Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI

Az előadások a következő témára: "Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI"— Előadás másolata:

1 Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI
„Legek” a kémiában Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI

2 Hidrogén Több szempontból is "legnek" számít a periódusos rendszer legelső, legegyszerűbb eleme. Az egyetlen olyan elem, amely nem tartalmaz neutront (bár van két olyan izotópja, amelyek tartalmaznak egy, illetve két neutront) A legkönnyebb elem. A leggyakoribb elem a világmindenségben. A Világegyetem 90% a hidrogén. (a Földön csak a 9. leggyakoribb - de így is minden hatodik földi atom hidrogén.)

3 Az IC1396 egy főleg ionizált hidrogénből álló felhő a Cepheus csillagképben.

4 Hélium A következő a 2-es rendszámú hélium, több szempontból is a "legek" közé tartozik. A legkönnyebb nemesgáz. A "legnemesebb" nemesgáz. Semmilyen ismert vegyülete nem létezik. Az egyetlen anyag, amelynek normál nyomáson nincs szilárd halmazállapota, még az abszolút nulla Fok közelében sem. Sőt 2 K körül olyat "tesz", amit semmilyen más anyag. "Szuperfolyékonnyá" válik. "Kimászik" akár az edényből is.

5

6 Oxigén A földkéreg felső részében a
leggyakoribb elem az oxigén (50,5%- a levegőt és vízburkot is beleértve). A víz és a légkör mellett a kőzetek (szilikátok, karbonátok, stb.) is rengeteg oxigént tartalmaznak.

7

8 Legritkábbak A földkéreg legritkább elemére többen is pályáznak: Francium - néhány tucat grammnyi lehet az egész földkéregben. Radon - Nyomokban radioaktív kőzetek közelében található meg a levegőben. Folyamatosan keletkezik a természetes radioaktív bomlás eredményeképpen, és a légkörbe kerül. 1 liter levegő átlagosan 1000 radon atomot tartalmaz. (1 rész a 1020-ból.) Xenon - a légkör kb. 0,000009%-át alkotja.

9 Francium Xenon Radon

10 Urán A természetben - a Földön és talán az egész Világegyetemben – előforduló legnagyobb rendszámú (92- es) elem az urán.

11 Vas Az atomszerkezetileg legstabilabb elem a vas (26-os). Eddig épülhetnek fel energiafelszabadulás mellett fúzióval az elemek. Az ennél nagyobb rendszámú elemek fúzióval csak igen nagy energiabefektetéssel, a szupernóvákban keletkeznek.

12 A legnagyobb fajsúlyú (22,661 g/cm3) elem az ozmium. A legkönnyebb fém a lítium. Sűrűsége szobahőmérsékleten az összes  szilárd anyag közül a legkisebb (0,53 g/cm3).

13 Arany A korróziónak legellenállóbb az arany. A természetben is általában elemi állapotban található.

14 Polónium A legsugárzóbb a rövid felezési idejű, a rádiumnál 5000-szer radioaktívabb polónium. A bomlásakor felszabaduló energia olyan nagy (140W/g), hogy egy kb. fél grammot tartalmazó kapszula 500°C fölötti hőmérsékletet ér el. Erős radioaktivitása miatt a polónium valószínűleg kiérdemli a legmérgezőbb "megtisztelő címet" is.  A testbe bekerülő megengedett polónium mennyiség legfeljebb 0.03 microcurie, ami 6,8x10-12 grammnak felel meg. 2,5x1011-szer mérgezőbb, mint aciánhidrogén.

15 Az elemek közül a legkeményebb a szén
 egyik allotrop módosulata a gyémánt. A fémek közül talán a kálium a legpuhább. Késsel is könnyen vágható. 

16 A legalacsonyabb  olvadáspontú fém  (-39°C) a higany. Forráspontja is mindössze 357°C.  Az egyetlen szobahőmérséklete folyékonyként ismert fém. A legmagasabb  olvadáspontú fém  (3380°C fölött) a  volfrám.

17 Köszönöm a figyelmet!