Biztonságpolitika, haderőreformok, és a humánerőforrás-gazdálkodás katonai életpályával összefüggő kérdései Dr. Jobbágy Zoltán alezredes Összhaderőnemi Műveleti Tanszék Egyetemi docens

Szakmai önéletrajz I. 1990-1992 MH 32. Őr- és Díszezred – szakaszparancsnok 1992-1997 Bundeswehr Hamburgi Egyeteme (GER) – hallgató 1997-2000 Honvédelmi Minisztérium – tiszt/titkár/titkárságvezető 1997-2000 BKE BIGIS – hallgató (munka mellett) 2000-2001 UNFICYP Misszió (CYP) – századparancsnok 2001-2003 Honvédelmi Minisztérium – főtiszt 2003-2007 Leideni Egyetem/TNO (NED) – kutató/doktorandusz 2007-2008 Honvédelmi Minisztérium – kiemelt főtiszt 2008-2009 NATO HQ Szarajevó (BiH) – személyügyi tanácsadó 2009-2010 Honvédelmi Minisztérium – osztályvezető helyettes

Szakmai önéletrajz II. 2010-2011 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – docens 2011-2012 ISAF Misszió (AFG) – törzsfőnök segédtisztje 2012-2013 Nemzeti Közszolgálati Egyetem – docens 2013-2014 Bundeswehr JFOC (GER) – kiemelt összekötő főtiszt 2014- Nemzeti Közszolgálati Egyetem – docens

Kutatási területek összekapcsolása Egyetemi docensként kutatási területem a haderő-átalakítás aspektusai a szövetséges összhaderőnemi műveletek rendszerében, különös tekintettel a: hadművelet-elméleti koncepciókra, humánerőforrás-gazdálkodási elképzelésekre.

A hivatásos haderő létrejötte A Varsói Szerződés és a bipoláris világrend felbomlását követő útkeresés után a Magyar Honvédség 2004. novembertől csak hivatásos és szerződéses katonákból áll. A biztonságpolitikai kihívásokra válaszként létrejött: csak hivatásos és szerződéses katonákból álló, professzionalizálódó magyar haderő, beillesztése a munkaerő-piaci folyamatokba, új típusú képességek kialakítása, egymással párhuzamosan jelentkező feladatok.

Korszerűen és átfogóan értelmezett biztonságpolitika A biztonságpolitika szintjén Magyarország a biztonságot korszerűen és átfogó módon értelmezi, amelyben: hagyományos politikai és katonai tényezők mellett, markánsan megjelennek egyéb elemek is. A biztonságpolitikai kihívásokra válaszként végrehajtott haderőreformok átalakítási folyamatai következtében: többször megbomlott az egyensúly, a feladatok és a személyi feltételek között.

A létszámcsökkentések eredménye Az elmúlt 20 évben végrehajtott jelentős létszám-csökkentések sem eredményezték a modern hadseregekre jellemző: állomány- és rendfokozati arányok elérését, nem feltétlenül tették lehetővé a minőségi megújulást. A folyamatosan átalakuló Magyar Honvédség lényegében egy évtizedek óta megoldatlan strukturális problémát görget tovább, egyre kisebb létszámmal.

Nemcsak magyar probléma Sok régi/új NATO-tagországhoz hasonlóan Magyarország esetében is ellentmondásos folyamattá vált: a hagyományos területvédelmen túli, szélesebb nemzetközi szerepvállalást lehetővé tevő, önkéntes katonai szolgálaton alapuló haderő kialakítása. Az áttérés alapjaiban változtatta meg: a működési jellemzőket és építkezési elveket, az önkéntesség elvén alapuló rendszer, mechanizmusai feszültségekkel terheltek.

Összetett folyamat menedzselése A Magyar Honvédség professzionálissá válása összetett folyamat, amelyben egyszerre kell megoldani: a biztonságpolitikai kihívásokkal összhangban álló, új típusú képességek kialakítását, a haderő beillesztését a munkaerő-piaci folyamatokba. Az önkéntes haderőre történő átállás óta a Magyar Honvédség munkáltatóként: érzékeny a dinamikus társadalmi folyamatokra, lassan reagál a munkaerőpiac változásaira.

Személyi állomány megszerzése és megtartása Az áttérés óta nyilvánvalóvá vált, hogy: a szükséges létszámú és megfelelő, minőségi mutatókkal rendelkező személyi állomány, megszerzése és megtartása komoly kihívás. A fejlesztési lehetőségek vártnál korlátozottabb biztosítása és az önkéntes haderő tervezettnél gyorsabb bevezetése miatt: az átállással együtt járó új típusú követelmények, értékek és normák bevezetése, komoly feszültségeket és működési zavarokat eredményezetett.

A katonai költségvetés alakulása (SIPRI) 1988 1989 1989 1990 1991 1991 1992 1993 1994 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Haderőreform, mint negatív fogalom Az évek során a haderőreform fogalma alapvetően negatív tartalommal telítődött és lényegében nem jentett mást, mint: létszámcsökkentés, szervezetleépítés. Végrehajtását a mennyiségi és a fiskális szemlélet uralta, amely a sok próbálkozás ellenére sem tudott kiterjedni a haderő struktúrájának átalakítására.

Újabb humánstratégia … (2003, 2008, 2012) A 2010-es parlamenti választások után a kormányzat célul tűzte ki, hogy: az évek óta tartó kedvezőtlen folyamatok kezelésében tapasztalt csekély elmozdulás miatt, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználását támogató új humánstratégia szükséges. A humánstratégia céljai és elvei olyan értékek mentén kerültek kialakításra, amelyek hozzájárulnak a Magyar Honvédség nemzeti intézményi jellegének megerősítéséhez.

Ismerős célok … (2003, 2008, 2012) A humánstratégia a Magyar Honvédség feladatrendszerének ellátáshoz: a szükséges számú és összetételű, megfelelően képzett és kiképzett, motivált és a körülményekhez alkalmazkodni képes, elhivatott állomány rendelkezésre állását biztosító, alapelveket és cselekvéseket határozza meg.

Hasonló kapcsolódási pontok … (2003, 2008, 2012) A siker érdekében a humánstratégiának és a stratégiával összhangban kidolgozásra kerülő, annak megvalósítását célzó, cselekvési programoknak szorosan kell illeszkedniük: a Honvédelmi Minisztérium hosszú távú stratégiai tervéhez, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programhoz.

Köszönöm a figyelmet, kérdések?