Esélyegyenlőségi és munkaadói, munkavállalói attitűdök közötti eltérés – kisgyermekes szülők (MUKI) szempontjából Stefkó Judit 2014.12.02. Budapest HSZOSZ konferencia

Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkrimináció ) valamint a 119.cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. pozitív megkülönböztető intézkedésekre. Foglalkoztatás vonatkozásában esélyegyenlőtlenséget okoz pl. leszakadó régióban élés, nem konvertálható ismeretek, idős életkor, megváltozott munkaképesség, kisgyermekes szülők munkavállalása,stb. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni   Esélyegyenlőség:Leglényegesebb szempontja az Európai Közösség alapító egyezményének 6-9 cikkelyében (nemzeti hovatartozás miatt- diszkrimináció, bérezés 50 főnél több nagy részben állami tulajdonú költségvetési jogi személyek esélyegyenlőségi tervet kötelesek elfogadni, Önkormányzati, közoktatási intézmények 2007-től

Esélyegyenlőség – kisgyermekes szülők

Kiindulási pont Atipikus foglalkoztatás hiánya TÜNET Jelentős elmaradás a kisgyermekes anyukák foglalkoztatásában Hazánk Mutató EU 27 7% részmunkaidős foglalkoztatás 31% 3% szervezett munkavégzésen belül a távmunka aránya 13,40% 26,30% gyermektelen és 12 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatása közötti rés 13,60% 77% munka-magánélet összeegyeztetése nehéz 51% OKOK Atipikus foglalkoztatás hiánya Munkaerő-piaci kiesés (családtámogatási rendszer) Aktív foglalkoztatási eszközök hiánya

A projekt szakmai értékelése Célok, folyamatok 2012. május 1. 2014. július 31. Diagnózis  Beavatkozások és foglalkoztatás  Hatás- vizsgálat   A projekt szakmai értékelése Előkészítés Lekérdezés

A sztereotípiákhoz való szülői viszonyulás (1= egyáltalán nem ért egyet 5=teljes mértékben egyetért) Értékelés (ötfokú skála átlaga) „Egy kisgyermeket csak akkor szabad bölcsödébe adni, ha semmiképpen nem oldható meg, hogy az anyja otthon maradjon vele.” 3,59 „A férj feladata, hogy keresetével biztosítsa a család megélhetését, a feleség feladata, hogy ellássa az otthoni feladatokat.” 3,38 „Fontos ugyan a munka, de a nők többsége számára az otthon és a gyermekek fontosabbak.” 3,32 „Nem jó, ha a férj marad otthon és neveli a gyerekeket, és a feleség keresi a pénzt.” 3,23 „A nőnek abba kellene hagynia a munkát, ha egyszer gyereke születik” 2,3

Az alábbi sztereotípiák inkább elutasításra kerültek munkaadók által 1= egyáltalán nem ért egyet 5=teljes mértékben egyet ért Értékelés (ötfokú skála átlaga) 1. A kisgyermekes nők és férfiak többet vannak távol a munkavégzéstől, mint a többiek. 3,36 2. A kisgyermekes nők és férfiak nehezebben illeszthetők be a munkavégzés menetébe. 2,92 3. A kisgyermekes nők és férfiak foglalkoztatásával kapcsolatos költségek magasabbak, mint a többi munkavállalóéi. 2,65 4. A kisgyermekes nők és férfiak foglalkoztatásának elősegítése miatt rendkívüli mértékben kell hozzányúlni a vállalat/intézmény/szervezet eddigi munkaszervezéséhez. 2,61 5. A kisgyermekes nők és férfiak kevésbé elkötelezettek a vállalat/intézmény/szervezet iránt, mint a többiek. 2,58 6. A kisgyermekes nők és férfiak foglalkoztatásával kapcsolatos munkaszervezés megváltoztatása megterheli a vállalat/intézmény/szervezet forrásait, miközben nem láthatóak ennek előnyei. 2,48 7. A kisgyermekes nők és férfiak kevésbé tudnak beilleszkedni a munkahelyi közösségbe, mint a többiek. 2,45

MUKI program vizsgálatának eredménye

Munkába állást nehezítő tényezők -Nemzetgazdasági eredmények A munkába állást nehezítő tényezők 2012 Munkáltatói eszköztár hiánya Családmodell Családtámogatási rendszer  Nemzetgazdasági eredmények 2014 A statisztikák szerint 2014. második negyedévében a 15-64 éves nők foglalkoztatása kimagasló, 55,7%-os értéket ért el, így 1 millió 878 ezren dolgoztak – 92 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában. Intézkedések Munkavégzés lehetősége GYES/GYED mellett Testvér GYED/GYES Diplomás GYED További foglalkoztatási kedvezmény nagycsaládosoknak A bővülés 14%-át a visszatérő kisgyermekes anyák adták. Az idei II. negyedévben 46.256 olyan nő dolgozott, aki korábban azért nem volt jelen a munkaerőpiacon – tehát inaktívnak minősült a statisztikák szerint –, mert anyasági ellátásban részesült, illetőleg a családját látta el. Ez a létszám 12.460 fővel, azaz 37%-kal magasabb, mint 2013 azonos időszakában volt. a