A zene Ókori Róma Bizánc
Írásos emlék nem maradt fönn. A római zeneelmélet lényegében a görög hagyományt folytatja. a zene jelen van színházi előadásokban (pantomim) cirkuszban (gladiátorok) zenekar, víziorgona munkadal katonazene (rézfúvósok)
Hangszerek Átvétel etruszkoktól, görögöktől, Keletről Hangszerek Átvétel etruszkoktól, görögöktől, Keletről tuba (egyenes trombita) bucina (hajlított trombita) lituus (kürtfajta) cornu (kürt fogantyúval) tibia (lábsíp, később az auloszt jelölik vele) syrinx kithara lyra tümpanon kümbala (fémtányér) krotola (kézicsörgő) scabillum (lábcsörgő) víziorgona
Aulosz - tibia
Aulosz - tibia
lituus
Hidraulisz és bucina
Aquincumi víziorgona ie. 228-ból Aquincumi víziorgona ie. 228-ból
Bizánc zenéje Nyugat-Római Birodalom bukása, népvándorlás, Konstantinápoly világváros lett. Bizánci kultúrkör, görög-ortodox egyház és a bizánci császári udvar zenéje. Világi zenéjéből semmi nem maradt fönn. Tudjuk, hogy udvari ceremóniákon használták, antifonális előadásmódban (két kórus), hangszereik az orgona, fúvós és vonós hangszerek.
zsidó zsinagógiai énekek Egyházi zene Hatottak rá: görög zene szír zene zsidó zsinagógiai énekek Egyszólamú, lineáris, kíséret nélküli zene. Legfeljebb burdon kíséret.
Nagy Konstantin (324-337) alatt Bizánc az egyházi költészet és zene kelet-római központja. Műfajai: troparion (zsoltárversek közé ékelt rövid vers) himnusz kontakion formában kánon (9 részes, a Biblia 9 éneke alapján) Szillabikus stílus. Hangjegyírás: ekfonetikus jelek (a szájhagyomány emlékeztetője) neumák Hangrendszere: 8 hangnem (oktoekhosz) - 4 autentikus (kürioi), 4 plagális (plagioi) GREGORIÁN!!