Ásvány és kőzettan Készítette: Svidró Sára

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Meretei Molli 10.c.
Advertisements

A FÖLD.
A földgáz és a kőolaj.
Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita
A légkör összetétele és szerkezete
Atmoszféra - A Földünk légköre
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI
Szénhidrogénforrások
NEM MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik.
A Föld energiagazdasága
Név: Le-Dai Barbara Neptun-kód: IEDZ4U Tantárgy: Ásvány és kőzettan
Iakab Attila Mérnök geológia IV. év
Energetika I-II. energetikai mérnök szak
Légszennyezőanyag kibocsátás
Talajtípusok.
Nagy Patrik Ásványok és kőzetek Ásvány és Kőzettanhoz kapcsolódik.
Készítette: Gáti-Kiss Dániel Témakör: Energiagazdálkodás
A földkéreg „kérge”: a talaj
Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita
Készítő: Ott András Témakör: Ásvány és kőzettan
Babay-Bognár Krisztina
Ásványok és kőzetek.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc.
Ásvány és kőzettan Gyémántok
Hagyományos energiaforrások és az atomenergia
A Biogáz (házilag) Felhívjuk a kedves nézők figyelmét, hogy ha a következő szövegek hallatán,illetve képek láttán valakinek bármilyen baja lesz, azért.
SZIE Gödöllő GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
Energetika II szeptember-december
energetikai hasznosítása II.
Biogáz Tervezet Herkulesfalva március 01..
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
Megújuló és nem megújuló erőforrások
A szén és vegyületei.
KÉMIA 8. évfolyam Téma: A VÍZ.
A talaj oldott szerves szén (DOC) tartalmának meghatározása Készítette: Dudás Kata.
A talajsavanyodás és kezelése
Ásványokhoz és kőzetekhez köthető környezeti károk.
Nyomtatók.
Energia-visszaforgatás élelmiszeripari szennyvizekből
Vízszennyezés.
Földgáz és Kőolaj Szücs Tamás 10.c.
A TALAJ.
SZÁMÍTÁSI FELADAT Határozzuk meg, hogy egy biomassza alapú tüzelőanyag eltüzelésekor a kén-dioxid emisszió tekintetében túllépjük-e a határértéket. Az.
Energiaforrások.
Az az atomerőművek energiatermelése, biztonsága és környezeti hatásai
Un mare monument natural A boliviai Salina de Uyuni a világ legnagyobb só sivataga mely egy hatalmas természetes tükört alkot. Az es ő s évszakban.
Bányaművelés és környezet
Szerves üledékes kőzetek Ásvány- és kőzettan
Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai
Zöldjavak a szemétben.
Kőolaj és Földgáz Kazinczy Alexandra 10.a.
Levegőszennyeződés.  A levegőben természetes állapotban is sokféle gáz található:  négyötödnyi nitrogén  egyötödnyi oxigén.
Kőzetek.
Pintér Lilla Ásvány és kőzettan.
A szállítás-lerakódás folyamatában szingenetikusan képződő telepek-II
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
Ásványok Képletek & Tudnivalók.
Talajok szervesanyag-készlet csökkenése
A kén=Sulfur.
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Magyarország vízrajza
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
Energiaforrásaink.
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Energiahordozók keletkezése
Előadás másolata:

Ásvány és kőzettan Készítette: Svidró Sára Kőszén Ásvány és kőzettan Készítette: Svidró Sára

A kőszén.. A kőszén főleg szénből, hidrogénből, nitrogénből és oxigénből áll, elemi széntartalma geológiai korával együtt nő. A kőszéntelepek a karbon korban, a barnaszéntelepek a harmadkorban alakultak ki a mocsaras erdők növényeiből, azok levegőtől részben elzárt, baktériumok által elősegített bomlása útján. Az elszenesedés folyamatát a kőzetnyomás és a nagy hőmérséklet gyorsította.

Szénfajták

Tőzeg Mocsarakban, lápokban felhalmozódó, elhalt vízinövények maradványaiból képződő üledék. Kevéssé szénült növényrészekből és a mikroorganizmusok hatására keletkezett humuszból áll. Nagy nedvességtartalmú (65- 90%), hamutartalma 6-30%. Fűtőértéke általában 9-16, maximum 24 MJ/kg. A tőzeg felhasználási területei: a) szárítva tüzelőanyagként alkalmazható b) az építőiparban hő- és hangszigetelésre c) talajjavításra d) koksz, kátrány, lepárlási gáz előállítására Magyarországon a Hanságon, a Kis-Balatonnál és a Sárréten fordulnak elő tőzegtelepek.

Lignit A legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén. Nagy nedvesség- és hamutartalma miatt fűtőértéke alacsony (3,5-10 MJ/kg), viszont előnye, hogy nagy mennyiségben található nem túl vastag takarórétegek alatt, ezért külfejtéssel viszonylag egyszerűen kitermelhető. Rossz tüzeléstechnikai tulajdonságai miatt csak erőművekben lehet gazdaságosan elégetni.

Barnakőszén 20-30 millió évvel ezelőtt, főleg növényi részekből képződött. Színe barna, feketés-barna, ritkábban fekete. Kb. 6% hamut és 20-70% vizet tartalmaz. Fűtőértéke víztelenítés után kb. 27 000 kJ/kg. Fiatal geológiai kora következtében a Föld felszínéhez közel helyezkedik el, ezért legtöbbször külszíni fejtéssel bányásszák. A réteg vastagsága általában 10-20 m, néhol 100 m is lehet.

Feketekőszén Nagy szénülési fokú (80-92%), kis hamu- és nedvességtartalmú kőszén. Fekete, gyakran szurokszerűen vagy zsírosan fénylő, növényi eredetű üledékes kőzet. Fűtőértéke magas. Szerves vegyületek és ásványi anyagok keveréke, amelyben Si, Al, Fe, Mg, Ca és egyéb nyomelemek találhatók. Csoportosításuk illóanyag-tartalom alapján: lángszén, gázlángszén, gázszén, zsíros szén, sovány szén.

Antracit A legnagyobb mértékben átalakult szénkőzet. Barnás fekete, fénylő, kemény, kagylós törésű. A legértékesebb kőszén, mivel minden más típusnál nagyobb a széntartalma (70-80%); belőle nyerhető ki legtöbb hő, ráadásul alig füstöl és kicsi az éghetetlen salakanyag tartalma.

Felhasználás A lignitet – kis energiatartalma miatt – általában a lelőhely közelében hőerőművekben égetik el. A barnakőszén, a feketekőszén és az antracit használható vegyipari alapanyagként. Korábban az egész szerves vegyipar a kőszénből nyert kőszénkátrányra épült. A feketekőszén száraz lepárlásával (kokszolás) nyerik a kohókokszot, amely a vasgyártásnál nélkülözhetetlen.

Köszönöm a figyelmet!