FŰGGETLENSÉG NAPJA Julius 4. Katt.

A Függetlenség Napja (Independence Day) vagy egyszerűen Július Negyedike (Fourth of July) az Amerikai Egyesült Államok ünnepe. Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó  tizenhárom Észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen. Az angolok minden létező dolgot megadóztattak, még a levélpapírt is. Lehet, hogy Matolcsy az angol történelmet tanulmányozva találja ki az újabb megszorításokat. A gyarmatok népességét megosztotta a konfliktus, voltak, akik a függetlenedését támogatták, mások továbbra is hűek maradtak az angol királyhoz.  A gyarmatok kezdetben nem is függetlenedni kívántak, hanem a kedvezőtlen rendeletek, adók visszavonását követelték.

A "Bostoni teadélután" az amerikai forradalom gyújtópontja volt A "Bostoni teadélután" az amerikai forradalom gyújtópontja volt. Ennek közvetlen oka az volt, hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul fenntartotta a tea vámját az észak-amerikai gyarmatokon. Ez az úgynevezett „Boston Tea Party” volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon. „Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!”  Ez az esemény indította el a függetlenségi háborút, mely az Amerikai Egyesült Államok megalakulásával végződött. 1776 .július 4-én a philadelphiai Kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozat-ot, és ezzel a 13 gyarmat végleg elszakadt Angliától, és megalakították az Amerikai Egyesült Államokat.

A Függetlenségi Nyilatkozat

A kongresszus épülete előtt több ezren várakoztak, amikor a képviselők kiléptek, megszólalt fejük felett az épület tornyában a nagy harang, amelyet azóta a Szabadság Harangjának (Liberty Bell) neveznek.  Az amerikaiak ezen a napon ünneplik a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetését, melyben országuk kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától. Az Egyesült Államok polgárai igen büszkék függetlenségi háborújukra és szabadság-eszményükre.

A Függetlenségi Nyilatkozat története: A Nyilatkozat végső szövegét John Adams és Thomas Jefferson fogalmazta meg, és 1776. július 4.-én fogadta el a Kongresszus. Az aláírási ceremónia után, 1776. augusztus 2.-án Philadelphiába vitték, de mivel, hogy fennállt a veszély, hogy a britek kezére kerül, ezért nagy titokban, egy ekhós szekéren Baltimore-ba vitték, majd 1777.-ben ugyanilyen módon visszahozták Philadelphiába.  Az annalesek még a kocsis nevét is feljegyezték, Mr. Samuel Smith volt a neve. Ez a név olyan gyakori, mint nálunk a Kiss és a Kovács együttvéve. Ezután, Adams elnök utasítására 1880.-ban Washingtonba vitték és több helyszín után a Hadügyi Hivatalban őrizték. 1814.-ben vitték vissza a fővárosba, és azóta is ott tárolják, de a II. világháború idején Fort Knox erődjében őrizték. 

A Nyilatkozat sok eleme ma is aktuális üzeneteket hordoz A Nyilatkozat sok eleme ma is aktuális üzeneteket hordoz. "Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, és az embert Teremtője, olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, melyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint jog a Boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az Emberek Kormányzatokat létesítenek, melyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármilyen Kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a Nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje......„

Benjamin Franklin fogalmazta meg legszebben az alapító atyák gondolatát:    „Where liberty is there is my country” – Ahol a szabadság ott a hazám. Ez a dal is a szabadságról, a hazaszeretettről szól, az angol szöveget mellékelem, igényes irodalmi fordítást nem találtam.

A függetlenség minden nép számára alapvető jog!!! A dal címe:  God Bless the U.S.A. azaz Isten óvja Amerikát, és Lee Greenwood énekli. A videót Las Vegasban készítettem. A függetlenség minden nép számára alapvető jog!!! http://www.youtube.com/watch?v=y1Yb1xosAYE 2013 julius 4.