30. A magyar médiatörvény Magyarországon jelenleg a következő törvény szabályozza a média működését: évi CLXXXV. Törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 1

30. A magyar médiatörvény A évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, köznapi nevén médiatörvény, december 21-én, név szerinti szavazással, a jelenlevők közel háromnegyedének támogatásával (256 igen és 87 nem szavazattal) elfogadott törvény. A médiatörvény szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hatáskörét, megfogalmazza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, és szankciókat rendel kiróni a törvényt megszegőkre.Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2

30. A magyar médiatörvény A törvény elfogadása A médiatörvényre vonatkozó javaslatot Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet Fidesz-képviselők nyújtották be.Cser-Palkovics AndrásRogán AntalMenczer ErzsébetFidesz A törvényt az Országgyűlés december 20-ról 21-re virradó éjjel fogadta el 256 kormánypárti támogató szavazattal 87 ellenzéki szavazat ellenében.kormánypárti A köztársasági elnök december 30-án írta alá, és a Magyar Közlöny december 31-én megjelent évi 202. száma hirdette ki. A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lépett hatályba. 3

30. A magyar médiatörvény Hatálya A médiatörvény hatálya a média valamennyi ágára, tehát a rádión és a televízión kívül a nyomtatott és internetes sajtótermékekre is kiterjed. 4

30. A magyar médiatörvény NMHH, Médiatanács, Média- és Hírközlési Biztos A törvény szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács hatáskörét, továbbá létrehozza az NMHH elnökének alárendelt Média- és Hírközlési Biztos intézményét.Nemzeti Média- és Hírközlési HatóságMédiatanács 5

30. A magyar médiatörvény Jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók Definiálja a jogszabály a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltató fogalmát: ilyennek minősülnek a legalább 15 százalékos közönségaránnyal bíró rádió- és televízióadók. Ezek médiapiaci koncentrációja korlátozás alá esik. A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók számára a törvény előírja, hogy a nap meghatározott szakában hírműsort közvetítsen, amelynek maximum 20 százaléka lehet „a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag”. 6

30. A magyar médiatörvény Műsorkvóták A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatókra kirótt hírszolgáltatási kötelezettségen felül a törvény egyéb műsorkvótákat is előír a rádiók és televíziók számára. A kereskedelmi televíziók műsorának több mint felét európai, több mint harmadát magyar műveknek kell kitenniük. A közszolgálati televíziók műsorában az európai művek aránya 60 százalék feletti, a magyar művek aránya 50 százalék feletti kell legyen. 7

30. A magyar médiatörvény Előírja a törvény az öt évnél nem régebbi műsorok minimális arányát is. A zenei jellegű rádióadások műsoridejének legalább 35 százalékában magyar műveket kell sugározni. Ezeknek minimum egynegyede öt évnél nem régebbi zenemű illetve hangfelvétel kell legyen. A reklámok időtartama a kereskedelmi televíziókban nem lehet több óránként tizenkét percnél. A közszolgálati adók maximális reklámkvótája óránként nyolc perc. 8

30. A magyar médiatörvény Hazai reakciók Már a törvénytervezetet élesen bírálta több hazai civil szervezet és mindegyik ellenzéki párt. A sajtó egyes képviselői új cenzúra megjelenéséről beszéltek, mások, kevésbé kritikus hangnemben, új üzleti lehetőségekről. Többen vélték úgy, hogy számítani lehet az öncenzúra további terjedésére. A kritikus hangok között voltak kormányhoz közel álló lapok (például a Magyar Hírlap) egyes újságírói is.Magyar Hírlap A Fidesz a törvény körüli vita során az MSZP-t azzal vádolta, hogy felhasználta nemzetközi kapcsolatait a támadások kiváltására vagy erősítésére. Ennek konkrét alátámasztására egy olyan, általuk „kommunikációs anyagnak” nevezett politikai összefoglalót hoznak fel, amelyet az Európai Parlament MSZP-s tagjai készítettek saját frakciójuk számára.FideszMSZPEurópai Parlament 9

30. A magyar médiatörvény Külföldi reakciók A törvény elfogadását követően az európai sajtó több lapja – általában elítélő hangnemben – naponta cikkezett az új magyar médiatörvényről. Igen harciasak a médiatörvénnyel kapcsolatban a német lapok, de Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn egyenesen a magyar uniós elnökség megvétózását is lehetségesnek tartotta. LuxemburgJean Asselbornmagyar uniós elnökség Csehország külügyminisztere, Karel Schwarzenberg szintén elítélően nyilatkozott a törvényről, és véleménye szerint megfelelő értelmezés mellett a média teljes elhallgattatásához vezethet. CsehországKarel Schwarzenberg 10

30. A magyar médiatörvény Jellemzően a sajtószabadság sérüléséről és a cenzúra bevezetéséről (bevezethetőségéről) írtak, mind Európában, mind a tengerentúlról. Többen úgy vélték, a közszolgálati és kereskedelmi televíziók öncenzúrát alkalmaznak majd.sajtószabadság Megjegyezték, hogy nem a törvény szövegével van elsősorban baj, hanem a szellemiségével. Mivel nem tartalmaz világosan meghatározott normákat, félő, hogy a kizárólag kormánypárti NMHH saját hatáskörében úgy hajtja végre a törvényt, ahogy jónak látja, utat nyitva a felülről jövő beavatkozásnak. 11

30. A magyar médiatörvény Néhány sajtócikk, mint például Andreas Oplatka egyik írása a svájci Neue Zürcher Zeitungban, a médiatörvény körüli vitában elhangzott, nemcsak a kormányt és kormányfőt, de az egész országot is ért vádakat (melyek Magyarországot a totalitárius diktatúra felé masírozó államként, az európai antiszemitizmus központjaként és vezéri államként – Führerstaat – ábrázolták) erősen túlzónak minősítette.Neue Zürcher Zeitungbanantiszemitizmus Klaus-Dieter Frankenberger, a Frankfurter Allgemeine Zeitung politikai rovatvezetője szerint esztelenség az az állítás, hogy Magyarország a diktatúra felé halad. Klaus-Dieter FrankenbergerFrankfurter Allgemeine Zeitung 12