Konfliktusok pedagógiája Szekszárdi Júlia 2013

A konfliktuspedagógia alapelvei Az interdiszciplináris megközelítés elve A pedagógiai adaptálás kötelezettsége A konfliktus folyamatjellegének elve A gyakorlatra orientáltság elve A reflektivitás jelentőségének aktuális erősödése

A konfliktus megközelítésének módjai A tekintélyszemély(ek) szempontjából (tekintélyelvű) A gyermek, a kliens oldaláról (gyermekközpontú) Az érintettek interakcióját központba helyezve

Nincs a társadalom által visszaigazolt érték-és normarendszer Miért vált a konfliktus a pedagógiai elméletben elfogadott kategóriává? 1 Nincs a társadalom által visszaigazolt érték-és normarendszer Nincs biztos jövőkép Nem létezik a pozícióból eredő megdönthetetlen autoritás

Miért vált a konfliktus a mindennapi életben elfogadott kategóriává? 2. A gyermekközpontú szemlélet megrendülése A gyermekkor eltűnése (halála?) Kiporciózhatatlan és kontrollálhatatlan információk (családi válságok, média virtuális világ) A felnőtt (nevelő) biztonsága megrendült.

Miért vált a konfliktus pedagógiai kategóriává 3. Átalakul az emberi gondolkodásmód. A bal agyfélteke erős dominanciája visszaszorul A jobb agyféltekére érkező ingerek mennyisége nő

Hol a stafétabot? Korábban: hiányállapot, célja a felnőttlét „filiszter leszek magam is” Ma: a felnőtt is az állandó változás állapotában van (elmarad a „beavatás”) Végtelen gyermekkor – élethosszig való tanulás Digitális kor: változásban a generációk közötti kapcsolat

Milyenek a fiatalok? „A mai fiatalság velejéig romlott, gonosz, istentelen és lusta. Sohasem lesz olyan, amilyennek az ifjúságnak lennie kell, és képtelen lesz kultúránk megőrzésére.” Egy 3000 éves babiloni agyagtábláról…

A generációk közötti interakció nehézségei

Digitális dédi

Fiatalok 1980-ban és 2013-ban

Harcban egymással

A konfliktus tekintélyelvű megközelítése A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek A problémakezelés módja: jutalmazás, meggyőzés, szankcionálás Értékek: normakövetés, következetesség, határozottság, feltétlen engedelmesség Nevelői cél: egy határozott érték- és normarendszer elfogadtatása Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség

A tekintélyről Pozicióból és személyiségből fakadó tekintély A kontroll szerepének növekedése A támogatás és a kontroll egyensúlyára törekvés A pedagógus személyisége (hitelesség, stabilitás, biztonságérzet nyújtása)

A konfliktus gyermekközpontú megközelítése A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes jelenség Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt között A problémakezelés módja: irányított dialógus Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek, szükségletek, jogok Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a gyermekben rejlő lehetőségeket

A konfliktus interakciót hangsúlyozó megközelítése A konfliktus szükségszerűen előforduló, hasznosítható jelenség Kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus kapcsolat A konfliktuskezelés a felek interakciójának része Értékek: felelősség, kölcsönösség, kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)

A „netgeneráció” „Digitális bennszülöttek” (Marc Prensky, 2001) A környezeti hatásokra az idősebbek csak magatartásukban, a gyerekek idegrendszerük fejlődésében is reagálnak Neurológiai következmény: a bal agyfélteke erős dominanciája visszaszorul, a jobb agyfélteke jelentősége nő Társadalmi következmény: merőben eltérő képességprofilok a generációk között a fiatalok egy meghatározó területen az idősebbeknél kompetensebbnek mutatkoznak – „fordított szocializáció”!

A konfliktusok fajtái 1. . Tartalom szerint: Intenzitás szerint Igény és értékkonfliktus (Thomas Gordon) Realisztikus és hamis konfliktus (Cseh-Szombathy László) Intenzitás szerint nézeteltérés összecsapás végső összecsapás

A konfliktusok fajtái 2. . A konfliktus relevanciája szerint látszat-, perem-, központi, extrém (Georg E. Becker) A bekövetkezés indoka szerint szükségszerű elkerülhető (elkerülendő) szükséges (kívánatos)

A konfliktusok fajtái 3 . A megjelenés formája szerint: nyílt rejtett (lappangó) vegyes (nyílt és rejtett szakaszokkal) Hatás, következmény szerint: konstruktív destruktív (Morton Deutsch)

Konfliktusok a pedagógiai gyakorlatban I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok II. A pedagógus részes a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel) III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.) IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

A pedagógus teendői a különböző konfliktusokban I. Önismeret, mentálhigiénés állapot biztosítása, személyiség stabilizálása II. Kezdeményező, aktívan reagáló, passzívan elszenvedő III. Megfigyelés, beavatkozás (hatalmi szóval intézkedik, bíráskodik, tanácsot ad, facilitál, mediál) IV. Szemléletformálás, konfliktuskezelési technikák gyakorlása, szociális tanulás, politikai szocializáció segítse

A konfliktus pedagógiai funkciói Jelző érték (eredményvizsgálati funkció) Megbeszélési, tisztázási alkalom (kommunikációs funkció) Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti funkció) Szociális tanulás forrása (szocializációs funkció) Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani funkció)

A konfliktuskezelés őstípusai Kard által vész, ki kardot ragad (kölcsönösség, törvényesség) Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel (szeretet, irgalom, megbocsátás) Szemet szemért fogat fogért (bosszú, vendetta)

Konfliktuskezelő stratégiák Az önérvényesítés és az önfeladás dimenziójában Önérvényesítő (versengő) Önfeladó (alkalmazkodó) Elkerülő Kompromisszumkereső Problémamegoldó (Filley)

A konfliktusmegoldás egy tanár által vezérelt modellje A probléma tudatosítása A konfliktus relevanciájának meghatározása Az első reakció mérlegelése Az okok feltárása Szempontváltás A megoldási lehetőségek összegyűjtése A megoldási lehetőségek elemzése A megoldás koncepciójának kialakítása

Kooperatív modell 1.Mi a probléma? 6. Értékelés Minden rendben! 2. Tények és érzelmek fel-térképezése 5. A döntés megvalósítása 3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése 4. Mérlegelés, választás

A kooperatív modell alkalmazásának feltételei A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös bizalom, tisztelet, egyenrangúság Indulat- és értékelésmentes légkör Szándék és képesség az együttműködésre Megállapodás közös szabályokban Az együttes döntések és az ezzel járó kockázatok közös vállalása

A kooperatív modell alkalmazásának határai A felsorolt feltételek hiánya (bizalmatlanság, hierarchikus viszony, kommunikációs zavarok, indulatok, elfogultság, ellenséges légkör, erőszak stb.) Alapvető szükségletek kielégítetlensége Értékkonfliktusok

Értékek ·     Köznapi értelemben: számunkra fontos anyagi és szellemi javak ·     Tudományos értelemben: filozófiai, minőségi kategória, amely az adott társadalom szociokulturális fejlődésétől függően jelöli ki azt, ami a köztudatban pozitív (elismert, fontos, tiszteletre méltó, elérendő stb.) ·     Az értékekkel foglalkozó tudományágak: etika, esztétika, igazságelmélet

Az értékek érvényessége Abszolutista felfogás Relativista felfogás Pluralizmus Értéktagadás

Értékkonfliktusok Hegemón világnézet – pluralizmus A pedagógus eszköztelensége Az értékkonfliktusok kezelése Az igénykonfliktus szintjére hozni A tanácsadás lehetősége és korlátai

Erkölcs Életszabályozó rendszer, amely segít eligazodni abban, hogy különböző cselekvési alternatívák közül mit válasszunk annak érdekében, hogy a jó felé haladjunk. Az erkölcsi értékek és hitek relatívak, és a pluralista közösségek arra az alapelvre épülnek, hogy az egyénnek joga van saját értékeihez és meggyőződéseihez, amennyiben azok nem korlátozzák mások törvényes jogait.

Erkölcsi szabályok Az emberi együttműködés, az emberséges együttélés szabályai, amelyeket valamely közösség tagjai általában elismertek, s magukra nézve kötelezőnek tekintenek (történelmi koronként, kultúránként eltérők) Heteronóm és autonóm erkölcs

Jog Az emberi együttélés, az egyén egzisztenciális céljainak elérését biztosító normarendszer, amely törvényi úton szabályozza az állampolgárokat. Erkölcs és jog

A jogi és az erkölcsi szabályozás A jogi szabályokat írásba foglalják (procedúra) Rögzített szankciók Egy államban egy jogrendszer van A jog kívülről szabályoz. Az erkölcs szabályai íratlanok A szankcionálás szubjektív, esetleges Egy országban több erkölcsi szabályrendszer Belülről szabályoz (lelkiismeret)

Az iskola feladat a tanulók erkölcsi szocializációjában ·       Nem az iskola dolga ·       Külön tantárgy kell hozzá ·       Élethelyzetekkel való szembesítés, dilemmahelyzetekről folyó rendszeres vita Kohlberg, Just Community) ·       Az iskola feladata: felelős döntés képességének kialakítása