Sajátos nevelést igénylő gyermekek és gyermekcsoportok ELTE PPK, 2012.

Sajátos, különleges bánásmódot igénylő gyerekek Állandó vagy átmeneti jelleggel különböző biológiai, pszichés és szociális okok miatt egyéni, sajátos nevelési igényeik vannak s ezekhez igazodó bánásmódot igényelnek.

Egyenlőségek kialakítása, egyenlőtlenségek mérséklése Tradicionális esélyegyenlőtlenség mérséklése Egyenlő lehetőségek (equality of opportunities) Egyenlő bánásmód (equal treatment) Igazságosság, méltánytalan egyenlőtlenségek mérséklése (equity) Megoldások? Egyenlő hozzáférés biztosítása egyéni képességek alapján differenciált út (belső szegregálás?) azonos bánásmód, azonos tanulási út.

Ugyanazt mindenkinek!? Egyéni felelősség, egyéni motiváció meghatározó szerepe Társadalmi egyenlőtlenségek figyelmen kívül hagyása Méltánytalan hátrányok szegények, etnikumok, fogyatékosok

Méltányos közoktatás Olyan oktatási környezet, amelyben az egyéneknek módjukban áll, hogy képességeik alapján fontoljanak meg választási lehetőségeket és hozzanak döntéseket. Lehetővé teszi, hogy mindenki fejlessze készségeit: Nemre, etnikai hovatartozásra és szociális háttérre tekintet nélkül nyisson meg gazdasági és társadalmi lehetőségeket. (European Benchmarks…, 2002) Egyéni különbségekre, szükségletekre figyelő oktatási környezet! Egész életen át tartó tanulás! Oktatás-, szociálpolitika, közigazgatás, civil szféra! Ne sztereotípiák, egyoldalú elvárások és diszkrimináció befolyásolják őket.

Méltányosságon alapuló oktatáspolitika Minden egyén számára nevelési szükségleteinek megfelelő minőségi oktatás: Igazságosabb (szociális, etnikai kényszerpálya helyett). Gazdaságosabb (Konszenzus). Nem kvantitatív esélyegyenlőségre, hanem minőségre, eredményességre koncentráló megközelítés. Paradigmaváltás a fejlődéselméletekben!

Fejlődéselméletek Klasszikus fejlődéselmélet: gazdasági növekedés Multidimenzionális: humán és társadalmi tőke, illetve tudásnövekedés Fejlődés: gazdasági, környezeti, társadalmi, politikai szempontok alapján A társadalom fejlődése=minőségi növekedés A társadalmi polarizáció csökkenése A társadalmi javak méltányos elosztása A környezet védelme A humán tőke (oktatás, képzés) fejlesztése (Meier, 2001. id. Keller – Mártonfi, 2006.)

A méltányosság Jogalapú fogalom: ahol csak lehet mindenki tanulhasson a többségi iskolákban. Méltányos pedagógia: emancipációs pedagógia, nem kegyet gyakorol, nem pusztán felzárkóztatás, hanem alkalmazkodik a diákok identitásához, értékrendjéhez. Méltányos nevelés: esélyteremtő nevelés az integráció, az inklúzió keretei között. Méltányosság és eredményesség összhangja! Hozzájárulás a társadalmi kohézióhoz és versenyképességhez!

Oktatási stratégia, OECD, 2012. Befektetés az oktatásba: mindenkinek legyen lehetősége a felső középfok elvégzésére. A kudarcokhoz hozzájáruló rendszerszintű tényezőknek a felszámolása (korai szelekció, lemorzsolódások, gyenge minőségű szakképzés, stb.). Hátrányos helyzetű iskolák támogatása, a méltányosság erősítése. A szabad iskolaválasztás és a programsokszínűség negatív mellékhatásainak ellensúlyozása. (Nem a sokszínűség felszámolása!) A finanszírozás érzékennyé tétele az egyéni és iskolai különbségekből fakadó szükségletekre. Equity and Quality in Education. Supporting Disadvantaged Students and Schools. http://www.oecd.org/edu/preschoolandschool/50293148.pdf

Sajátos/különleges bánásmódot igénylő gyermekek Sajátos, speciális nevelési igényű tanulók (SNI) Tanulási problémákkal küzdők Tanulási nehézség Tanulási zavar Magatartási zavarokkal küzdők Visszahúzódó, depresszív Ellenséges, inkonzekvens Kivételes képességűek, tehetségesek SNI: értelmileg akadályozottak; beszédben akadályozottak; látássérültek, hallássér.-k; mozgáskorlátozottak; autisták: szociális, kognitív és kommunikációs zavarok, amelyek a személyiségfejlődését is befolyásolják. Magatartászavarok. Tanulási n: motiválatlanok, lassúak; hátrányos helyzetűek. T.zavar: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyos beszédhiba Teh.: intellektuális, művészi, szociális (szervező, vezető..), pszichomotoros.

Sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) Testi fogyatékos Érzékszervi sérült Mutizmus: ép beszédszervek, pszichés eredetű választott némaság Értelmi fogyatékos Beszédfogyatékos Autista/autisztikus Gyenge társas interakció, kommunikáció; korlátolt, sablonos tevékenységek Halmozottan fogyatékos Pszichés fejlődési zavarok Autista: gyenge társas interakció; csökkent kommunikáció; repetitív, korlátolt vagy sablonos tevékenységek.

Tanulási problémákkal küzdők Tanulási nehézség: Egy területen, időszakosan jelentkező tanulási probléma Tanulási zavar: Neurogén (idegrendszeri) tanulási zavarok: Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, dioszpraxia (mozgászavar) Pszichogén tanulási zavarok: Korai életszakaszban elszenvedett környezeti hatásokra kialakuló problémák Posztraumás: Gyermekkorban történt agykárosodás Tanulási akadályozottság Átfogó, súlyos tartós tanulási probléma, amelynek következtében gyenge, vagy elégtelen az iskolai teljesítmény. Mutizmus: némaság; a beszédszervek épek; pszichés eredetű; óvodáskortól; választott némaság.

Sajátos nevelési igényű tanulók OECD, 2000: A. kategória: szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságok B. kategória: nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek C. kategória: társadalmi, kulturális, nyelvi alapokon nyugvó speciális szükségletek (kisebbségek, bevándorlók) Special Needs Education: www.european.agency.org

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről Kiemelt figyelmet igénylő, gyermek, tanuló: Különleges bánásmódot igénylő Sajátos nevelési igényű Mozgás- érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos Autista; pszichés fejlődési zavar Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő Kiemelten tehetséges Átlag feletti általános vagy speciális képességek (kreatív) Felkelthető: motiváció, elkötelezettség Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű Magyar Közlöny, 2011. 162. sz.

A speciális intézményrendszer kialakulása Hosszú út: Elutasítás ----- elfogadás Polgárosodás --- iskolatörvények: tanuláshoz való jog Kivéve azokat, akik….. a fogyatékosok felmenthetők vagy kizáratnak (1868); a kizártak hogyan tesznek eleget tankötelezettségűknek (1921) ▼ Speciális intézmények (19. századtól): többségi és speciális intézményrendszer Szakosodás, specializálódás: hasonló problémákkal küzdő gyerekek számára előnyösebb a speciális intézmény.

Az intézményes hazai gyógypedagógiai nevelés lépései Magyarországon 1802. Vác: Siketek Nevelőháza 1825. Pest: Vakok Intézete 1875.: középsúlyos é súlyos értelmi fogyatékosok intézményi nevelése 1891.: beszédsérültek képzése 1921. okt. tc.: a képezhető fogyatékosok tankötelezettsége 1948.: az állam vállalta 1980.: differenciált intézmények kiépülése 1985. középfokú szakiskola

Elkülönült speciális intézmények Vakok Intézete Értelmi fogyatékosok otthona

A szakemberek képzése Az 1890-es évektől: Alap szakképzésre épülő speciális képzés 1897. Vakok tanítóit képző tanfolyam (Tanítóképzőben) 1900. Vác, 1904. Bp. 1906. Gyógypedagógiai Tanítóképző 1922. Gyógypedagógiai Tanárképző 1928. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 2000. ELTE Gyógypedagógiai Kar

SZEGREGÁCIÓ SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése Speciális intézmények Szakemberek Speciális környezet Egyéni bánásmód Hit: „olyan iskolában tanuljon, ahol neki a legmegfelelőbb” Szakemberek: szakmai tanácsadás, fejlesztő munka Tárgyi, emberi feltételek (segítés)

Megközelítések A gyermekekben van a hiba: Tipológiák: integrálás! Deficitek megállapítása Az elkülönített nevelés preferálása Tipológiák: Orvosi, biológiai kategóriák Fejlődésmenetben sérült, defektus = fogyatékos: CÍMKÉK! Nevelési, társadalmi megközelítés: Diagnosztikáló, értékelő folyamatok: a gyermekek nevelési szükségleteinek megállapítása; Cél: az integrálás. 2003-as oktatási törvény módosítása integrálás! Címkék! 2003-ig Magyarországon.

Milyen folyamatok ösztönözték az integrációt? Demokratizálódás: emberjogi megközelítés; esélyegyenlőség, méltányos oktatás: társadalmi integráció, életesélyek növelése A szülői igények árnyalt megfogalmazása, érvényre juttatása A teljesítményközpontú iskola kritikája Elégedetlenség a gyógypedagógiai intézményekkel (?!): oktatási parkolópálya

Fordulópontok A gyermekek jogairól egyezmény, 1989.; Magyar Köztársaság, 1991. LXIV. törv.: ratifikálta. ENSZ, 1993-as esélyegyenlőségre vonatkozó alapszabályzata: „Az államok biztosítsák integrált formában az egyenlő alap-, közép- és felsőfokú oktatási lehetőségeket a fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek részére.” Ha az igényeket integráltan nem tudják kielégíteni: speciális iskola. Salamancai Nyilatkozat az SNI tanulók oktatásának alapelveiről, programjáról, gyakorlatáról, 1994. Beemelte a magyar jogrendszerbe. Sal. Nyíl. :92 kormány, 25 nemzetközi szervezet. Lásd: Bárczi honlapján.

Hogyan valósuljon meg az integráció? Beilleszkedés a többségi nevelési intézménybe. FOGADÁS a többségi iskolában: LOKÁLIS INTEGRÁCIÓ SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ Részleges Teljes Fordított integráció (spec. int.-kben nem fogy.-k befogadása) Spontán integráció (felkészületlenség) Ford.I.: speciális isk. fogad be nem fogyatékos tanulókat Spontán: befogadják, de nem készülnek fel az int.-ra.

Egy térben…

Teljes integráció

Mellette és ellene szóló érvek A szociális tanulás lehetőségei Hatás az iskolai teljesítményre Közel a családhoz Kik integrálhatók? Mennyit bír el egy osztály? Az iskolák felkészültsége Pedagógusok (szemlélet, tudás) Tárgyi feltételek Gyógypedagógusok Szülők, tanulók A család magatartása Gazdasági hatékonyság Szociális státuszuk , önértékelésük alacsonyabb (Csányi, Perlusz,2001) Magasabb követelmények, igényesség

A befogadó, elfogadó pedagógia Európában Stabil, jó ideje létező, karakteres, koherens oktatáspolitika, amely mögött erős és aktív szakmai csoportok állnak. (Halász, 2004) Salamancai Nyilatkozat! Cselekvési Terv.

Szervi fogyatékosságon alapuló SNI gyerekek oktatásának helyszínei Ország Speciális iskolák Speciális osztályok Normál osztályok Olaszország 1,86 0,19 97,95 Portugália 18,72 3,01 78,27 Spanyolo. 18,83 0,00 81,17 Írország 45,19 15,70 39,16 Magyaro. 53,47 21,87 24,66 Csehország 53,49 12,26 34,25 Franciao. 67,46 26,30 6,24 Finno. 69,20 26,45 4,35 Hollandia 87,41 12,59

Befogadó iskola – új nevelési paradigma A sajátos nevelési szükséglet tág értelmezése Mindenki iskolája , adaptív iskola Minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek kielégítése Esélyteremtés Minőségi javulás Átalakuló iskola Minden egyes tanuló szükségleteinek kielégítése

Integráció - inklúzió Integráció: illeszkedjen be az iskola meglévő struktúrájába, hasonló teljesítményt nyújtson. Inklúzió: Hogyan lehetséges minden gyermek részvételét egyéni „képességeihez”, fejlődési üteméhez igazodva biztosítani? A pedagógiai gyakorlatban elkülönítik.

INKLUZIÓ ELFOGADÓ BEFOGADÓ MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ Egyenrangú, azonos értékű, jogú egyén BEFOGADÓ Feltételek megteremtése Szociális befogadás MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ Laza központi tantervek, iskolai autonómia Átalakuló többségi iskola (adaptivitás) Rugalmas tanulásszervezés Feltételek Szülők jogai (iskolaválasztás) Korai fejlesztés jelentősége Tárgyi, személyi feltételek. Speciális fejlesztés biztosítása

A sajátos igény megállapítása Országos szakértői és rehabilitációs bizottságok Mozgásvizsgáló Látásvizsgáló Hallásvizsgáló Beszédvizsgáló Fővárosi/megyei szintű tanulási képességeket vizsgálószakértői és rehabilitációs bizottságok Tagok: gyógypedagógusok, pszichológusok, szakorvosok Szakvélemény: milyen óvodai, iskolai nevelésben részesüljenek? Szülők: a szülők választják ki a javasolt intézmények közül (DE!) Minél korábbi fejlesztés!

SNI gyermekek fejlesztése, intézményei: átalakulóban Sajátos és többségi intézmények Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatásának irányelve Választható kerettantervek Nat, helyi programok, egyéni fejlesztési tervek Egyéni fejlődési lapok Vizsgarendszer: felmentések, választási lehetőségek, könnyítések

Az eredményes iskolai gyakorlat jellemzői Kooperatív tanítás: multidiszciplináris tanári és szakértői teamek Heterogén csoportok: Rugalmas tanulásszervezés Kooperatív tanulás: egymást segítő tanulók, csoportmunkák Eredményes tanítás: igényesség, folyamatos visszajelzés, egyéni tanulási tervek Problémamegoldás: együttműködés, megállapodáson alapuló világos szabályok (Meijer, 2001)

Az eredményes inkluzió feltételei Tanári attitűdök: szociális érzékenység; empátia; másság elfogadása; a különbségek kezelésének képessége A tanárok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár a sokféleség kezeléséhez Támogató környezet az iskolán belül és kívül: igazgató; helyi irányítás; helyi közösségek; kormányzat; szakmai szervezetek Egyértelmű kormányzati politika, megfelelő finanszírozási rendszer (Meijer, 2001)

Attitűd, érték, hit A tanulók közötti különbségek kezelhetővé válnak, ha nem problémaként, hanem a tanulást segítő erőforrásként értelmezzük azokat. Teljesítménynövelő szerepe mellett ugyanolyan fontosságot tulajdonítunk az iskola közösségépítő és értékfejlesztő funkciójának is. Ismerjük fel, hogy az iskolai inklúzió egy aspektusa a társadalmi integrációnak! (CSIE)

Az integrált nevelés feltételei Hiányok: Egyéni foglalkozásokhoz szükséges termek Szakirányú pedagógusok Kezdeményezők: Inkább a szülők Elsősorban: 1-4. évfolyamon Speciális tanulmányi követelmények? Eltérően értelmezett fogyatékossági kategóriák Kiugróan magas a szervi rendellenességen alapuló (5%) Változó szemléletmód, oktatáspolitikák

„Közben felnő egy elfogadó nemzedék…” Kőpatakiné Mészáros Márta Cél: minden tanuló fejlesztése Elkötelezettség: inklúzió; együttműködés; Pedagóguskompetenciák: egyéni, közösségi motiváció-teremtés; egyéni fejlesztési módszerek; stb. Osztálytermi folyamatok: adaptív, felfedeztető, problémaközpontú oktatás Tanulóközpontú tárgyi környezet Nyitott intézmények Innováció: a teljes rendszer megváltoztatása Tanulói mozgást lehetővé tevő berendezések; tanulói munkák megjelenítése

Befogadó, elfogadó nevelés

Az integrált oktatás hazai megjelenése 1981. : Az első hivatalos kutatás Viták, kisebb lépések Az 1993. évi közoktatási törvény: Nevelés-oktatás külön vagy együtt? A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről Pedagógiai feltételek? (Központosítás – adaptivitás!) Köznevelési Hídprogramok Intézményi feltételek? Szakiskolák (speciális, készségfejlesztő, értelmi fogyatékosok képességét fejlesztő előkészítő szakiskola) Speciális intézmények

Alternativitás az iskolai környezetben

Az iskolák, mint szervezetek Az iskolák, mint intézmények tárgyiasult szerveződések: Önálló hatalom Az emberektől elkülönült létezés Az iskolák, mint mentális képződmények: Az emberek együttesen keltik életre Elképzeléseik alapján tartják fenn (emberi közösségek) (Greenfield, 1974) Fenomenológiai viták: a szervezetek vizsgálata értékmotivált tényezők figyelembevételével Programokat tűznek ki, szervezeti formákat hoznak létre, gazdálkodnak az erőforrásokkal, tevékenykednek a saját célok megvalósítására, értékeik, attitűdjeik megtartása mellett, igényeik kielégítésével.

Nevelésfilozófia: „A mi iskolánk, a mi hajónk.”

A befogadás intézményi feltételei Speciális pedagógiai feltételek: Sajátos nevelési szükséglet megállapítása és szakszerű kielégítése Felkészítés: Iskolák, szülők, gyerekek: elfogadó attitűd, továbbképzés Szakemberek együttműködése: Közös tervezés, egyéni tantermi segítség, pedagógiai terápiás konzultáció, tájékoztatás (Mesterházi, 2002)

Különleges bánásmódot igénylő csoportok nevelése

Különleges bánásmódot igénylő csoportok Azok a társadalmi csoportok, amelyek támogatás nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, javítására: Nemzeti kisebbségek Etnikai kisebbségek Bevándorlók

Eltérések Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása A csoport kulturális sajátosságai; eltérés a többségi kultúrától Csoportkohézió; a többséghez való viszony

Együttélési folyamatok A kisebbségi csoport (egyén) viszonya… …a többség kultúrájához elfogadja elutasítja a saját kultúrájá-hoz megőrzi INTEGRÁCIÓ SZEGRE-GÁCIÓ elveti ASSZIMILÁCIÓ MARGI-NALIZÁCI-Ó

Az eltérő bánásmód indokai Olyan szocializáció, amely a csoportok értékeit és érdekeit is vállalja. Sajátos identitás, énkép, világkép Nyelv és kultúra Oktatási hagyományok Önmeghatározás; külső környezet hatása; nyelv: kohézió; rövidebb-hosszabb oktatási hagyományok

Multikulturalizmus és interkulturalizmus Multikulturális: A kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben. Interkultulturális: Egy iskolában a többséghez és a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése.

Interkulturális nevelés

Kisebbségpedagógia A kisebbségek nevelésének másoktól megkülönböztethető szempontjainak érvényesítése a pedagógiában. Az egyéni és csoportos sajátosságok figyelembevétele.

Kisebbségi csoportok oktatása Anyanyelvű oktatás Kétnyelvű oktatás Nyelvoktató kisebbségi oktatás Cigány kisebbségi oktatás Interkulturális oktatás Külföldi tanulók oktatása Változatos szervezeti keretekben!

Néhány ajánlott szakirodalom Csányi Yvonne (2000): A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In: Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Bp., 377-408. Csépe Valéria (2008): A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők. In: Fazekas K. etc (szerk.): Zöld könyv 2008. ECOSTAT? Bp., 139-166. Keller Judit – Mártonfi György (2006): Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények. In: Halász G. – Lannert J. (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról. OKI, Bp., 377-412. Petriné Feyér Judit (2003): A különleges bánásmódot igénylő gyermek. In: Falus I. (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 417-443. UNESCO (2005): Guidelines for Inclusion: Ensuring Access to Education for All. UNESCO, Paris. Vargáné Mező Lilla (2006): Inkluzív nevelés – Az integrált oktatás jogi háttere. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények számára. SuliNova, Budapest.