A MENEKÜLTJOG ALAPELVEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NON-REFOULEMENT ELVÉRE A MENEKÜLTJOG ALAPELVEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NON-REFOULEMENT ELVÉRE. * JÓL MEGALAPOZOTT FÉLELEM AZ ÜLDÖZTETÉSTŐL „Nemzetközi, európai és magyar menekültügy” Nagy Boldizsár előadássorozata az ELTE-n, 2014 3. rész
Az előadás-sorozat témái IX. 17. Nemzetközi jogi alapfogalmak. Migráció és meneküléstörténet, pillanatkép a jelenről, nagyságrendek IX . 24. Alapfogalmak, meghatározások, a menekülés okai, miért kellene védeni a menekülteket, tartós megoldások. X. 1. A menekültjog alapelvei, különös tekintettel a non-refoulement elvére. Jól megalapozott félelem az üldöztetéstől X. 8. Mi minősül üldöztetésnek? Ki az üldöző? Az üldöztetés öt egyezményi oka. Az (elismert) menekültek jogainak rendszere X. 15. A menekült státusz megszűnése, illetve kizárás a menekültként elismerésből ("érdemtelenség a védelemre") X. 22. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága XI. 5 Az Európai Unió regionális menekültjogának kialakulása, az intézményi keretek, az acquis jogi alapjai XI. 12. Átmeneti védelem, befogadási követelmények, a menekült kérelmének elbírálásáért felelős állam kijelölése. (Dublini rendszer) A hatályos jog és a 2013. évi átdolgozás. XI. 19. Ki a menekült és a ki a kiegészítő védelemre jogosított? A hatályos, 2011-ben elfogadott kvalifikációs irányelv. XI.26. A menekültügyi eljárás minimumkövetelményei az EU-ban. Az "eljárási irányelv" és a 2013. évi átdolgozás, valamint az európai menekültügy intézményi kérdései Menekültügyi Alap, Támogatási Hivatal, XII. 3. A nemzetközi és az európai menekültügyi rendszer jövője XII 10. A magyar menekültjog néhány figyelemreméltó vonása, történet, szerkezet.
ALAPELVEK
A menekültjog alapevei Alapelvek A család egysége A diszkrimináció tilalma Non-refoulement
Az 1951évi Egyezmény záróokmánya A családi egysége Az 1951évi Egyezmény záróokmánya Ajánlások: B. A KONFERENCIA, Tiszteletben tartva, hogy a társadalom természetes és alapvető csoportját alkotó család egységéhez a menekültnek alapvető joga fűződik és ez az egység állandó fenyegetésnek van kitéve és Elégedetten tudomásul véve, hogy a Hontalanság és az ezzel kapcsolatos problémákkal foglalkozó ad hoc bizottság (E/1618, p. 40) hivatalos kommentárja szerint a menekültnek járó jogok járnak a családtagoknak is. Javasolja a kormányoknak, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket a menekült családja védelmében azért, hogy biztosítsák a menekült családja egységének fenntartását, különösen, ha a családfő eleget tett a szükséges követelményeknek, hogy bebocsássák az adott államba, védelmet nyújtsanak a kiskorú menekülteknek, különösen a kísérő nélkül érkezett gyerekeknek és lányoknak [sic – NB] különös tekintettel a gondokságra és az örökbefogadásra." Unity – reunification Recognition together Joining afterwards See Kate Jastram and Kathleen Newland in: Feller, Erika, Türk, Volker, Nicholson, Frances (eds).: Refugee Protection in International Law UNHCR’s Global Consultations on International Protection Cambridge University press, Cambridge, 2003 555-603.p
A család egysége – Globális konzultációk következtetései 2001 „11. A család újraegyesítés iránti kérelmét pozitív, humánus módon és gyorsan kell kezelni, különösen nagy figyelmet fordítva a gyermek mindenek fölött álló érdekére. …. Ebben az értelemben, az államoknak arra kell törekedniük, hogy a lehető leghamarabb újraegyesítsék a menekültcsaládot, de legalábbis ésszerűtlen késlekedés nélkül. Gyorsított eljárást kellene alkalmazni azokban az esetekben, ahol szeparált vagy kísérő nélküli gyermek van, és a gyermekre vonatkozó kort az kellene meghatározza, amikor a szponzoráló családtag státuszt szerez, nem pedig a családegyesítés jóváhagyásának az időpontja. 12. Annak a követelménynek, hogy dokumentumokkal kell bizonyítani a családi kapcsolatot a családegyesítés vagy újraegyesítés érdekében, mindig reálisnak kell lennie, valamint meg kell felelnie a menekült helyzetének és a körülményeknek mind a kibocsátó mind a befogadó államban. Rugalmasan megközelítésre van szükség, mivel a túl merev követelmények nem várt negatív hatásokhoz vezethetnek. Pl: a túl merev követelmények hatásaként az egyik fogadó államban megjelent a hamisított dokumentumok piaca.” The right to family unity is derived from, inter alia: Article 16 of the Universal Declaration of Human Rights 1948 Article 8 of the European Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms 1950 Article 16 of the European Social Charter 1961 Articles 17 and 23 of the International Covenant on Civil and Political Rights 1966 Articles 10 of the International Covenant on Economic, Social and Cultural Rights 1966 Article 17 of the American Convention on Human Rights 1969 Article 74 of Additional Protocol 1 of 1977 to the Fourth Geneva Convention Relative to the Protection of Civilian Persons in Times of War 1949 Article 18 of the African Charter on Human and Peoples’ Rights 1981 Articles 9, 10 and 22 of the Convention on the Rights of the Child 1989, and Articles XXIII and XXV of the African Charter on the Rights and Welfare of the Child 1990 3. Although there is not a specific provision in the 1951 Refugee Convention and its 1967 Protocol, the strongly worded Recommendation in the Final Act of the Conference of Plenipotentiaries, reaffirms the "essential right" of family unity for refugees. Moreover, refugee law as a dynamic body of law, is informed by the broad object and purpose of the 1951 Convention and its 1967 Protocol, as well as by developments in related areas of international law, such as international human rights law and jurisprudence and international humanitarian law. In addition, Executive Committee Conclusions nos. 1, 9, 24, 84, 85 and 88, each reaffirm States’ obligations to take measures which respect family unity and family reunion.
A családi egysége A TANÁCS 2003/86/EK IRÁNYELVE (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról HL Különkiadás 19/6. kötet, 224. oldal V. Fejezet Menekültek családjának újraegyesítése Csak az Egyezmény alapján elismert menekültek kérhetik (menedékkérők és másodlagos vagy átmeneti védelmet élvezők nem) - korlátozható olyan családokra, amelyek már léteztek korábban - az állam elismerheti a távoli rokonokat is, ha a menekülttől függnek - kevésbé szigorú dokumentációs kötelezettség a családi kapcsolatnál - Ha az elismerést követő 3 hónapon belül kérelmezik, akkor nem kell bizonyítani a lakás-, jövedelem- és betegbiztosítást
Diszkrimináció tilalma 1951 Genfi Egyezmény 3. cikk Diszkrimináció tilalma A Szerződő Államok az Egyezmény rendelkezéseit a menekültekre faji, vallási vagy származás ország szerinti megkülönböztetés nélkül alkalmazzák. diszkrimináció - ésszerű megkülönböztetés Gyakorlat: politikai preferenciák (haitiak v kubaiak az 1980-as évek Amerikájában) etnikai preferenciák (korai 1990-as évek Magyarország) GENERAL COMMENTS ADOPTED BY THE HUMAN RIGHTS COMMITTEE The Committee notes that the Covenant neither defines the term “discrimination” nor indicates what constitutes discrimination. ... the Committee believes that the term “discrimination” as used in the Covenant should be understood to imply any distinction, exclusion, restriction or preference which is based on any ground such as race, colour, sex, language, religion, political or other opinion, national or social origin, property, birth or other status, and which has the purpose or effect of nullifying or impairing the recognition, enjoyment or exercise by all persons, on an equal footing, of all rights and freedom Iccp Art 2 (1) and 26 –equality before the law see Hathaway: Rights 238 - 260. also applies at the border!!!
Non-refoulement A non-refoulement elve széles értelemben azt jelenti, hogy menekültet nem szabad visszaküldeni abba az országba, ahol nagy valószínűséggel üldözés vagy kínzás fenyegeti . Guy Goodwin-Gill: A menekült a nemzetközi jogban, 2nd ed. p.117
A NON-REFOULELEMENT ELV Három lehetséges jelentése (Elismert) menekült - az országon belül Menedékkérő + menekült A határon vagy a területen belül Bárki Bárhol Fenyegetettség oka közömbös + nincs kivétel Öt üldözési ok + kivétel van
Alapelvek - non-refoulement 1.) A non-refoulement vagy visszaküldés és visszafordítás tilalmának elve Genfi Egyezmény 33. Cikk 1. Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza ("refouler") semmilyen módon a menekültet olyan területek határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai nézetei miatt lenne veszélyeztetve. 2. A jelen rendelkezésből folyó kedvezmény azonban nem illeti meg azt a menekültet, akiről alaposan feltehető, hogy veszélyezteti annak az országnak biztonságát, amelynek területén van, vagy aki, mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, veszélyt jelent az illető ország lakosságára nézve. Tehát: Senkit nem lehet visszaküldeni oda, ahol éltek vagy testi épsége a definícióban szereplő 5 ok valamelyikéből veszélyeztetett Indirekt módon sem: pl. Ukrajnán keresztül Afganisztánból menekültet nem lehet visszaküldeni Ukrajnába. 2 apró kivétel van a non refoulement elve alól: nemzetbiztonsági ok súlyos bűncselekmény elkövetése Ha a határon vagy az ország területén belül jelentkezik valaki, azt állítva. ő menekült, akkor meg kell indítani az eljárást. Kivételes esetben visszaküldhető olyan országba, amelyen áthaladt, de akkor meg kell győződni arról, hogy az adott ország érdemi menekült eljárást fog lefolytatni. A non-refoulement elv szélesebb értelmében = senkit nem lehet kínzásnak vagy megalázó, embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek kitenni ( Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. Cikk) Ez nemcsak a menekültekre vonatkozik, hanem mindenkire, tehát a bűnözőkre is.
Jogi helyzete – szokásjog? Igen, mind a menekültek, mind az emberi jogi szerződések által védettek tekintetében Szakirodalom: pl.Lauterpacht - Betlehem, Goodwin-Gill-McAdam, Kälin) UNHCR : számos ExCom következtetés: eltérést nem engedő elv Államok: A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezmény és 1967. évi jegyzőkönyv részes feleinek nyilatkozata, 2001: „Elismerve ennek a jogokból és elvekből álló rendszernek a relevanciáját és ellenállóképességét, beleértve központi elvéét a non-refoulementét, amely beágyazódott a nemzetköi szokásjogba” Kétségek: Hathaway (az egyezményen túli hatását kétli mivel az emberi jogi egyezmények más veszélyek ellen más kört védenek) + bizonyos érintett államok a Genfi egyezménynek sem részesei Nagy kérdés: mi a refoulement létező eseteinek a szerepe? Az elv megsértésének minősülnek (megerősítve szokásjogi jellegét) Az egységes állami gyakorlat hiányát mutatják (gyengítve a szokásjogi természetét) (Lásd még a tömeges beáramlás kérdését) Betlehem-Lauterpacht, 150-164, GGG- McAdam, 208, 345-46 UNHCR ExCom, Conclusion No. 79 (1996), (i); „ Action whereby a refugee is obliged to return or is sent to a country where he has reason to fear persecution constitutes a grave violation of the recognized principle of non-refoulement” GA Res. 51/75 of 12 February 1997, para. 3; GA Res. 52/132 of 27 February 1998, preamble; UNHCR ExCom, UN Doc. A/AC.96/951 (2001), para. 16 1933 League Convention: „Each of the Contracting Parties undertakes not to remove or keep from its territory by application of police measures, such as expulsion or non-admittance at the frontier (refoulement), refugees who have been authorized to reside there regularly, unless the said measures are dictated by reason of national security or public order. It undertakes in any case not to refuse entry to refugees at the frontiers of their country of origin.” )if not anger to national security or public order
Non-refoulement 1. Kit köt? - terület 2. Mi tiltott? a Részes Államot - hatóságok - terület 2. Mi tiltott? - visszaküldeni bármely módon kiadatás, kiutasítás visszairányítás a határon 3. Ki védett? a) menedékkérő és elismert menekült b) egyéni elbírálás megtagadás/visszavonás esetén c) tömeges beáramlási szituációk 4. A hely, ahova a kiadatás, kiutasítás tilos a) Területek határai (nem államok) b) Biztonságos harmadik ország?? Fenyegetés az életre és a szabadságra nézve Üldözés vagy több? Betudás az államnak: Rules of attribution (based on the 2001 UN ILC Draft articles on responsibility of states for internationally wrongful acts,) state organs at all levels of centralized, federal, or local individuals acting in an official capacity even if they are exceeding their official authority; private persons or entities empowered to perform public functions; person or group of persons is in fact exercising elements of the governmental authority in the absence or default of the official authorities (de facto state organs) actors put at the disposal of the Contracting state by another state or international organisation if they exercise elements of governmental authority non-State actors in an armed conflict taking place in another state if they are de facto agents of the Contracting State (i.e. under its control or direction) private actors whose acts are subsequently acknowledged and accepted by a State as its own; insurgent groups if, they take over control of the State or manage to create a new one. Joghatóság: Loizidou judgment ECHR 1995 “The concept of ‘jurisdiction’ under [Article 1 of the Convention] is not restricted to the national territory of the High Contracting Parties. According to its established case law, for example, the Court has held that the extradition or expulsion of a person by a Contracting State may give rise to an issue under Article 3, and hence engage the responsibility of that State under the Convention … In addition, the responsibility of Contracting Parties can be involved because of acts of their authorities, whether performed within or outside national boundaries, which produce effects outside their own territory. Bearing in mind the object and purpose of the Convention, the responsibility of a Contracting Party may also arise when as a consequence of military action – whether lawful or unlawful – it exercises effective control outside its national territory. The obligation to secure, in such an area, the rights and freedoms set out in the Convention, derives from the fact of such control whether it be exercised directly, through its armed forces, or through a subordinate local administration.”62 Ld még Hirsi Jamaa and others v Italy, 2011
Kit köt? Betudás az államnak Terület – határ – joghatóság- ellenőrzés Az ország területén kívűl, a határon túl elkövetett tettek is betudhatóak lehetnek Ha a joghatósága alá tartoznak Ha tényeleges (általános) ellenőrzést gyakorol ott az állam (Amuur v. France, Loizidou v Turkey, Ilascu and others v Moldova and Russia, T.I v U.K. Hirsi Jaama v Itali, Al Skeini v UK) _________ Diplomáciai képviselet: nem a küldő állam területe – a menedékkérő nem hagyta el az országot – nem menekült Diplomáciai menedékjog – nem szokásjog ____________________ „A terület kimetszése (excision of parts of the country)” - (ausztrál gyakorlat) nemzetközi jogi szempontból irreleváns, az állam felelőssége megáll. Loizidou v. Turkey (Preliminary Objections), European Court of Human Rights, Judgment of 23 February 1995, Series A, No.310, 103 ILR 622, at paragraphs 62-63. _____________Ilascu v Moldova and Russia „316. Where a Contracting State exercises overall control over an area outside its national territory its responsibility is not confined to the acts of its soldiers or officials in that area but also extends to acts of the local administration which survives there by virtue of its military and other support (see Cyprus v. Turkey [GC], cited above, § 77). 317. A State’s responsibility may also be engaged on account of acts which have sufficiently proximate repercussions on rights guaranteed by the Convention, even if those repercussions occur outside its jurisdiction. Thus, with reference to extradition to a non-Contracting State, the Court has held that a Contracting State would be acting in a manner incompatible with the underlying values of the Convention, “that common heritage of political traditions, ideals, freedom and the rule of law” to which the Preamble refers, if it were knowingly to hand over a fugitive to another State where there are substantial grounds for believing that the person concerned faces a real risk of being subjected to torture or to inhuman or degrading treatment or punishment (see Soering v. the United Kingdom, judgment of 7 July 1989, Series A no. 161, p. 35, §§ 88-91). 318. In addition, the acquiescence or connivance of the authorities of a Contracting State in the acts of private individuals which violate the Convention rights of other individua ls within its jurisdiction may engage the State’s responsibility under the Convention (see Cyprus v. Turkey, cited above, § 81). That is particularly true in the case of recognition by the State in question of the acts of self-proclaimed authorities which are not recognised by the international community. 319. A State may also be held responsible even where its agents are acting ultra vires or contrary to instructions.” Russia to pay 180 000! Euros for detaining Ilascu between 1992 and 2001 in Tiraspol, Transdnestira
Kit véd? Menedékkérőket és menekülteket Az egyezmény nem használja a menedékkérő („asylum seeker”) fogalmát, az egyezmény a menedékkérőt (akinek a státuszáról még nem döntött hatóság) is menekültnek nevezite Puszta jelenlét elég! (nem kell „jogszerű”) Lásd még a szélesebb (emberi jogi) jelentést – az mindenkire kiterjed b) A non-reoulement védelmét egyéni eljárásában kell megtagadni vagy visszavonni egyéniesített eljáárásban (nem terjedhet ki egy egész csoportra) eljárási garanciák alkalmazásával B-L: Convention does not refer to refugees who have been recognised – Handbookon Procedures and Criteria for Determining Refugee Status prepared by the office of the UNHCR, para 28: “A person is a refugee within the meaning of the 1951 Convention as soon as he fulfils the criteria contained in the definition. This would necessarily occur prior to the time at which his refugee status is formally determined. Recognition of his refugee status does not therefore make him a refugee but declares him to be one. He does not become a refugee because of recognition, but is recognised because he is a refugee.”71 ____________________ ExCom Conclusion No. 6: (1977) the Executive Committee “[r]affirm[ed] the fundamental importance of the observance of the principle of non-refoulement – both at the border and within the territory of a State – of persons who may be subjected to persecution if returned to their country of origin irrespective of whether or not they have been formally recognised as refugees.”
Kit véd? c) Tömeges beáramlás ExCom következtetés No 100, 2004 „A tömeges beáramlás helyzeteit az alábbiak közül egy vagy több jellemzi (i) jelentős számban érkeznek, nemzetközi határt átlépve (ii) az érkezés gyors ütemű (iii) a fogadó államban nem megfelelő a befogadásra agy a válaszadásra rendelkezésre álló kapacitás (iv) az egyéni menedékjogi eljárások – ahol vannak ilyenek – képtelenek ilyen nagyszámú kérelem elbírálását kezelni Temporary Poretction Directive ‘mass influx’ means arrival in the Community of a large number of displaced persons, who come from a specific country or geographical area, whether their arrival in the Community was spontaneous or aided, for example through an evacuation programme; Displaced person: (i) persons who have fled areas of armed conflict or endemic violence; (ii) persons at serious risk of, or who have been the victims of, systematic or generalised violations of their human rights;
Kit véd? Kivétel-e a non-refoulement alól a tömeges beáramlás? Nemzetbiztonsági és közrendi érvek az 1951-es konferencián Bizonyos szerzők pl. Coleman, 2003;) „refoulement” – mindig egyéni lépés Állami gyakorlat (Thaiföld 1979 előtt, Törökország, 1991, Macedónia,1999, Pakisztán, 2000) Nem kivétel Az egyezmény szövege nem utal ezekre Az uralkodó tudományos nézet: nem kivétel (Legfeljebb a juttatott jogok korlátozhatóak) A Genfi Egyezmény 33/2 cikke a nemzetbizotnság egyéni veszélyeztetését ismeri csak Az EU átementi védelemre (tömeges beáramlásra) vonatkozó irányelve nem engedi meg ExCom következtetés 22 (1981) tömeges beáramlás esetén is alkalmazandó a non-refoulement Az ellentmondó állami gyakorlatot mindig (kivételként) mentegetik Temporary Poretction Directive ‘mass influx’ means arrival in the Community of a large number of displaced persons, who come from a specific country or geographical area, whether their arrival in the Community was spontaneous or aided, for example through an evacuation programme; Displaced person: (i) persons who have fled areas of armed conflict or endemic violence; (ii) persons at serious risk of, or who have been the victims of, systematic or generalised violations of their human rights; _______________________________ Coleman EJML, 2003 , pp 23
Kit véd? Kivétel-e a non-refoulement alól a tömeges beáramlás? A dilemma lehetséges megoldása A non-refoulement alkalmazandó – a beengedés kötelezettsége feltétel nélküli, de - Jogi igény arra, hogy a nemzetközi közösség nyújtson segítséget - A menekültek bizonyos jogait nem kell megadni, tekintettel a helyzetre (pl. mozgáskorlátozás) - Ha a nemzet fennmaradása a tét: esetleg nemzetköi jogi szükséghelyzetre lehet hivatkozni a kötelezettség nem teljesítésének indokolására Hatahaway, 2005: 370-371. Fairly conceived, an optional protocol or other agreement should bind all state parties to come to the aid of a country experiencing a mass influx by way of both burden and responsibility sharing; in return, it should commit the receiving state so aided to respect all applicable refugee and other international human rights. With the benefit of such a system, no state could legitimately invoke the mass influx exception to the duty of non-refoulement implicit in Art. 33, since the support received would negate the in extremis argument which is an essential condition for its application.
Mi tilos? A visszaküldés bármely módja (Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza ("refouler") semmilyen módon …G.E. 33.§) Kiadatás Az esetleg üldöző országnak: tilos (kivéve ha a G.E 33/2 alkalmazható és nem érvényesül az meberi jogi abszolút tilalom) – a kiadatási kötelezettséggel szemben a G.E lex specialis – aut dedere aut judicare segít a nem kiadható személyeknél Harmadik államoknak kiadható –feltéve, hogy nem áll fenn a refoulement veszélye extradition law is based on three principles: first, perpetrators of political offences are not to be extradited; secondly, extradition law proscribes the surrender of an individual, when the person faces a risk of political and similar persecution; thirdly, extradition is prohibited when the person to be extradited is in danger of suffering inhumane treatment. (Kälin/Caroni/Heim, para 72) ________________________ ExCOM conclusion No 17 „refugees should be protected in regard to extradition” (to countries where well-founded fear _______________ European Convention on Extradition , 1957: Article 3 – Political offences 1 Extradition shall not be granted if the offence in respect of which it is requested is regarded by the requested Party as a political offence or as an offence connected with a political offence. 2 The same rule shall apply if the requested Party has substantial grounds for believing that a request for extradition for an ordinary criminal offence has been made for the purpose of prosecuting or punishing a person on account of his race, religion, nationality or political opinion, or that that person's position may be prejudiced for any of these reasons.
Mi tilos? A visszaküldés bármely módja Kiutasítás – visszaadás – refoulement Kiutasítás – formális felszólítás az ország területének elhagyására (és visszatérési tilalom) Visszaadás – a visszaküldés – visszafordítás ténye – bármilyen alapon Refouler (Francia és belga közigazgatási jog – valkinek visszavitele a szomszédos ország határára) Határ Grahl-Madsen: határra nem vonatkozik a non-ref. De: a határőrrel kapcsolatba kerülő menekülő (általában) a határőr országának joghatósága (ellenőrzése) alá kerül – nincs már az üldöző országban Visszafordítás az üldöző ország határán = az üldöző terület határára visszaküldés (G.E 33!) A bebocsátás kötelezettsége a területi menedékjog, a huzamos tartózkodás engedélyezése
Mi tilos? A visszaküldés bármely módja Tengerek Végszükség vagy nem (Látogatás: csak a lobogó államának engedélyével) Uralkodó nézet: non-refoulement alkalmazandó a végszükségből mentésnél is (Sale v Haitian Council, US Supreme Court: rossz döntés) Kérdés: Ki folytassa le az eljárást: a lobogó szerinti állam, vagy az első kikötés állama? (Tampa, 2001)! „A non-refoulement kötelezettség megtilta, hogy európai határőrizeti szervek visszafordítsanak, visszakísérjenek, továbbhaladásában akadályozzanak, visszavontassanak vagy átszállítsanak úszóeszközöket nem-EU parti régiókba, ha bármely személynek védelemre lehet szüksége, mindaddig, amíg a menedékjogi kérelmet közigazgatási és bírói szakban európai területen el nem bírálták. Az európai határőröket köti ez a kötelezettség, akkor is, ha területen kívül járnak el. A tengeri intézkedéseknél ez alkalmazandó a 12 mérföldes övezeten belül, a csatlakozó övezetben, a nyílt tengeren és harmadik államok parti vizein is.” A Fischer-Lescano, T Löhr, and T Tohidipur, p. 296 Interdiction If carriers prohibit boarding then what can persons unable to cross the remote control barrier do? They try to avoid border controls, they virtually eliminate the border by their action of ignoring it. In response the border is reconstituted in internationalised areas or on territories of other states. The 1993 Sale v. Haitian Ctrs. Council case and the US practice endorsed in it (against the views of UNHCR), the 2001 Tampa incident and the ensuing Australian practice of interception in international waters and excision of territory, the European Union’s and its Member States efforts to interdict migrants (whether illegal or forced) long before reaching the national territory all point to the direction of relocating border controls and thereby the function of the border. The conundrum of interdiction at the sea, especially on the high seas – whether as rescue or simply in order to prevent the arrival of a vessel not in distress – has been the subject of much debate recently mainly focussing on the duty of the stakeholders not to commit acts which would amount to refoulement. A more recent and thorough analysis of the complex problems maintains that interdiction of ships not being in distress and flying a flag is a prerogative of the warships of the flag state. Government ships of other states may only pay a visit if they acquire the explicit permission of the flag state. In other words the UNCLOS regime prevails and remains unaltered by the Protocol against the smuggling of migrants by land, sea and air, supplementing the United Nations Convention against transnational organized crime (2000). Guild notes that ‘ [T]he fact that FRONTEX uses the 509 U.S. 155 (1993). term “diversion” rather than “interception” is because of the sensitivity that the latter term, unless justified in international law, may be equivalent of piracy’ In respect of vessels not flying a flag and not admitting a nationality even after inquiry there is a right to visit and perhaps also to interdict and return, but, as Barnes himself states “there is little doubt that States are bound by Article 33 [of the Geneva Convention relating to the status of refugees] obligations of non-refoulement, and there is evidence to suggest that this obligation is not territorially circumscribed’ A more resolute conclusion is reached by Fischer-Loscano, Löhr and Tohidipur who establish in their well-documented article that: The non-refoulement obligations prohibit European border officials from turning back, escorting back, preventing the continuation of a journey, towing back or transferring vessels to non-EU coastal regions in the case of any person in potential need of protection, as long as the administrative and judicial examination of the asylum application has not been completed on European territory. European border officials are bound by this obligation even when operating exterritorialy. In the case of measures at sea, this applies inside the 12 mile zone, as well as in the contiguous zone, on the high seas and inside the coastal waters of third countries. E Guild, Security and Migration in the 21st Century, (Cambridge, Polity, 2009), 187. Barnes, The International Law, 134. A Fischer-Lescano, T Löhr, and T Tohidipur, Border Controls at Sea: Requirements under International Human Rights and Refugee Law International Journal of Refugee Law vol. 21 (2009) 256 – 296, 296 M-T Gil-Bazo, The Practice of Mediterranean States in the Context of the European Union's Justice and Home Affairs External Dimension. The Safe Third Country Concept Revisited. International Journal of Refugee Law, 18 (2006) 571, 575-580. A careful review , recalling the major incidentsis to be found in S Trevisanut, The Principle of Non-Refoulement at Sea and the Effectiveness of Asylum Protection, in: A von Bogdandy and R Wolfrum(eds.), Max Planck Yearbook of United Nations Law, Volume 12, (Leiden, Brill, 2008) 205-246, especially at pp 233-244 analysing the situation on the high seas. See in general R Barnes: The International Law of the Sea and Migration Control in: B Ryan and V Mitsilegas: Extraterritorial Immigration Control Legal Challenges (Martinus Nijhoff, Leiden, 2010). Article 110 on the right to visit. Suspicion of carrying illegal migrants is not among the entitling scenarios (Piracy, slave trade, unauthorised broadcasting, the ship having no nationality, or in reality being of the same nationality as the controlling warship, but disguising that fact). 40 ILM, (2001), 384, Article 8 (2): “A State Party that has reasonable grounds to suspect that a vessel exercising freedom of navigation in accordance with international law and flying the flag or displaying the marks of registry of another State Party is engaged in the smuggling of migrants by sea may so notify the flag State, request confirmation of registry and, if confirmed, request authorization from the flag State to take appropriate measures with regard to that vessel.”
A hely, ahova a kiadatás, kiutasítás tilos Területek határa Nem feltétlenül állam (Gáza?!) Nem feltétlenül származési ország (fenyegetettség az első menedék országában /pl. Görögországban/) Viták a biztonságos harmadik állam fogalmáról Pusztán megdönthető vélelem Az európai listát végülis nem tudták elfogadni Kaelin/Caroni/Heim manuscript , para 143 „If a State is present in the country of origin and, e.g., if someone takes refuge in its diplomatic mission or comes under the control of its army present in the context of a peace-keeping mission or an occupation, the question arises as to whether its organs are bound by Art. 33, para.1 of the 1951 Convention. Lauterpacht and Bethlehem answer this question affirmatively, arguing that 'in such circumstances, the protecting State will be subject to the prohibition on refoulement to territory where the person concerned would be at risk'. Wouters highlights that as Art. 1 A, para. 2 of the 1951 Convention requires a person to be outside his or her country of origin, even if the person is at risk, he or she is not a refugee as defined by the 1951 Convention, and thus not entitled to invoke the protection of Art. 33. Goodwin-Gill and McAdam agree with this position and point out that State practice does not support Lauterpacht and Bethlehem’s opinion. However, in such circumstances, international human rights law may still protect the individual, as may international humanitarian law. Cf. also Denza, Diplomatic Asylum MN 30–34 and passim. Lauterpacht/Bethlehem, in Refugee Protection, pp. 87, 122.
Élet vagy szabadság veszélyeztetése Üldöztetés - élete vagy szabadsága veszélyben: azonos a tartalmuk? Uralkodó nézet (pl.. Weis, Grahl-Madsen, Kälin) : igen (különben bizonyos menekülteket nem védene a non-refoulement) A szerződés alkotói: az élet és szabadság veszélyeztetése mindenhol tilos (akár van megalapozott félelem az öt ok miatt, akár nincs) Bizonyítási teher – a valószínűség szintje - azonos Lenne veszélyeztetve = üldöztetéstől való jól megalapozott félelem L-B: even think that non-ref is broader than art 1 as five grounds not part of it For identity of well founded fear – would be thretaend See for this Goodwin-Gill- McAdam, p. 234 Quting HoL R. v. Secretary of State for the Home Department, House of Lords, 1987
Non-refoulement – széles értelem Európai Emberi Jogi Egyezmény 3. cikke, ENSZ Kínzás Elleni Egyezmény 3. cikke Szélesebb,mert mindenkit véd, nemcsak a menekülteket nincsenek kivételek a fenyegető veszély nem kapcsolódik konkrét okhoz (faj, vallás, nemzetiség, politikai vélemény, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás) Kérdés: abszolút vagy nem Soering (1989), Chahal (1996) Saadi (2008), Hirsi Jamaa (2012) Suresh (2002)
JÓL MEGALAPOZOTT FÉLELEM
A jól megalapozott félelem A jól megalapozott félelem – egy lejetséges jövőbeni esemény (az üldöztetés) bekövetkezési valószínűségének a megítélése A valószínűség elképzelehető szintjei (bizonyítási fokok) Nincs ésszerű kétség (Beyond reasonable doubt) Valószínű (inkább bekövetkezik, mint nem) (Balance of probabilities) Ésszerű lehetőség (Reasonable chance) „Egyszerűen nincsen helye az Egyesült Nemzetek definíciójában annak, hogy megállapítsuk, hogy ha egy kérelmezőnek csak 10% esélye van arra, hogy lelőjék, megkínozzák, vagy máshogyan üldözzék, akkor nem jól megalapozott a félelme…Ahogy arra a Stevic ügyben rámutattunk, a jól megalapozott félelem standardjának mértéktartó értelmezése azt mutatja, hogy amennyiben az objektív helyzetet bizonyíték támasztja alá, akkor nem kell azt kimutatni, hogy a helyzet valószínűleg üldöztetésre vezet, elég azt kimutatni,, hogy az üldöztetés ésszerű lehetősége fennáll.” INS v. CARDOZA-FONSECA, 480 U.S. 421 (1987), p. 7
JÓL MEGALAPOZOTT FÉLELEM – IDŐ ÉS HELY Idő: nem feltétlenül a távozáskor - sur place menekültek - a döntés pillanatában (Said v Netherlands, ECHR, Appl 2345/02) Hely: a jövőbeni üldöztetés területe – nem szükségképpen a nemzetiség szerinti állam + – hontalan személyek
Jól megalapozott félelem - bizonyítás „Mivel az üldöztetés kockázata soha nem lesz pontosan mérhető, a döntés-hozóknak azt kell kérdezniük, hogy a bizonyítékok összessége az üldöztetés olyan mérvű kockázatát mutatja-e, hogy a kérelmező körülményei között egy racionális személy elégtelenként visszautasítaná-e azt a védelmet, amit a származási állam képes éshajlandó nyújtani neki.” Hathaway: The Law of refugee Status,1991, at p. 80
JÓL MEGALAPOZOTT FÉLELEM - A BIZONYÍTÁS ESZKÖZEI A félelem jól megalapozott mivoltát alátámasztó eszközök Menedékkérő beszámolója Menedékkérő múltbeli üldöztetése Hasonló helyzetű embereket ért sérelem Általános emberi jogi helyzet Általános elnyomás
JÓL MEGALAPOZOTT FÉLELEM - BIZONYÍTÉK Szavahihetőség Szavahihetőség (Credibility) A menedékkereső beszámolója („valószínű, hihető, őszinte”) plausible, credible, frank A meghallgató téves előfeltevései A fordító szerepe Az ellentmondásosság lehetséges okai - kultúrák közötti különbségek - PTSD - Különleges igényekkel rendelkező csoportok (kínzás áldozatai, nők, kiskorúak, mások) Benefit of the doubt (Kétely esetén javára dönteni) See: G.Noll ed.: Proof, Evidentiary Assessment and Credibility in Asylum procedures, Martinus Nijhoff, Leiden, 2005 R E M B ! See Nienke Doornbos , Jane Herlihy and Gregor Noll in Gregor’s proof, evidence...
A források megbízhatósága Jól megalapozott félelem – bizonyítás – származási ország információ (Country of origin information, COI) A források megbízhatósága A COI-ra vonatkozó követelmények Az országinformáció jogi relevanciája A jogkérdésre vonatkozó tény, amely megerősíti vagy cáfolja az üldöztetés/sérelem veszélyét Megbízhatóság és a források kiegyensúlyozottsága Tárgyilagos, pártatlan, sokféle Szabatos és naprakész Időszerű és torzítatlan Átláthatóság és visszakeres-hetőség Forrás megadása, fordítás ellenőrízhetősége - UNHCR (Refworld!) Nemzetközi NGO-k ENSZ (és regionális) emberi jogi testületek - Nemzeti, kormányati jelentések ( De, lásd Loucaides bíró különvéleményét a Said v Netherlands, ECHR, 2005 ügyben ) web-alapú - www.ecoi.net Question of reliability – the example of AI with the Afghan stoning Ld: Gyulai Gábor: Országinformáció a menedékjogi eljárásban A minőség mint jogi követelmény az Európai Unióban M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G, 2011 Relevancia: Az országinformáció kapcsolódjon szorosan a menedékkérelem lényegéhez (azaz az üldözéstől vagy súlyos sérelemtől való félelemhez és a védelem hiányához), tükrözze objektívan (támassza alá vagy cáfolja meg) az azzal kapcsolatos lényeges tényeket (támaszsza alá vagy cáfolja meg). Megbízhatóság és kiegyensúlyozottság: A források elkerülhetetlen elfogultsága miatt az országinformáció származzon több különböző típusú forrásból, szem előtt tartva az országinformációt szolgáltató szervezetek tevékenységének politikai és ideológiai kontextusát, a szervezetek mandátumát, a jelentések elkészítésének módszertanát és célját. Szabatosság és időszerűség: Az országinformációt többféle forrásból kell beszerezni és megerősíteni, kellően figyelve a választott forrásban található naprakész és releváns információk kiszűrésére, és a tartalom torzításmentes visszaadására. Átláthatóság és visszakereshetőség: Tekintve, hogy az orszaginformacio gyakran dontő bizonyitek a menekultugyi eljarasban, biztositani kell, hogy az – altalanos elvkent – az eljaras osszes resztvevője szamara elerhető legyen, elsősorban a visszakereshetőseget biztosito hivatkozasi modszer alkalmazasaval. Ez azert is szukseges, hogy ellenőrizhető legyen, hogy az eredeti forrasok tartalma es jelentese nem valtozott meg a forditas vagy idezes kovetkezteben. Az információhoz hozzáférés –”fegyveregyenlőség” – bizalmas információk (pl. terrorizmus)
Köszönöm. Nagy Boldizsár E-mail: nagyboldi@ajk. elte. hu www Köszönöm! Nagy Boldizsár E-mail: nagyboldi@ajk.elte.hu www.nagyboldizsar.hu