Sérelemdíj az ügyvédi felelősségbiztosítások szemszögéből Magyarországon dr. Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke AIDA Budapest Kollokvium 2014. november 28.

Sérelemdíj (Ptk.2:52) Ptk. miniszteri indokolás „a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése” Változás: Egyszerűsödik a bizonyítás (korábban: lásd Pf.III.24.951/1999., összegszerűségre: BDT2004. 1046) Előzmény a bírói gyakorlatban Ügyvédi mulasztás: már csak a mulasztás tényét kellett bizonyítani: „sérült a károsultnak az az alkotmányos joga, hogy igényét bírósági úton tudja érvényesíteni” (BH.2013. 89., BH.2012. 90. A mai előadás témájául választott intézmény rendszertani , bizonyítási sajátosságaival már foglalkoztak és még foglalkoznak más előadók. egy 1999-es Legfelsőbb Bíróságí ítélet ( Pf.III.24.951/1999.) szerint az összegszerűség megállapításánál a károsult életkorát is figyelembe kell venni, valamint azokat a fizikai és pszichikai hátrányokat, amelyeket elszenvedett, továbbá azokat a maradandó hátrányokat is, amelyek a jövőben fennmaradnak és megakadályozzák a munkavállalásban, mindennapi élettevékenységében. Ezeket hosszan elhúzódó bizonyítási eljárás keretében kellett a károsultnak bizonyítania. ( összegszerűségre : BDT2004. 1046)  Ha azonban egy orvosi kártérítésben a kezelő orvos mulasztása miatt szenvedett kárt a károsult, az ebből eredő pszichikai és fizikai hátrányait nagyon konkrétan kellett bizonyítania. Pl. Pszichológus szakértő vizsgálta az anyát, hogy milyen mértékű változás következett be a károsult életmódjában ( pl. kerüli a barátokat, nyilvános eseményeket stb.) , és az így keletkezett szakvélemény alapján mérlegelt a bíró az összegszerűség vonatkozásában. Ha pl ügyvéd mulasztott, és ezáltal elévült a követelés, mivel nem indította meg időben az eljárást,vagy nem adta be a fellebbezést a fellebbezési határidőn belül, már csak a mulasztás tényét kellett bizonyítani. A bíróság ezt a mulasztást akként értékelte, hogy sérült a károsultnak az az alkotmányos joga, hogy igényét bírósági úton tudja érvényesíteni, ezért megítélt általában 500.000.-Ft összegű nem vagyoni kárt. (BH.2013. 89., BH.2012. 90.

Sérelemdíj (Ptk.2:52) Kérdés: lesz-e egyáltalán ilyen ügyvédi felelősségbiztosítási ügy?

Mi a személyiségi jog sérelme? Ptk. 251: „A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jó hírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.” + Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how] + Ptk. 2:50. § [Kegyeleti jog]

A MÜBSE által 2013-ban kifizetett kárügyek típusai Ingatlan adás-vétel 30 % Jogi képviselet ellátása 23 % Végintézkedések 17 % Határidő mulasztás 13 % Kölcsönügyletek 4 % Cégeljárás Ingatlan illeték Minden más 5 % Jogi képviselet ellátását kifogásoló bejelentések főbb típusai bírói felhívás ellenére nem terjeszt elő a megbízó javára szolgáló bizonyítékokat, a szakértői díj lerovása késedelmesen történt, késedelmes járadék előterjesztés: csak 6 hónapra ítéltek meg, késedelmes igényérvényesítése miatti elévülés, nem nyújtott be másodfokú eljárásban csatlakozó fellebbezést, rossz alperest jelölt meg –perköltség következmény, jogorvoslati kérelem késedelmes benyújtása, szünetelés folytán a per megszűnt (illeték kár), rossz fórumhoz benyújtott fellebbezés (a határidő letelt), ügyfele jogerős ítélettel megállapított követelését felszámolási eljárásban nem jelentette be.

A jogi képviselettel összefüggő kifogások: ritka, általában nvk keretében ítélték meg – ez most változhat. Következtetés: a tipikus ügyvédi műhibák ritkán okoznak személyiségi jogi sérelmet. Tapasztalat: eddig még nincs is bírói gyakorlat

Szabályozástörténet Új Ptk. 6:470. § (1) = régi Ptk. 559. § (1) bekezdés: „a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős” a különböző tárgyú felelősségbiztosítási törvények mind a Ptk. szerinti kárfogalomra alapítottak > a sérelemdíj (a jogkövetkezmény) nem esett volna a kárfogalom alá > kimaradt volna a felelősségbiztosítási fedezet alól is

Szabályozási korrekciók Emiatt már 2013-ban módosították az ügyvédi törvényt: Üt. 10.§ (1)-(2) bekezdés majd – hatálybalépés előtt – az új Ptk.-t: 6:470. § (1) bekezdés ezzel általánossá vált a sérelemdíj hatályának kiterjesztése a felelősségbiztosításokra

Tisztességtelen reklámok A sérelemdíjjal kapcsolatos tisztességtelen reklámgyakorlatok az ügyvédi felelősségbiztosítások körében (a piacvezető MÜBSÉ-vel szemben): a sérelemdíjra történő, törvényi kötelezettségen túlmenő, extra szolgáltatáskénti hivatkozás; az átmeneti szabályokra történő megtévesztő hivatkozás

Átmeneti szabály: Ptké. 55. § (2) Az átmeneti időre (az új Ptk. előtti szerződések esetében) csak olyan mértékben és feltételekkel ír elő biztosítói helytállási kötelezettséget, amilyen mértékben és feltételekkel az a nem vagyoni károk megtérítésére a Ptk. hatálybalépését megelőzően köteles lett volna; Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy bár a Ptké. 55. § (2) bekezdése szűk körben az átmeneti időre (a Ptk. hatálybalépését megelőzően létrejött felelősségbiztosítási szerződések esetében) kétségtelenül csak olyan mértékben és feltételekkel írja elő a biztosító sérelemdíj címén fennálló helytállási kötelezettséget, amilyen mértékben és feltételekkel a nem vagyoni károk megtérítésére a Ptk. hatálybalépését megelőzően köteles lett volna,

Reklámozási kérdések 4. Ezzel szemben: nem, vagy alig mutatkozik különbség,  a most piacra lépő biztosítóknak nincs régi Ptk-s portfóliójuk, a MÜBSE 2014. április 28-án a biztosítottakra kedvezően módosította biztosítási feltételeit attól függetlenül, hogy a szerződéskötés az új vagy a régi Ptk. hatályának fennállása ideje alatt történt: 1. de egyrészt az ügyvédi műhibából eredő kárigények érvényesítése során a nem vagyoni kárért korábban fennállt helytállási kötelezettség, és a Ptk. alapján a sérelemdíjért fennálló helytállási kötelezettség érvényesülési körében gyakorlatilag nem, vagy alig mutatkozik különbség,  2. a most piacra lépő biztosítók esetén ennek a „többletvállalásnak” nincs, nem is lehet szerepe, hiszen piacra lépésük időpontjára tekintettel esetükben fogalmilag kizárt, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítási szerződést az 1959. évi Ptk. hatálya alatt kötötte volna meg biztosítottjuk. 3.a MÜBSE 2014. április 28-án biztosítási feltételeibe a következő rendelkezést iktatta és ezzel a biztosítottakra kedvezően módosította biztosítási feltételeit attól függetlenül, hogy a szerződéskötés az új vagy a régi Ptk. hatályának fennállása ideje alatt történt: „II.b/. Az a/. pontban meghatározottakkal összefüggésben más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem okozása, amelyért a biztosított vagy alkalmazottja, vagy mint kirendelt védő, pártfogó ügyvéd, gyám, gondnok, ügygondnok, hagyaték gondozója, végrendeleti végrehajtó, végrendeleti, hagyatéki felszámoló, ügyvédi letét kezelője (pénz, - érték őrzésének kivételével) a magyar jog szabályai szerint (Ptk. 2:52 §) sérelemdíj megfizetésére köteles.”

Zárszó A sérelemdíj olyan új jogintézmény, amely jelentős változásokat hozhat a személyiségi jogok védelme körében. Az ügyvéd – ügyfél viszonylatban a sérelemdíj megtérítésével kapcsolatos problematika ugyanakkor - az eddigi műhiba tapasztalatok alapján - nem tűnik súlyponti kérdésnek. Nyitott kérdés: a nem személyiségi jogi nvk-k újrapozícionálása

Köszönöm figyelmüket!