Gazsó Tibor Századvég Alapítvány Percepciók, vélemények az egyetemi és főiskolai hallgatók körében az Európai Unióról és az Európai Bizottság tevékenységéről 2007. július 12.

Módszertan I. Első lépcső: Fókuszcsoportos vizsgálat Helyszín Budapest Eger Gödöllő Életkor Kb. 19-25 év Nem Csoportonként 5 nő / 3 férfi Iskola típusa ELTE Tanárképzés /Bölcsészkar Budapesti Műszaki Főiskola Egri Tanárképző Főiskola Szent István Egyetem EU-s ismeretek Csoportonként 1-2 fő hallgatott ilyen témával foglalkozó tantárgyat a felsőoktatási intézményben EU-attitűd Csoportonként 2-3 fő szkeptikus vagy EU csatlakozás ellenző attitűdöt tanúsít a kutatás menetében

Módszertan II. Második lépcső: 1800 fős, személyes megkérdezésre épülő face to face survey, 2007. májusi lebonyolítással. A survey többlépcsős rétegzett mintavétellel kombinált kvótázott minta, ami korrigált sétás véletlen kiválasztással valósult meg. A mintavételi alapegység a felsőoktatási intézmények kara. A reprezentativitás dimenziói: az intézmény jellege (állami, nem állami); kar jellege (milyen képzést nyújt); kar földrajzi elhelyezkedése; a kérdezett neme. Az eredmények legfeljebb 2.3%-kal térhetnek el attól, amit a vizsgálat a célcsoport összes tagjának megkérdezésével kapott volna.

Legfontosabb megállapítások-1. A magyar egyetemisták és főiskolások ambivalens módon viszonyulnak az Európai Unióhoz és annak intézményeihez. Az EU önmagában nem elég „érdekes téma” ahhoz, hogy személyes érdekeltség nélkül is foglalkozzanak vele a hallgatók. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletéről kizárólag azok tudnak véleményt nyilvánítani, akik hallgattak valamilyen, az Unióval foglalkozó tárgyat tanulmányaik folyamán.

Legfontosabb megállapítások-2. A hallgatók nem tartják fontosnak, hogy naprakész információik legyenek az Unióról. A hallgatók médiahasználati szokásaiban az idősebb generációkhoz képest jelentős eltérések mutatkoznak. A legnagyobb intenzitással használt médium az Internet. A televízió-nézés funkciói között az informálódás kezd másodlagossá válni.

Magyarország EU-csatlakozása és a csatlakozás következményeinek megítélése

Az uniós népszavazáson hogyan döntött, %?

Függetlenül szavazatától, helyesli-e Magyarország EU-csatlakozását?

Az unióba való belépésünk milyen hatással volt a külföldi munkavállalási lehetőségekre?

Az unióba való belépésünk milyen hatással volt a külföldi tanulási lehetőségekre?

Az unióba való belépésünk milyen hatással volt az Ön családjának helyzetére?

EU-hoz kapcsolt sikerek Belépés, tagság. Játszóterek, egyéb közterek felújítása, építése. Határok átjárhatósága. Ösztöndíj lehetőségek. Munkavállalás lehetősége. @ pontok. Önmegvalósítás, érdekérvényesítés.

EU-hoz kapcsolt kudarcok Az euró magyarországi bevezetésének csúszása. A magyar áruk háttérbe szorulása. A magyar mezőgazdasági termékek piacának szűkülése. A lehetőségek kihasználhatatlansága.

EU vaktérkép

Információszerzés az Európai Unióról

Mennyire érdeklik az Európai Unióval kapcsolatos témák?

Milyen területről szeretne több információval rendelkezni (több válasz adható), %?

Előfordult-e már, hogy konkrét információt keresett az unióról?

Az elmúlt egy évben milyen gyakran fordult elő, hogy információt keresett?

Hol keresett információt? (első említés, %)

Megtalálta-e a keresett információt? (%)

Az Európai Bizottság kommunikációjának megítélése

Milyennek értékeli az EB kommunikációját?

Milyennek értékeli az EB kommunikációját? (100 fokú skála átlagértéke)

Milyennek értékeli az EB kommunikációját az oktatási ügyek terén?

Az Európai Bizottság megfelelően tájékoztat a …-ról Az Európai Bizottság megfelelően tájékoztat a …-ról? (100 fokú skála átlaga)

Hogyan kellene az EU-nak képviselnie magát Magyarországon?

Az információszerzés két legfontosabb csatornája

Mennyire hasznos a televízió?

Mennyire hasznos az Internet?

Milyen gyakran néz televíziót?

Milyen gyakran szokott internetezni?

Konklúziók I. Résztvevővé és érdekeltté kell tenni a fiatalokat a kommunikációban, annak érdekében, hogy ne megtalálni kelljen őket a kommunikációs üzenetekkel, hanem ők keressék a kommunikációs lehetőséget a Bizottsággal.

Konklúziók II. A hallgatókat érintő lényeges témáknak kell a kommunikáció homlokterébe kerülnie. Témakapcsolással lehetőség nyílik rá, hogy ne csak azok témák kerüljenek napirendre, amelyek az egyetemistákat és főiskolásokat személyes okok miatt érdeklik.

Konklúziók III. A meghatározó fejlesztési irány az Internet-alapú kommunikáció mélyítése és szélesítése.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!