Képzőhely-ellenőrzési szakértők felkészítése – pszichológiai blokk 2014. 10. 11. Dr. Molnár Edina

A pszichológiai blokk témái A pszichológia tudománya A megismerő tevékenység pszichikus útja, az ellenőrzés lélektana Az oktató és a tanuló kapcsolatának pszichológiai jellemzői Az ellenőrzést végzőkkel szembeni szakmai, emberi, etikai elvárások

1. A pszichológia tudománya pszichológia szó görög eredetű psziché = lélek, logosz = tudomány, tan szóösszetételből a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozását jelenti.

A pszichológia lelki folyamatokkal, tevékenységekkel és állapotokkal, közös szóval lelki jelenségekkel foglalkozó komplex tudomány. A pszichológia segíti a megfelelő kapcsolat kialakítását, a kialakult problémák kezelését és megoldását. A pszichológiai ismeretek és azok gyakorlati alkalmazása nélkülözhetetlen azok számára akik „hivatásszerűen” emberekkel foglalkoznak.

A pszichológia területei A tevékenység jellege szerinti területek: Orvosi lélektan Munkalélektan Reklámpszichológia Művészetpszichológia Sportpszichológia Kriminálpszichológia Szexuálpszichológia Valláspszichológia, stb…stb…stb…

Pedagógiai pszichológia Iskolapszichológia

Iskolapszichológia Az alábbi, iskola által felvetett problémákra keres megoldást: A diákok tanulási nehézségei A diákok viselkedési problémái, a szervezeten belüli nézeteltérések Tanulási-, tanítási módszerek fejlesztése Tanácsadás elősegítése Együttműködés elősegítése

Az iskolapszichológus feladatai Információ gyűjtés az egyes gyerekről, illetve gyerekcsoportról Közvetlen foglalkozás egy-egy gyerekkel illetve gyerekcsoporttal Konzultáció a pedagógusokkal Képzés Értékelés

A pszichológia módszerei Kutatási módszerek Önmegfigyelés Mások megfigyelése Kísérlet Vizsgálati módszerek Kikérdezés (exploráció), beszélgetés Tesztek (IQ, EQ, Speciális képesség vizsg.) Projekciós tesztek

A pszichológia ágai Az emberi működés négy legfontosabb területe szerinti ágai: Általános pszichológia Fejlődéspszichológia Szociálpszichológia Személyiségpszichológia

Általános pszichológia a megismerő folyamatok, a tanulás, a motiváció és az érzelem általános jellemzőit és törvényszerűségeit írja le

Fejlődéspszichológia az emberi fejlődést és viselkedést befolyásoló tényezőket kutatja a fogantatás pillanatától a halálig. Leírja a pszichés funkciók, tanulás, társas kapcsolatok, érzelmi élet fejlődésének törvényszerűségeit

Szociálpszichológia a társas interakciókat és interperszonális kapcsolatok alakulását vizsgálja, valamint a társas közeg egyénre gyakorolt hatását és (fordítva) az egyén társakra való hatását.

Személyiségpszichológia a személyiség megismerése, az egyéni különbségek leírása a legfőbb célja

Az ókori görögök szerint Minden emberben megtalálható a 4 fő elem (tűz, víz, föld, levegő), csak különböző mértékben föld tűz melankolikus kolerikus szangvinikus flegmatikus víz levegő

TELJESÍTMÉNYORIENTÁLT Személyiségtípusok TELJESÍTMÉNYORIENTÁLT „Semmi sem lehet elég tökéletes.” „Tudom, ki vagyok, és mit akarok. „ precíz csendes érzékeny empatikus mérsékletes pesszimista aktív vezető indulatos optimista kitartó nyugtalan melankolikus melankolikus kolerikus BEFELÉ FORDULÓ KIFELÉ FORDULÓ kiegyensúlyozott bizonytalan megfontolt nyugodt passzív szelíd társaságkedvelő bőbeszédű könnyelmű fogékony vidám élénk flegmatikus szangvinikus „Figyelj rám, és egy vidám élettel hálálom meg!” „Lassan járj, tovább érsz.” KAPCSOLATORIENTÁLT

PIROS (tűz) „Tudom, hogy ki vagyok és mit akarok” „Azonnal cselekedni” Fontos, hogy ő döntsön, nem tanácsokat akar Érzelmileg lehet rá hatni, mert az érzelmei vezérlik (öröm, düh), cél a bizalmát megnyerni Extrovertált, nem bírja a relaxációt A tényeket szereti, igazolás kell neki Mit szeretnél? Mi az, amit akarsz? Beszélni szeret, vitatkozni nem lehet vele A külső megjelenésben keresi a szépülést Vele való kommunikáció tömör és lényeges legyen Ő beszélni szeret, nem meghallgatni

SÁRGA (levegő) „Figyelj rám és egy vidám élettel hálálom meg” Kifelé forduló, extrovertált Kíváncsi a tanácsokra Csacsogni kell vele Optimizmus jellemzi „Együtt cselekedni” Külső megjelenésben keresi a szépülést Nem bírja a relaxációt Azt szereti, ha tanácsolunk neki valamit (pl. ezt használd!)

ZÖLD (víz) „Lassan járj tovább érsz” Nem mutatja ki az érzelmeit, de megéli „Megfontoltan cselekedni” Introvertált, hallgatni szeret Relaxáció jöhet Belső szépülés útját keresi Érzelmei elrejtésének oka, hogy kicsi az önbizalma „Nem vagyok elég jó” Stabilizációt keres, jól lehet neki eladni Ciklikusság, ismétlődés, biztonság Rendszeresen jár vissza a kozmetikushoz Elvárja, hogy helyette döntsünk

KÉK (föld) „Semmi sem elég tökéletes” Introvertált A szépséget a rendben találja meg „Helyesen cselekedni” Belső szépülés útját keresi, relaxáció jöhet Aggodalom, hogy nem vagyok elég jó, szép Keresi a szabályokat, szabálytisztelő Tényszerű döntéseket hoz, de nagyon lassan Ha elköteleződik valami mellett, akkor kitartóan azt használja

2. Az ellenőrzés lélektana Személyes tulajdonságok: Az ellenőrzés folyamatában a bizalom és a megbízhatóság az ellenőrzést végző személytől függ!

Alapelvek Az ellenőrzést végzőknek olyan személyes tulajdonságokkal kell rendelkezniük, amelyek alkalmassá teszik az alábbi betartására: Etikus magatartás Tisztességes beszámolás Kellő szakmai gondosság Függetlenség Bizonyítékon alapuló megközelítés

Elvárt személyes tulajdonságok Etikusság – tisztességesség, igazmondás, őszinteség, becsületesség diszkréció Nyíltság – hajlandó más elgondolások vagy vélemények megfontolására Diplomatikusság – tapintatos az emberekkel való kapcsolatban

Megfigyelőkészség – aktív észlelője a fizikai környezetnek és tevékenységeknek Érzékelés – ösztönös felismerője a helyzetnek, kiismeri magát benne Rugalmasság – gyorsan alkalmazkodik a különböző helyzetekhez Szívósság – kitartó, összpontosít a célok elérésére

Határozottság – képes logikai megfontolás és elemzés alapján, kellő időben következtetéseket levonni Magabiztosság – képes független tevékenységre és működésre, miközben eredményesen együttműködik másokkal Hatékony kommunikáció – képes asszertív kommunikációra, amely segítségével konfliktusokat tud kezelni, problémás szituációkat megoldani

3. Az oktató és a tanuló kapcsolata Generációs problémák okai, megjelenési formái Életstílus, munkastílus eltérése Eltérő értékek, életcélok Elektronikus média, internet használatából adódó nézeteltérések Ízlésben, öltözködésben való eltérések

Az oktató hatása a tanulóra Példakép Tekintély Bizalom

Megerősítés Pozitív és negatív hatásai is vannak Követelés Jutalmazás Büntetés

Jutalmazás és büntetés viselkedés előfordulása növekszik viselkedés előfordulása csökken inger alkalmazása pozitív jutalmazás büntetés inger megvonása negatív

A büntetés hátrányai A büntetett viselkedés nem szűnik meg örökre, csak gátlás alá kerül – a fenyegetés megszűnése után visszatér A testi büntetés agressziót vált ki – azt sugallja, hogy a konfliktusokat agresszívan kell megoldani Félelmet kelt, ami nem kívánt viselkedéshez vezethet, lásd iskolától való félelem, tanult tehetetlenség, depresszió Nem segíti elő a kívánt viselkedést – jutalmazásnál egyértelmű, hogy melyik viselkedés vált be, a büntetésnél nem

Segítő készségek a problémák megoldásához Empátia, elfogadás Erőszakmentes kommunikáció, konfliktuskezelés Segítőkészségek: A viselkedésben utaló jelek felismerése Probléma megoldást segítő válaszok Eredményes kommunikáció 12 gátja

A szakértő attitűdje Érzelmi légkör Rugalmasság Követelmények határozottsága, normák kialakítása Kommunikáció

Érzelmi légkör Látogatás légköre vonzó taszító Empátia, közvetlen érzelmi kapcsolat nincs érzelmi kapcsolat Ellenőrzött megítélése megbecsülő lebecsülő Szeretet, simogatás, kedvesség Frusztráció, elfojtás

Rugalmasság Nyílt, bizalmas légkör zárt Együttműködés ennek hiánya Önállóság megengedése Saját szemlélet sulykolása Aktivitásra késztetés Kudarccal fenyegetés

Normák kialakítása Adekvát normarendszer Kiszámíthatatlan Normák betartásának megkövetelése ennek hiánya Következetesség Következetlenség Erős követelés Gyenge követelés

Kommunikáció – segítő technikák PASSZÍV HALLGATÁS: Pl.: Csend – bátorítás, elfogadás jele MEGERŐSÍTŐ REAGÁLÁSOK: Pl.: Aha, értem – empátia, tényleges figyelem jele BESZÉLGETÉSINDÍTÓK: Pl.: Érdekel, amit mond – az érdeklődés és a rászánt idő hatásos visszajelzése AKTÍV HALLGATÁS: Pl.: nonverbális jelek – érzések tiszteletben tartása, megértés, elfogadás jele

Kommunikáció – gátló tényezők PARANCSOLÁS, UTASÍTÁS, IRÁNYÍTÁS: Pl.: Önnek, ezt meg kell értenie! – Csak az egyik fél érzései, elvárásai fontosak. FENYEGETÉS, FIGYELMEZTETÉS: Pl.: Jobb, ha ezt most nem látja! – Kevésbé tiszteli a másik igényeit, és ezzel ellenérzést vált ki a másikban. PREDIKÁLÁS MEGLECKÉZTETÉS: Pl.: Ehhez rég segítséget kellett volna kérni! – Nem bízik a másik ítélőképességében. TANÁCSOK, MEGOLDÁSOK AJÁNLÁSA: Pl.: Én az Ön helyében…! – A másik nem képes megoldani a problémáját.

KIOKTATÁS, LOGIKUS ÉRVELÉS: Pl KIOKTATÁS, LOGIKUS ÉRVELÉS: Pl.: Tudatában van annak, hogy… – Kisebbrendűségi/alárendeltségi érzés keltése. ÉRTELMEZÉS, ELEMZÉS, MEGÁLLAPÍTÁS: Pl.: Most csak azért mondja, mert dühös. –Érezteti a másikkal, hogy átlát rajta. KÉRDEZGETÉS, VALLATÁS, KIKÉRDEZÉS: Pl.: Hogy gondolta ezt?! – Gyanakvást, kétséget közvetít.

TÉMAVÁLTÁS, KIZÖKKENTÉS, HUMORIZÁLÁS: Pl. : Gondolkozzon pozitívan TÉMAVÁLTÁS, KIZÖKKENTÉS, HUMORIZÁLÁS: Pl.: Gondolkozzon pozitívan! – Nem érdekli a másik mondanivalója, nem tiszteli a másik érzéseit nem fogadja el őt. DICSÉRET, POZITÍV ÉRTÉKELÉS: Pl.: Ön intelligens ember, majd megoldja! – Káros, ha arra használják, hogy megspórolják a megértésre szánt időt. BIZTATÁS, ROKONSZENV, VIGASZ: Pl.: Na, azért ez nem akkora baj! – Mindenféle formája arra utal, hogy a bajba jutott túloz, rosszul fogja fel a dolgokat.

TILOS AZ ALKALMAZÁSUK! ÍTÉLKEZÉS, KRITIZÁLÁS, HIBÁZTATÁS: Pl.: Hát ezt nagyon rosszul teszi! – A másik önbecsülését aláássa, azt érzi, hogy buta, alkalmatlan, rossz. MEGBÉLYEGZÉS, KIFIGURÁZÁS, CSÚFOLÁS: Pl.: Rosszul gondolkodik! – Hasonlóan alkalmatlanságot feltételez, kifejezetten romboló hatású.

4. Szakmai, emberi, etikai elvárások Etika: görög eredetű, az ethosz szóból ered, erkölccsel foglalkozó tudomány Erkölcs: valaki (vagy valami) magatartását irányító, annak megítélését elősegítő, társadalmilag helyesnek tartott szabályok összessége Morál: mos (latin) = akarat, ami a szokásban, viselkedésben, erkölcsben nyilvánul meg Moralitás: az egyén erkölcsi normákhoz való alkalmazkodása Jellem: az egyén morális értékekkel kapcsolatos magatartás-tendenciáinak integrációja A személyiségfejlődésben a moralitás és a jellem egymással kölcsönhatásban fejlődnek

Erkölcsi követelmények az ellenőrzést végzőkkel szemben Saját magunkkal kapcsolatban Kisközösségek területén (én-te kapcsolatok): Tedd azt, amit szeretnél, hogy mások is cselekedjenek veled Ne tedd azt, amit nem szeretnéd, hogy mások tegyenek veled Társadalmi vonatkozásban: magántulajdon védelme méltósághoz való jog munkához való jog igazságosság, szolidaritás közjó

Erkölcsi cselekedetek Tudatosság, szándékosság Lelkiismerettel való megegyezés Az erkölcsi parancsok belső szabályozók A fejlődés, nevelés során fokozatosan interiorizálódnak Az egyén erkölcsi tetteit részben világnézete, részben értékrendje befolyásolja

Követelmények az ellenőrzést végzőkkel szemben Bizalom, megbízhatóság és hitelesség Az ellenőrnek olyan magatartást kell tanúsítania, hogy elősegítse az általa képviselt intézmény és az ellenőrzött szervezett egymás közötti és a szakmán belüli jó kapcsolatokat és együttműködést. Tisztesség Az ellenőr munkája során és az ellenőrzött szervezet munkatársaival való kapcsolataiban köteles betartani a magas szintű magatartási normákat (pl. a becsületességet és az elfogulatlanságot).

Függetlenség, tárgyilagosság és pártatlanság Az ellenőrzött szervezettől és más külső érdekcsoportoktól való függetlenség az ellenőr számára elengedhetetlen. Ez magában foglalja azt, hogy az ellenőrnek úgy kell viselkednie, hogy növelje, de semmiképpen se csökkentse függetlenségét Összeférhetetlenség Különösen ügyelnie kell arra, hogy a tanácsadás, vagy más szakmai szolgáltatások ne foglaljanak magukban olyan vezetői hatás- és felelősségi köröket, amelyeknek kifejezetten az ellenőrzött szervezet vezetésénél kell maradniuk

Szakmai titoktartás Hozzáértés Szakmai fejlődés Az ellenőr az ellenőrzés folyamán megszerzett információt sem szóban, sem írásban nem adhatja át harmadik feleknek, illetve be kell tartani az idevonatkozó törvényes kereteket Hozzáértés Az ellenőrnek mindig szakmájához méltóan kell viselkednie, és munkája során magas szintű szakmai követelményeket kell alkalmaznia, amelyek lehetővé teszik számára, hogy feladatait hozzáértően és pártatlanul végezze Szakmai fejlődés Az ellenőr köteles szakmai feladatai teljesítéséhez szükséges ismereteinek folyamatos frissítésére és fejlesztésére

Köszönöm a figyelmet! Dr. Molnár Edina molnar.edina@szolnok-ped.sulinet.hu 06 20 250 5775