = az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdaság intézkedései Ökológiai jelentőségű területek 15 ha szántóföldi művelés felett 5% önálló ökológiai fókuszterület Típusai például: parlagon hagyott földterület, tájelemek: fasor, facsoport, gémeskút, kunhalom, kis tó, vizes árok stb. erdősített terület, vízvédelmi sáv stb. Előny: - biodiverzitás megőrzése - éghajlatváltozás hatásainak mérséklése - talajvédelem - vízminőség javulása - tájképi értékek javítása - vegyszer- és műtrágyahasználat csökkentése Ökológiai célterületet: a mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének megőrzése és javítása, így az ökológiai célok teljesülése érdekében területeket kell elkülöníteni. A környezeti szempontból nagyjelentőségű területeknek egyrészt a biológiai sokféleségre közvetlenül kedvezően ható, azt befolyásoló területekből kell állniuk (pl. parlagon hagyott területek, teraszok, védelmi sávok), másrészt pedig olyan területekből, amelyek a biológiai sokféleséget a kisebb mezőgazdasági igénybevétel révén közvetetten befolyásolják (pl. köztes kultúrákkal vagy téli takarónövényzettel borított területek). A termelőknek az összes, jogszabály által felajánlott ökológiai fókuszterület-típus elszámolására a lehetősége lesz Magyarországon az igen ritka tájelem, a kőfal kivételével. Minden termelőnek, aki 15 hektár fölötti szántón gazdálkodik, a saját területén vagy bizonyos fókuszterületek esetében (tájképi elemek, védelmi sávok) azzal szomszédosan is ki lehet jelölnie 5%-os arányban önálló ökológiai fókuszterületét. Ennek elősegítéséhez biztosítva lesz a jogi háttér a jogszabályban előírt, Magyarországon nem földhasználati nyilvántartás köteles és akár nem a termelő kezelésében álló területek ökológiai célterületként való elismertetésére.

Nemzeti Stratégiai Programok (5 db) 3. Föld- és birtokpolitika Nemzeti Stratégiai Programok (5 db) A földszerzés szabályrendszerének átalakítása A földtörvény módosítása A védett természeti területek helyreállítását célzó, törvényben előírt földvásárlások A termőföld korlátlan szétaprózódásának megakadályozása A Nemzeti Földalap (NFA) intézményrendszerének átalakítása Szervezett birtokrendezés Szociális földprogram

4. Helyi gazdaságfejlesztés Nemzeti Stratégiai Programok (5 db) Helyi termelés és termékek felkarolása – helyi feldolgozás és értékesítés elősegítése A helyi termelés és értékesítés összekapcsolása a helyi intézmények közétkeztetési rendszereivel A vidék gazdaságának „több lábra” állítása Helyi energiatermelés megújuló energiára alapozva Falusi és tanyasi turizmus és ökoturizmus fejlesztése Hagyományos kézműves tevékenységek támogatása A közfoglalkoztatás, valamint a szociális földprogram kiszélesítése, költségvetési és intézményi feltételeinek megteremtése Helyi piacok és helyi termékek jelentőségéről bővebben a következő 2 dián

Helyi piacok és helyi termékek jelentősége a települések és térségek fejlesztésében I. A termék előállítása, árusítása a térségben történik, erősödik a helyi gazdaság Cél: a pénz a lehető legtovább a helyi közösségen belül forogjon, de szoros ellátási kapcsolat legyen a közeli város lakosságával Erősödnek a termelő-vevő, város-vidék kapcsolatok Az áru nyomon követhetősége, a termelési módja felöli tájékoztatás biztosított Csökken a szállítási, tárolási, hűtési költség -> csökken a környezetterhelés Nő az élelmiszer- és ellátásbiztonság Friss, kiváló minőségű, szezonális helyi termék (környezetkímélő)

Helyi piacok és helyi termékek jelentősége a települések és térségek fejlesztésében II. Nagyobb élőmunkával, odafigyeléssel előállított, egyedi termék A „kiskerti”, háztáji termesztés támogatása Őshonos fajták fennmaradásának és a hagyományos, házi elkészítési módok támogatása a termékek vásárlása által A helyi termelői piac közösségi élmény színtere is, erősödhet a közösségi összetartozás, az egymás iránti bizalom Programokkal kiegészítve növelhető a turisztikai vonzerő, továbbörökíthetőek a népi hagyományok

Nemzeti Stratégiai Programok (7 db) 5. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac Nemzeti Stratégiai Programok (7 db) A kiváló minőségű, biztonságos magyar élelmiszerekhez való fogyasztói kötődés növelése (marketing eszközök) Az élelmiszer-előállítás és -kereskedelem irányának megváltoztatása helyi ellátás  regionális ellátás  országos ellátás  export A magasabb hozzáadott értékre irányuló fejlesztési támogatások Hungarikumokról szóló törvény kidolgozása Közétkeztetési program Hungarikumokról szóló tv a következő dián!!

Nemzeti Stratégiai Programok (6 db) 6. Vidéki környezetminőség Nemzeti Stratégiai Programok (6 db) A környezet fenntarthatóságát figyelembe vevő termelési módok alkalmazása Egységes környezeti megfigyelő és monitoring rendszer kialakítása Az energiatakarékos építési technológiák és a környezetbarát fűtési rendszerek támogatása A közösségi közlekedés és a vasúti szállítás arányának növelése, a helyi élelmiszer- és egyéb árutermelés megvalósítása A szelektív hulladékgyűjtés országos bevezetése A hulladékszegény technológiák támogatása A határokon átnyúló szennyezések elleni fellépés

Nemzeti Stratégiai Programok (5 db) 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek Nemzeti Stratégiai Programok (5 db) kis- és közepes gazdaságok, családi gazdálkodás hangsúlyosabb támogatása Hátrányos helyzetű (aprófalvas, tanyás) vidéki térségek felzárkóztatása Helyi közösségi együttlét intézményeinek megerősítése, Falu- és tanyagondnoki szolgálatok megerősítése A vidék, a köz és a termelés biztonságának növelése

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Táncház mozgalom Pálinka, törkölypálinka Solymászat Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Hortobágyi Nemzeti Park Fertő-tó és környéke Hollókő ófalu Budapest Duna-part, Várnegyed, Andrássy út Tokaj kulturtáj Karcagi birkapörkölt Aggteleki karszt Pannonhalmi Főapátság