Mit és hogyan tanulnak a magyar diákok a saját és más népek történelméről? Fischerné Dárdai Ágnes Pécsi Tudományegyetem Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A vizsgált kérdések Milyen értékek mentén történik az oktatás Magyarországon? Melyek az oktatás-nevelés fő céljai? Melyek a fejlesztendő kulcskompetenciák? Melyek a kiemelt fejlesztési feladatok? Melyek a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás főbb elvei?

A vizsgált dokumentumok Nemzeti Alaptanterv (207/2007.Kormányrendelet) - preambulum - „Ember és Társadalom” műveltségterület A történelem érettségi vizsga követelményei

Az oktatás-nevelés közös értékei 1. A népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége Szolidaritás és tolerancia Más népek történetének, szokásainak, kultúrájának ismerete és megbecsülése A különböző kultúrák iránti nyitottság, megértés A világ globális problémái iránti egyéni és közösségi felelősség

Az oktatás-nevelés közös értékei II. európai, humanista értékrend az egyén tisztelete, lelkiismereti szabadság az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek, az emberiség) együttműködése

Oktatási-nevelési célok a közös nemzeti értékek erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti identitás fejlesztése az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók azonosságtudatának ápolása, kibontakoztatása a hazánk területén élő kisebbségek életének, kultúrájának ismerete az ország és tágabb környezete, a Kárpát- medence megismerése Európához tartozásunk erősítése

A kiemelt fejlesztési feladatok I. Énkép, önismeret: önállóság, önkontroll, felelősség Hon- és népismeret: a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.

A kiemelt fejlesztési feladatok II. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége

A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás főbb elvei A nemzeti kisebbségi nevelés és oktatás célja a tanulók nemzetiségi közösséghez való tartozásának erősítése. Ezt a célt a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítésével, a nemzeti kisebbség sajátos helyzetének megismertetésével éri el.

Az „Ember és társadalom” műveltségterület I. Fejlesztési célok: Problémaközpontú tanítás, amely segít a mában felmerülő problémák történeti gyökereinek megértésében Forrásközpontú tanítás. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. Tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Mások véleményének türelmes meghallgatása, és figyelembevétele.

Az „Ember és társadalom” műveltségterület II. Tartalmi elemek: Ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; Ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek – köztük a romák – történetéről; Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik? Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?

A történelem érettségi vizsga követelményei Összhangban a Nemzeti Alaptantervvel Pl. Források kritikus használata és értékelése; a magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása; a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélésének, konfliktusainak elemzése (pl. nemzetiségi kérdés, a romák integrációja) Témák: A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében a 19.században; A magyar nemzetiségi politika és a nemzetiségi törekvések; Trianon gazdasági, társadalmi, etnikai következményei; A határon túli magyarság sorsa; A közép-európai régió jellemzői, sajátos problémái, távlatai; Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

Történelemtanítás A tanítás a forrás- és tevékenységközpontú tananyag- feldolgozásra épül. A diákok megismerkednek a történelmi múlt különböző forrásainak (szöveges, képi, audiovizuális) általános jellemzőivel, feldolgozási szempontjaival, továbbá Elsajátítják a képességet, hogy a különböző típusú és szemléletű (kontorverzív) forrásokban meglássák az azt létrehozó szerzők nézőpontját. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú és elemző tanításnak is, amely segít a történelmi problémahelyzetek megértésében, illetve a mában felmerülő problémák történeti gyökereinek megértésében.

Konklúzió A magyar oktatáspolitikai dokumentumokban lefektetett tartalmi, és fejlesztési követelmények lehetőséget teremtenek: multiperspektivikus szemléletű, probléma- és forrásközpontú történelemtanításra kontroverzív forrásokra épülő tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények írására

PÉLDÁK

„(…) A hadifogolytáborokban található volt lengyel tiszt, hivatalnok, földbirtokos, rendőr, katonai kémszolgálat ügynöke, csendőr, telepes, börtönőr (…) különféle ellenforradalmi kém- és diverzánsszervezetek tagjai, volt földbirtokosok, gyárosok, volt lengyel tisztek, tisztviselők, dezertőrök ügyét különleges módon vizsgál­ja ki, és a legmagasabb büntetést szabja ki rájuk: az agyonlövetést.” Forráselemzés

A feladat kérdései 1. Döntse el a részlet alapján, mely nagyhatalom felelős a lengyel tisztek legyilkolásáért! Húzza alá a forrásban azokat a kulcsszavakat, amelyek egyértelműen az elkövető hatalomra utalnak! Indokolja válaszát! 2. Nézze meg Andrzej Wajda Katyń című filmjét! Készítsen a filmről 4-5 mondatos ajánlást vagy plakáttervet!

Elemezze a plakátokat a feladatok alapján! Háborús propaganda

A feladat kérdései 1. Állapítsa meg az egyes plakátokról, hogy melyik háborús fél álláspontját jelenítik meg! Írja a kép alá a megfelelő szövetség nevét! 2. Gyűjtse össze a négy plakát közös elemeit (szándék, mondanivaló, ábrázolásmód stb.)! Fogalmazza meg néhány mondatban, melyek az általánosítható jegyek! 3. CSOPORTFELADAT! Tervezzünk korhű háborúellenes plakátot! Alakítsunk 4-5 fős csoportokat, s beszéljük meg a plakátra kerülő szöveget, képet, rajzokat, jelképeket. Ha van rá mód, készítsük el a plakátot! (Dolgozhatunk számítógépen is!)

Karikatúrák 1.

Képekhez kapcsolódó feladatok 1. Állapítsa meg, mely eseményt örökíti meg az első karikatúra! 2. Nevezze meg mely ország lett az első áldozata az első képen ábrázolt eseménynek! 3. Gyűjtse össze az első karikatúráról a két rendszer jelképeit! 4. Állapítsa meg, mely eseményre utal a második karikatúra! 5. Állapítsa meg, hogy a második kép földön heverő kártyái és a szereplők által szorongatott fegyverek milyen szerzői szándékot jelenthetnek! 6. Fogalmazzon meg feltételezést arról, hogy a két politikus együttes szerepléséről miért készült rengeteg karikatúra!

Karikatúrák 2.

Képekhez kapcsolódó feladatok 1. Nevezze meg a karikatúrákon látható személyt! 2. Állapítsa meg a két karikatúrában mi a közös! 3. Határozza meg, hogy milyen módon alkalmazza a két karikatúra ugyanazt a jelképet! 4. Állapítsa meg, hogy az első karikatúra az ábrázolt személy mely szokásait, tulajdonságait emeli ki! 5. Határozza meg a második karikatúra mely cél érdekében ösztönöz kitartásra! 6. Fogalmazzon meg feltételezést, hogy miért ugyanazt a jelképet használja a két karikatúra!