A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 március 23.

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 A stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV ) és megkülönböztetése a beruházások környezeti hatásvizsgálatától ( KHV ) 4 A vizsgált MLS célrendszere 4 A MLS célrendszerének összevetése az Európai stratégiákkal ill. a hazai környezetpolitikai dokumentumok célkitűzéseivel 4 A MLS indikátorrendszerének kritikája 4 A változtatások értékelése 4 Összefoglaló

BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill. EIA) óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. 4 Kötött eljárási rendje van projektekre, (beruházásokra) vonatkozik, környezeti kibocsátásokat – megengedett limitekhez mér (ez a KHV lelke, a „hatásmátrix”) környezetvédelmi szakemberek művelik, rögzített lépésekből áll, ami jól számon kérhető.

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA) 4 Stratégiai környezeti vizsgálat tervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik, tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez mér az adott szakterülethez értő team-eket igényel, egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje. 4 Két markánsan különböző értelmezése van. –(1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások) –(2) A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT KHV Alanya: projektek, (beruházások) Tárgya: környezeti igénybevételeket és terhelé- seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez. Felépítése: előírásban rögzített eljárási lépések SKV Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=’stratégiák’, policy-plan-program ‘ppp’) Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjából Felépítése: nem rögzült, várhatóan teljesen nem is egységesíthető

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv (COM(2007) 607 végleges) hat kiemelt uniós cselekvési iránya: informatika ( e-Fright +ITS ), alkalmasabb teljesítménymutatók, egyablakos adminisztráció (=egyszerűsítés ), az intermodális rakodási egység (=méret ), zöld szállítási folyosó, és a városi szállítási logisztika. 4 Valamennyi fenti program a meglévő szállítások hatékony, lehetőség szerint megtakarításokat lehetővé tevő elvégzését célozza, és – az MLS néhány céljával ellentétben – nincs benne szó a logisztikai tevékenység tervszerű növeléséről, kiterjesztéséről. ( Bár számol a tevékenység 50%-os növekedésével ) 4 Az MLS stratégiai célja, és az átfogó célok közül a „logisztika-intenzív ágazatok kiemelt kezelése a logisztika iránti kereslet hosszú távú fenntartása érdekében” továbbá a „Magyarország tranzit, hinterland potenciáljának kiaknázása és menedzsmentje” célok felülvizsgálatot igényelnek, míg a többi átfogó cél (versenyképes logisztikai szolgáltatások nyújtása, korszerű technológiák használata, korszerűbb alágazati arányok kialakítása) hatékonyságnövelő beavatkozások, amelyekre akár csökkenő összvolumenű logisztikai tevékenység esetén is szükség van.

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 „Az a tény, hogy ez a környezeti értékelés nem jut el kibocsátások számszerűsítéséig és limitekkel való összevetéséig, nem korlát, vagy hiányosság, hanem a stratégiák vizsgálatának a sajátossága, természete. Munkánk során nem a számszerűsítést tekintjük feladatunknak, hanem az előjel megállapítását, azaz a változások irányának a felbecsülését.” 4 A Jövőképben nem találtuk annak a megfogalmazását, hogy milyen országképbe, és azon belül milyen gazdaság-képbe illeszkedik az MLS logisztikai jövőképe. Egy átfogó társadalmi-gazdasági elképzelésből levezetett logisztikai perspektíva hiányában a logisztikai részrendszerben kívánatosnak tekintett jövőkép válik uralkodóvá az MLS-ben. 4 Növekvő volumenek mellett a fajlagos kibocsátás csökkenése egyáltalán nem garantálja a fenntartható irányba történő elmozdulást, ahogy az energiahatékonyság (valóban kívánatos) javulása sem. 4 Az MLS a fenntarthatóság követelményével nem úgy számol, mint alkalmazkodást követelő korlátozó tényezővel. 4 Nyilvánvaló, hogy hosszú távon nem tartható, hogy miközben az összes ágazat csökkenteni kényszerül a kibocsátásait, egyedüli nagyobb szektorként a közlekedés kibocsátásai jelentősen nőjenek.

Magyar logisztikai stratégia 2008 július 4 A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. 4 A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják: –tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, menedzsmentje –versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, különösen a logisztika-intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása. –korszerű technológiák használata, –korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával 4 Az MLS két horizontális célja –Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése, –A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

Magyar logisztikai stratégia 2008 július 4 A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. 4 A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják: –tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, menedzsmentje –versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, különösen a logisztika-intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása. –korszerű technológiák használata, –korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával 4 Az MLS két horizontális célja –Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése, –A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

Magyar logisztikai stratégia 2008 március 4 A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. 4 A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják: –tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, –versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, –korszerű technológiák használata, –korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával –logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése 4 Az MLS két horizontális célja –Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése, –A logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának javítása, valamint a hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

Magyar logisztikai stratégia 2008 március 4 A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. 4 A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják: –tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, –versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, –korszerű technológiák használata, –korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával –logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése 4 Az MLS két horizontális célja –Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése, –A logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának javítása, valamint a hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 Egy táblázat, ami nem maradt benne a végső anyagban…

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

4 Alapelvek az MLS indikátor rendszerének vizsgálatához

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 „Logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése” A cél ellentétes a fenntarthatósági szempontokkal, az indikátorok („feldolgozóipar termelési értéke” és „mezőgazdasági termékek termelési értéke”) pedig nem alkalmas sem az output, sem a céllal elért eredmény minősítésére. (Kikerült a stratégiából) 4 „Magyarország tranzit, hinterland potenciáljának a kiaknázása” A célt fenntarthatósági szempontból hibásnak találtuk. Az indikátor (adriai és fekete tengeri kikötők magyar forgalma) a környezeti szempontból lényeges tranzit szerepet éppen nem méri, a hinterland szerep egy számunkra nemzetgazdasági szempontból nem túl fontos összetevőjét méri, amit adott esetben javítani úgy tudnánk, ha az ottani kikötők fejlesztésébe ruháznánk be. Amúgy e kikötők magyar áruforgalma elsősorban üzleti megfontolásokon múlik, annak ellenében használni e kikötőket nem túl értelmes cél. A magyar hinterland potenciál kiaknázását egyébként éppen az mutathatná, hogy mennyi nem magyar, a kikötőhöz kapcsolódó áru van az országban tárolva, feldolgozás alatt stb. (Benne maradt a stratégiában) 4 „Logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának javítása és hazai vállalkozások versenyképességének a javítása” Az első fele nem horizontális cél, fenntarthatósági szempontból hibás célkitűzés; a második megfelelő. Utóbbi mérésére azonban a MLS nem a vállalkozások versenyképességét próbálja mérni, hanem a logisztikai szolgáltató vállalkozásokét, ami nem a horizontális célhoz tartozó indikátor. A logisztikai kiadások a GDP %-ában pedig a hibás célhoz rendelt input indikátor. (Az első rész kikerült a stratégiából)

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 „A KTI által készített stratégiai környezeti értékelés (MLS-SKV) szerint az eredeti MLS helyzetértékelésből kimaradt a fenntartható fejlődés peremfeltételek részletes elemzése, az MLS stratégiai célja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiából (NFFS) a környezeti fenntarthatóság oldaláról nehezen levezethető. Az értékelés megállapítja, hogy az eredeti MLS két átfogó célja (tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok kiemelt kezelése) ellentétes néhány fenntarthatósági alapelvvel, illetve azt, hogy az indikátorok nem alkalmasak a várhatóan fellépő környezeti hatások monitorozására. Az MLS [2008 június 4-i] verziója a fentiek figyelembevételével került kialakításra.” MLS július 4.p.

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ 4 Az unió teherforgalmi stratégiája célként kizárólag a tevékenységek hatékonyságát, minőségét javító intézkedéseket tűz ki – bár a stratégia jelzi, hogy a szállítási teljesítmény növekedésével számol. ( Az uniós hatásvizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy a növekedés adott üteme nem tartható fenn ) 4 A hazai logisztikai stratégia is több átfogó céljában hatékonyságnövelő, a fenntarthatósági célokkal összhangban lévő irányokat tűzött ki, azonban stratégiai célja ( Magyarország a közép-kelet- európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen ) és két átfogó célja is ( tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése ) kifejezetten a szállítással kapcsolatos tevékenységek növelésére irányult. 4 Volt, ahol sikerült tisztázni a félreértést ( logisztika-intenzív ágazatok fejlődésének ösztönzése ) más esetekben a véleményünk szerint hibás célok benne maradtak a stratégia újabb változatában is. 4 A környezeti vizsgálat további korrekciókat javasolt az indikátorok kapcsán, és úgy ítélte meg, hogy az indikátorok alkalmazásánál a stratégia elmulasztotta a célok rendszerének az indikátorok rendszerével történő leképzését, követését.

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 március 23. VÉGE A HARMADIK BLOKKNAK