Ajánlások az OKKR bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási megoldására Temesi József pillérvezető Javaslatok az Országos képesítési keretrendszer bevezetésének előkészítéséhez május 12.

Az ajánlások háttere A 2069/2008. (VI. 6.) Kormányhatározat előkészítő anyagai Maga a Kormányhatározat A TÁMOP OKKR alprojekt szakértői munkái és vitái, különös tekintettel az egyes alágazatok elképzeléseire A Tárcaközi Bizottság állásfoglalásai A párhuzamosan folyó fejlesztések

A koncepcionális keret Uniós ajánlások Nemzetközi KKR-munkálatok tapasztalatai A 3. alprojekt szakértői javaslata a szintekre és a szintleírásokra vonatkozóan Az OKKR alprojekten belüli fejlesztői szemlélet modellvariánsokhoz, alternatívákhoz vezet – a döntések a projekten kívül történnek.

Az OKKR előkészítésének és bevezetésének ütemezése (implementációs szakaszok) 1. szakasz: átfogó, az EKKR élethosszig tartó tanulási logikáján alapuló, a tanulási eredmények által leírt szintekkel rendelkező nemzeti (országos) képesítési keretrendszer (OKKR) kialakítása és elfogadása. Ennek a szakasznak a végén tartunk, 2010 decemberéig kell lezárulnia.

Az OKKR előkészítésének és bevezetésének ütemezése (implementációs szakaszok) szakasz: az OKKR életre keltése: az egyes oktatási alágazatok képesítéseinek besorolása az OKKR alá az alágazati szabályozók, kimeneti standardok figyelembevételével. Ez a szakasz adott esetben jelentősebb fejlesztő és korrekciós feladatokat is jelent. Ezeknek a feladatoknak egy jelentős részét 2012 közepére el kell végezni.

Az OKKR előkészítésének és bevezetésének ütemezése (implementációs szakaszok) 2.2. szakasz: az OKKR szintjeinek az EKKR szintjeivel történő megfeleltetésének bemutatása, illetve ennek egy transzparens folyamatban végbemenő igazolása. Ez a szakasz egy viszonyítási jelentés (referencing report) elkészítését jelenti. Magyarország ezt a jelentést 2012 végére, 2013 elejére ígérte.

Az OKKR előkészítésének és bevezetésének ütemezése (implementációs szakaszok) 3. szakasz: olyan szervezeti és szabályozási környezet létrehozása, amelyben az illetékes hatóságok által kiadott minden új képesítés bizonyítványa, oklevél-melléklet vagy Europass-okmány az OKKR-szint feltün-tetésével világos utalást tartalmaz a megfelelő EKKR-szintre tól képesítéseket és azok igazoló okmányait kizárólag az OKKR-szint megjelölésével lehet kiadni. Ezt a 2013-ban előálló állapotot tekintjük az OKKR teljes körű bevezetésének.

Gazdaság- és társadalompolitikai célok Az ország versenyképességének és társadalmi kohéziójának erősítése az egész életen át tartó tanulást szolgáló rendszerekre építve és ezáltal biztosítva az oktatási rendszer egyes elemeinek összekapcsolódását, a formális, nem formális és informális tanulás eredményeinek összekapcsolását, az oktatási kínálat tanulási igényekhez és szükségletekhez való rugalmasabb alkalmazkodását, a személyre szabottság, az önálló és motivált tanulás feltételeinek megteremtését, a tanulással kapcsolatos egyéni döntési képesség erősítését, az oktatási szolgáltatások munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájának erősítését.

Alágazati teendők Minden alágazatra két típusú munka vár: az alrendszer jelenleg létező vertikális és horizontális szintjei leírásainak áttekintése, a szükséges változtatások kitűzése és meg- valósítása, s ezzel párhuzamosan tantervi modernizációs munkák beindítása, a képesítések besorolása Alágazati OKKR-fejlesztési projektek.

Szervezeti megoldási lehetőségek Országos Képesítési Tanács (OKT) Országos/nemzetközi szintű feladatok Szolgáltatási/igazgatási/hatósági funkciók Rövid távú/hosszabb távú feladatok Állandó/időleges feladatok

Az Országos Képesítési Tanács feladatai Országos szintű: biztosítja a nemzeti keretrendszer létrehozásához és az OKKR folyamatos működéséhez szükséges szerteágazó igazgatási, szervezési és koordinációs feladatok ellátását. Nemzetközi feladatok: az OKKR EKKR-hez kapcsolásának, majd az EKKR működése során technikai és érdemi értelemben egyaránt közvetítő szerepet tölt be az Európai Bizottság illetékes szervezeti egységei, továbbá az EKKR- ben részt vevő országok illetékes hatóságai és az OKKR működtetéséért felelős nemzeti hatóságok között.

A nemzeti feladatok keretében Fennállásának első időszakában az OKT a Tárcaközi Bizottság felügyelete mellett felállítja apparátusát, kidolgozza az OKKR- képesítések elismerésének eljárását és annak minőségbiztosí- tását, megszervezi a szükséges szakértői bizottságokat, és javaslatot tesz egy Kormányrendelet szövegére (vagy az alágazati törvények módosítására), amelynek révén 2013-ban az Országos képesítési keretrendszer hivatalosan hatályba lép. Szervezi az OKKR-képesítések elismerésében szerepet játszó szakértők, illetve hatósági és intézményi szereplők képzését, tájékoztatását, valamint a szűkebb szakmai és a szélesebb társadalmi közegben az OKKR-EKKR-rel kapcsolatos ismeretek disszeminációját.

A nemzeti feladatok keretében A továbbiakban biztosítja az OKKR működtetésének technikai feltételeit: működteti a régi és új képesítések OKKR besorolásá- nak elismerésére vonatkozó eljárásokat, összefogja a szakértői bizottságokat. Az OKKR besorolási eljárás végén kiadja a képesítések szint- besorolására vonatkozó határozatot. Az országon belül és nemzetközi területen koordinálja, segíti és szervezi a jó gyakorlatok kölcsönös megismerését, a hazai tapasztalatok és eredmények, állapotok megismertetését. Létrehozza és folyamatosan frissíti az OKKR működésével kapcsolatos adatbázisokat, s biztosítja azok megfelelő nyilvánosságát.

A nemzetközi feladatok keretében Befogadja és működteti a vonatkozó EKKR-ajánlások mentén tevékenykedő Nemzeti Koordinációs Pontot (NKP), végre-hajtva a Magyarország által miniszteri aláírással elkötelezett EKKR viszonyítási (referencing) folyamatot. A viszonyítási folyamatban az EU-ajánlás 10 pontjában foglaltaknak megfelelően járva el koordinálja a nemzeti és nemzetközi szakértők munkáját, és 2012 végére elkészíti a nemzeti „referencing report”-ot, viszonyítási jelentést. A továbbiakban az OKKR működéséhez kapcsolódóan az Európai Bizottsággal, valamint az EKKR-ben részt vevő országok illetékes hatóságaival munkakapcsolatokat tart fenn, egyebek mellett eleget téve az EKKR-adatbázisok működtetéséhez nélkülözhetetlen digitális adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

Lehetséges variánsok: az alapjavaslat A részletezett alapjavaslat szerint 2011 elejére feláll az a szervezet (Országos Képesítési Tanács), amelyiknek a feladatai közé tartozik a: képesítések besorolásának vizsgálata szakértői bizottságok által, szintbesorolási határozat kiadása (2013-tól), adatbázisok fenntartása és karbantartása, alágazati koordináció, az OKKR kreditalapú továbbfejlesztése (2013 után), tanácsadás, képzés, a legjobb gyakorlatok megismertetése, információszolgáltatás, weblap üzemeltetése, kapcsolattartás a munkáltatókkal, Nemzeti Koordinációs Pont működtetése, nemzetközi kötelezettségek, beszámolók teljesítése, nemzetközi kapcsolattartás. Ez a szervezet minisztériumi szervezetként vagy háttérszervezetként működik önálló formában.

Lehetséges variánsok: az alapjavaslat A tanács feladataihoz kapcsolhatóak még olyan fontos elemek is, mint a felsőoktatási kreditrendszer működtetésével kapcsolatos tanácsadási, információs és fejlesztési feladatok, a nem formális és informális tanulási eredmények elismerését végző intézményrendszer koordinálása, bekapcsolása az OKKR-folyamatba, felsőoktatási szaklétesítések KKK-inak elbírálása és jóváhagyása.

Lehetséges variánsok: az alapjavaslat Az alágazatok az OKKR szintbesorolásokat a teljes bevezetés során saját szervezeteikben végzik, hitelesítésre benyújtják a tanácsnak, ahol független szakmai bizottsági eljárásban történik a befogadás. Az alágazatoknak nincs OKKR hitelesítési jogosítványa. Felvetődik az, hogy az új szervezet a jelenlegi Országos Kredittanács feladatkörének és jogosítványainak módosításával, annak bázisán jöjjön létre.

Lehetséges variánsok: OKT nélkül 2013-ig Létrejön egy Nemzeti Koordinációs Pont, amelyik elsősorban a nemzetközi kötelezettségekből adódó feladatokra, azok közül is kiemelten a referencing folyamatra koncentrál, s 2012 végére leadja jelentését után az NKP fő feladata a nemzetközi kapcsolattartás és az EU-feladatok, illetve az információellátás biztosítása. Az oktatási alágazatok a TÁMOP eredményeire és az ott kialakított közös álláspontra, értelmezésre támaszkodva előkészítik a jelenlegi és az új képesítések besorolásának rendszerét, beépítve azt saját képesítési hatóságaik feladatai közé. Az alágazati törvények/rendeletek módosítása gyors és összehangolt munkát kíván a Tárcaközi Bizottságtól, illetve a folyamatos koordinációt is meg kell oldani tól az alágazati rendszerek működtetésével párhuzamosan elindulhatnak egy integrált keretrendszerre és az ahhoz tartozó külön szervezet felállítására vonatkozó munkálatok.

Lehetséges variánsok: több szervezet A funkciók ellátása több szervezet feladatai között is megjelenhet. A nemzetközi hatású és érvényű funk- ciók a Nemzeti Koordinációs Ponthoz kerülnek, a szolgáltatási, információs, képzési funkciók, valamint a validáció koordinációja az Országos Képesítési Tanácshoz (ezeket most is meg lehet fogalmazni az Országos Kredittanács kibővített feladatkörében), míg a képesítések elismerési folyamatában az alágazati képesítési hatóságok által beterjesztett hitelesítési kérelmek elbírálása az Oktatási Hivatal hatósági jogköre, amelynek végrehajtásához szak-értői bizottságokat mozgat – az Országos Képesítési Tanács keretében vagy azon kívül.

Jogszabályi háttér Az OKKR létrehozása és működtetése több minisztérium, hatóság feladat- és hatáskörét, a közöttük fennálló együtt- működés kérdését, valamint Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerét érinti, ezért elengedhetetlen az OKKR működésének, kompetenciáinak magas szintű (törvény vagy kormányrendelet) jogszabályi megalapozása. Az Országos Képesíti Tanács és a Tárcaközi Bizottság január és december / 2013 első félév közötti felada- taira, az Országos Képesítési Tanács létrehozására, a Nemzeti Koordinációs Pont feladatellátására vonatkozóan Kormány- határozat megalkotása célszerű, lehetőleg 2010 decembe- rében.

Finanszírozás A 2010–2012 közötti alágazati OKKR-illesztési feladatok ellátásához nélkülözhetetlen feltétel, hogy megfelelő méretű TÁMOP-projektek induljanak. A TÁMOP (közoktatás), (szakképzés, felnőttoktatás) és a folytatása (felsőoktatás) biztosíthatja a fejlesztések forrásait. Ezekben a projektekben lenne szükséges megoldani az intézményi /szakértői kiképzéseket is, pályázati alapon (ez egy külön nagyobb összeget jelent). Az OKT felállításához szükséges financiális háttér egy részét az Országos Kredittanács kibővítéséből adódó megtakarítás képezheti, azonban fokozatosan egyre több forrás szükséges az információs, adatszolgáltatási, képzési tevékenységekhez, valamint a belső apparátus és a szakértői bizottságok felállításához, működtetéséhez. Egyes NKP-feladatok részleges finanszírozása EU-pályázatból történhet.

Egy lehetséges menetrend május 14: a TÁMOP végleges szakértői javaslatai május–2010. november: a Tárcaközi Bizottság javaslatot tesz egy Kormányhatározat megalkotására, és végigviszi az egyeztetési folyamatot december: megjelenik a Kormányhatározat május–2010. december: elindulnak az alágazati OKKR-fejlesztéseket támogató TÁMOP-projektek január–március: megalakul és elkezdi működését az Országos Képesítési Tanács, illetve a Nemzeti Koordinációs Pont.

Egy lehetséges menetrend január–2012. december: az alágazati munkálatok lehetővé teszik az OKKR teljes körű bevezetését. Az ehhez szükséges koordináló, tanácsadási, információs munkálatokat az OKT koordinálja, és beindulnak az OKT szakmai bizottsági munkái is. Elkészül az OKKR-törvény (kormányrendelet) előterjesztése május–2012. december: folyik az EKKR viszonyítási jelentés elkészítése, majd a jelentés beadásra kerül első féléve: törvényi erejű felhatalmazással hatályba lép az OKKR, és annak működtetése az alágazatok és az OKT együttműködésében folyik.