Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Kondicionális képességek fejlesztése Váczi Péter

Kondicionális képességek Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Kondicionális képességek A sportteljesítmény feltételeként szereplő azon képességek csoportja amelybe az erő a gyorsaság és az állóképesség tartozik. Ide kérünk írni!

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az erő A külső és a mozgásos tevékenység közben előforduló belső ellenállások legyőzése aktív izommunkával.

Az izomerőt befolyásoló tényezők Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az izomerőt befolyásoló tényezők Izom keresztmetszete Izomrostok minősége Intra és intermuszkuláris koordináció Energiaellátás Pszichikai tényezők: akarat,motivációk Intra és intermuszkuláris koordináció: Az izmok egymás közötti összhangja, együttműködő képessége.

Az erő megjelenési formái Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az erő megjelenési formái Maximális erő Relatív erő Erő-állóképesség Gyorserő Reaktív erő

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Maximális erő Az az izomerő, amelyet az izomzat, egy adott edzettségi szinten , maximális számú működési egység egy időben történő aktiválódása révén tud kifejteni. Azokban a sportágakban van nagy jelentősége, ahol viszonylag nagy ellenállásokat kell rövid vagy akár hosszabb idő alatt legyőzni. Olyan gyakorlatokkal fejleszthetjük, amelyek végzése során nagyszámú mozgatóegység vesz részt egy rövid idő alatt.

Az erőkifejtést két tényező határozhatja meg: Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Relatív erő Az egyén testtömegéhez viszonyított erőről van szó. Az erőkifejtést két tényező határozhatja meg: az idegingerület jellege az izom tömege és válasza az idegingerületre, azaz a tényleges erőkifejtés

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Erő-állóképesség A szervezet elfáradással szembeni ellenállásában fejeződik ki, a hosszan tartó viszonylag nagy erőkifejtéseknél. (Evezés,Kajak-kenu,kerékpár)

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Gyorserő Az ideg-izom rendszernek az a képessége, amely lehetővé teszi viszonylag nagy ellenállások magas izom összehúzódási(izom kontrakció) gyorsasággal történő legyőzését. Másképpen megfogalmazva nagy erőkifejtés a lehető legrövidebb idő alatt.

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Reaktív erő Hatás-ellenhatás törvényszerűségein alapuló kondicionális képesség. A megnyúlás közben megfeszülő izmok után engedő(fékező) munkáról azonnal legyőzőre történő átkapcsolása következtében a mozgásban résztvevő egyes izmok összegzett erejénél nagyobb, robbanékonyabb teljesítményt produkál.

Az izomerő kifejtés függ Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az izomerő kifejtés függ az életkortól és nemtől a rostok vastagságától és vérellátásától a rostok hosszától a résztvevő motorikus egységek számától az erő kifejtés irányától, szögétől a mozgósítható energia mennyiségétől a rostok összetételétől a megmozgatott súly nagyságától

Erőfejlesztő módszerek Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Erőfejlesztő módszerek Általános és speciális gimnasztika szerek sportszerek nélkül Gimnasztika kézi szerekkel Különböző nyúlós, rugós ellenállások legyőzése Különböző szerek hajítása, vetése, dobása Társas erőfejlesztő gyakorlatok Páros küzdőgyakorlatok Speciális erőfejlesztés eszközökkel Kiegészítő sportok és testgyakorlatok folyamatos terhelés növeléssel Munkavégzés nehezékkel, ellenállások növelésével

Fiatalok erőfejlesztése Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Fiatalok erőfejlesztése Az erőfejlesztő gyakorlatokat előre meg kell terveznünk, módszertani alapok szerint kell felépítenünk A maximális erőfejlesztésre törekvő súlyzós edzés 14 év kor alatt tilos! A 10-14 éves korosztály képzésében a hangsúlyt a sokoldalú képzésre kell fektetnünk Az alkalmazott gyakorlatokban az ellenállást a saját testsúly kell, hogy adja A sportszerek közül a homokzsákot, medicinlabdát, újabb szerek közül a TRX kötél használatát részesítsük előnyben

A szervezet elfáradással szembeni képessége Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az állóképesség A szervezet elfáradással szembeni képessége Fajtái: Gyorsasági állóképesség(alaktacid) Aerob állóképesség: oxigén jelenlétében történik Anaerob állóképesség(laktacid): oxigénhiányos közegben történik Erő-állóképesség Aerob: A szervezet a rendelkezésre álló energiatartalékokat (szénhidrátok és zsírok) oxigén segítségével égeti el. Anaerob:Rövidebb ideig tartó folyamat, az izommunkához szükséges energia előállításához a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő oxigén.

Az állóképesség fejlettségi szintjét meghatározó értékek Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az állóképesség fejlettségi szintjét meghatározó értékek Alacsony pulzusszám (percenkénti szívverések száma) Magas verőtérfogat (egy összehúzódásra átpumpált vér mennyisége) Magas perctérfogat (percenként átpumpált vér mennyisége) Hatásos O2 megkötési képesség (mennyi oxigént használnak fel az izmok a sportmozgás ideje alatt)

A szív percenkénti összehúzódását hívjuk pulzusszámnak Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Pulzusfogalmak A szív percenkénti összehúzódását hívjuk pulzusszámnak Nyugalmi pulzus: a reggeli ébredés után mért pulzusszámunk Terheléses pulzus: terhelés alatt mért pulzusszám Maximális pulzus: amire a szervezetünk maximálisan képes Megnyugvásos pulzus: terhelés után egy meghatározott idő után mért pulzusszám Célpulzus tartomány: edzés közben elérendő pulzusszám

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 O2 felvevő képesség meghatározására szolgáló fogalmak aerob munka esetén Vo2=l/perc : percenként felhasznált oxigén mennyisége Vo2 max : maximális O2 felvevő képesség Vo2=ml/kg/perc : percenként és testsúly kg-ként felhasznált oxigén mennyisége

Aerob állóképesség fejlesztésének az élettani hatásai Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Aerob állóképesség fejlesztésének az élettani hatásai Fejlődik a szervezet oxigénfelvevő képessége Nő a vázizomzat sejtjeiben a mitokondrium sűrűség Nő a vérben a hemoglobin mennyisége Nő a szervezet anyagcseréjében részt vevő enzimek aktivitása Emelkednek a bal kamra funkcionális mutatói

Állóképesség fejlesztő módszerek folyamatos, tartós módszer Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Állóképesség fejlesztő módszerek folyamatos, tartós módszer Folyamatos hosszú ideig tartó munkával akarjuk elérni a kívánt állóképességet. Saját csúcs teljesítményünkhöz viszonyított 70-90%-os erőbefektetéssel végzett mozgás. Ezért ez a módszer a kezdők számára ajánlott. A szervezet itt főleg zsírt éget el.

Intervall (szakaszos) módszer Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Intervall (szakaszos) módszer A magasabb és alacsonyabb intenzitású szakaszok váltakoznak. Ezzel a módszerrel egyes szervrendszerek működési terjedelmének a bővülését érhetjük el. A haladó sportolók számára ajánlott.

Intervall módszerek típusai Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Intervall módszerek típusai A következő típusait ismerjük: Hosszú ideig tartó extenzív módszer 75-85%-os teljesítmény. A terhelés terjedelme 1 órás azon belül 6-10 terhelési szakasszal Közepes ideig tartó extenzív módszer 80-90,90-101%-os teljesítmény.A terhelés ideje maximum 45 perc. 8-15 terhelési szakasszal. Rövid ideig tartó intenzív módszer 95-100%-os teljesítmény. A terhelés időtartama 20-40 sec közte 30-90 sec intervall pihenő. 6-10 terhelési szakasszal Közepes ideig tartó intenzív módszer. 90-95%-os terhelés intenzitás. Időtartama 60-90 sec. Közte körülbelül 3 perces intervall pihenőidővel. A terhelés 20-25 perc. Amibe 6-9 terheléses szakasz fér bele. Extrém rövid ideig tartó intenzív módszer. Időtartama maximum 9 sec lehet. Pihenőideje 2-3 perc aktív intervall pihenő. A terhelés terjedelme 25-30 perc lehet. Ez 9-15 terheléses szakaszt jelent. (rajtgyakorlatok)

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Fartlek futások Olyan edzéstípusról van szó, amely egyformán igénybe veszi az aerob és az anaerob rendszert is. A módszer lényege, veleje hogy a versenytempó körüli, ill. annál gyorsabb iramot (sprintek, gyors beleváltások, résztáv típusú gyorsítások) ötvözi az aerob jellegű folyamatos futással, és más pihentető edzésszakaszokkal, dzsoggolással és sétával.

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Fartlek típusok Watson Fartlek: (10 km-es, 5, km-es, 3 km-es és rövidebb terepversenyekre való felkészüléshez) 10 perc bemelegítés után 8X4 perc gyors, egy perc pihenővel, utána 10 perc levezetés. Saltin Fartlek: (5 km-es, 3 km-es, 1500 m-es felkészüléshez) 10 perc bemelegítés után 6X3 perc, egy perc pihenővel, 10 perc levezetés. Astrand Fartlek: (800 méteres felkészüléshez) 10 perc bemelegítés után 3 sorozat: 75 másodperc „teljes” erőből, utána 150 másodperc dzsoggal vagy kocogással, majd 60 másodperc „teljes” erőből, utána 120 másodperc dzsoggal vagy kocogással. Gerschler Fartlek: cél a gyorsaság megszerzése/fejlesztése folyamatos futás közben, 10 perc bemelegítés, utána 3 sorozat: 30 gyors - 90 dzsog - 30 gyors - 75 dzsog - 30 gyors - 60 dzsog - 30 gyors 45 dzsog - 30 gyors - 30 dzsog - 30 gyors - 15 dzsog. Tehát a 30 másodperces gyorsakat egyre csökkenő pihenőidő (15 másodperces csökkenés) követi. Utána 10 perc levezetés. Hegyi Fartlek: két mérföldes hegyi terepet kell kiszemelni, ahol az összességében folyamatosan emelkedő terep hullámos, a dombos részeket erősen kell futni, a lankákat, síkot dzsoggolni, majd az újabb dombokat megint erősen futni.

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Piramis módszer A terhelést fokozatosan növeljük az edzés folyamán. A meghatározott szintet elérve azt egy ideig megtartjuk, majd csökkentjük a terhelést. A haladó szinten lévő sportolók módszere.

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Ismétléses módszer A haladó szinten lévő sportolók módszere. A terhelést teljes pihenés követi. A pulzus mindig visszatér a kiinduló értékre. Speciális versenyképességet tudunk fejleszteni vele.

A pulzusszámot befolyásoló tényezők Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A pulzusszámot befolyásoló tényezők Életkor Idegrendszeri hatások Nem Kimerültség Genetika Élénkítő hatású italok Testsúly Betegségek Izomtömeg aránya Napszak Hőmérséklet Tengerszint feletti magasság Edzettségi állapot Edzésmódszer Dehidratáció Gyógyszerek Dopping

Állóképesség tesztelésének a módszerei Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Állóképesség tesztelésének a módszerei Ruffier teszt: Folyamatos váltott lábú fellépés egy zsámolyra 3 percen keresztül, összesen 90x, 1mp fel lépés, 1 mp le lépés. A teszt elején lemérjük a kezdő pulzust (P1), a teszt végén lemérjük a befejező pulzust (P2) és 1 perccel a teszt befejezése után (P3). F = P1 + P2 + P3 -200 Értékelés: 0-tól + 2,9-ig kiemelkedő teljesítőképesség + 3-tól + 5,9-ig igen jó teljesítőképesség + 6-tól + 9,9-ig jó teljesítőképesség + 10-től + 14,0-ig átlagos teljesítőképesség + 14 felett rossz teljesítőképesség

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Coopert teszt A szervezet állóképességének és fizikai kondíciójának felmérésére Kenneth H. Cooper (USA) orvos és sport fiziológus elkészítette 12 perces tesztrendszerét, amely idő alatt az egyénnek a lehető legnagyobb távolságot kell megtennie futva.

Cooper teszt szintek Kor Nem Kiváló Nagyon jó Átlagos Gyenge Rossz Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Cooper teszt szintek Kor Nem Kiváló Nagyon jó Átlagos Gyenge Rossz 13-14 férfi 2700+ m 2400 - 2700 m 2200 - 2399 m 2100 - 2199 m 2100- m nő 2000+ m 1900 - 2000 m 1600 - 1899 m 1500 - 1599 m 1500- m 15-16 2800+ m 2500 - 2800 m 2300 - 2499 m 2200 - 2299 m 2200- m 2100+ m 2000 - 2100 m 1700 - 1999 m 1600 - 1699 m 1600- m 17-20 3000+ m 2700 - 3000 m 2500 - 2699 m 2300- m 2300+ m 2100 - 2300 m 1800 - 2099 m 1700 - 1799 m 1700- m 20-29 2400 - 2800 m 1600 - 2199 m 2200 - 2700 m 1800 - 2199 m 1500 - 1799 m 30-39 2300 - 2700 m 1900 - 2299 m 1500 - 1899 m 2500+ m 2000 - 2500 m 1400 - 1699 m 1400- m 40-49 2100 - 2500 m 1700 - 2099 m 1900 - 2300 m 1200 - 1499 m 1200- m 50+ 2400+ m 2000 - 2400 m 1600 - 1999 m 1300 - 1599 m 1300- m 2200+ m 1700 - 2200 m 1100 - 1399 m 1100- m

Cooper teszt értékelés Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Cooper teszt értékelés Cooper szerint az életkornak megfelelõ munkapulzust, vagyis a célpulzust, a hosszú távú állóképesség fejlesztéséhez a következõképpen is ki lehet számítani: Férfiaknál: 205 – életkor fele = maximális pulzusszám, és ebből le kell vonni az utóbbi 20%-át. Pl. egy 40 éves férfinél: 205 – 20 = 185, 185 – 37 = 148 pulzusszám/perc. Nőknél: 220 – életkor, és ebből le kell vonni az utóbbi 20%-át. Pl. egy 40 éves nőnél: 220 – 40 = 180, 180 – 36 = 144 pulzusszám/perc. A Cooper-teszt befejezése után az elsõ percben mért pulzusérték megmutatja, hogy elérte-e a kívánatos munkapulzust a tesztelő.

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Gyorsaság A mozgások lehető legnagyobb sebességű végrehajtása, adott feltételek mellett.

A gyorsaság befolyásoló tényezői Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A gyorsaság befolyásoló tényezői Speciális erő Hajlékonyság Technika Gyorsasági állóképesség

A gyorsaság megnyilvánulási formái Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A gyorsaság megnyilvánulási formái Egyszerű reakcióidő: egy meghatározott ingerre adott válasz Választásos reakcióidő: két vagy több ingerre adott válasz Reakció gyorsaság: egy külső parancsra adott folyamatos inger Mozdulat gyorsaság: belső parancsra adott inger Helyzet gyorsaság: gyors döntések meghozatala Vágta gyorsaság: az a sebesség amellyel a leggyorsabban haladunk előre Mozdulatok gyorsasága: adott izomcsoport által meghatározott idő alatt megtett mozdulatok Gyorserő,gyorsasági állóképesség: komplex hátérrel rendelkező képesség

A gyorsaság fejlesztése Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A gyorsaság fejlesztése Ne korlátozzuk a mozdulat sebességét Megfelelő technikai felkészültség A gyakorlat időtartama olyan legyen, hogy a fáradás ne csökkenthesse a gyorsaságot A gyorsaság fejlesztésének a komplex eszköze az ismétléses módszer A gyakorlatok közötti pihenőidőben aktív pihenőidőt tartsunk Dinamikus sztereotípia kiépítése –a több egymást követő mozgásból reflexláncolat alakul ki. Az izom lazaságának, elasztikusságának a kialakítása

A gyorsaság fejlesztés módszertana Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A gyorsaság fejlesztés módszertana A gyorsaság fejlesztése bemelegítés után mindig pihent állapotból történjen A tanórát gondosan meg kell tervezni a tényleges gyorsaságfejlesztő rész kiemelésével A gyakorlatot megfelelő technikával végeztessük, hogy semmi ne hátráltassa a maximális sebesség elérés Olyan szintű, az életkornak megfelelő gyakorlatot adjunk a tanulónak, hogy azt megfelelő szinten megfelelő gyorsasággal végre tudja hajtani. A gyakorlás teljes idejét úgy válasszuk meg, hogy az ne befolyásolja a mutatott teljesítményt

A gyorsaságfejlesztés módszertana II. Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A gyorsaságfejlesztés módszertana II. A gyakorlottabb gyerekeknél a feladat végzés ideje 11-20 másodperc a kevésbé képzetteknél 5-11 másodperc lehet A pihenés időtartama olyan legyen, hogy az újabb sorozatnál is maximális gyorsaságot érhessen el a tanuló Válasszunk aktív pihenő időt A gyakorlatok időterjedelmét úgy válasszuk meg,hogy az intenzitás végig egyenletes maradjon A sokoldalúan képző gyakorlatokat részesítsük előnyben

Az iskoláskorúak gyorsasági edzése Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az iskoláskorúak gyorsasági edzése A koordináció fejlesztésének kiemelt szerepe van Az óvodás és a kisiskolás kor foglalkozásai nagyobb arányban fejlesztik a gyors rostokat Ugyanakkor az iskolás korú gyerekek helyes foglalkoztatása a biológiai beérésig a sokoldalúan képző feladatok alkalmazásával érhető el

A gyorsaság fejlesztése I. Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A gyorsaság fejlesztése I. Indirekt módszer: mozgástechnika javítása Futóiskolai feladatok: például -dzsogg, szkipp,sarok,térdlendítések Futófeladatok: repülő,fokozó futások Mozgásban résztvevő izmok erősítése. (Általános iskolás korosztályban saját súlyos feladatokkal) Izmok,inak nyújtása-gimnasztikai feladatokkal

A gyorsaság fejlesztése II. Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A gyorsaság fejlesztése II. Direkt módszer: Maximális vagy Szupramaximális sebességgel végzett versenyszerű mozgás Feltételei: Tökéletes technikai végrehajtás Tökéletes erőnléti állapot Pihent állapot Magas szintű koncentráció Szupramaximális gyorsaság: Az egyénileg lehetséges legnagyobb maximális akaratlagos mozgás feletti, kényszerítő körülmények hatására kialakuló sebesség.

Gyorsaság fejlesztés III. Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Gyorsaság fejlesztés III. Közvetlen módszer: - Versenymozgás végrehajtása maximális vagy szupramaximális sebességgel - Futás lejtőn - Futás erős hátszélben - Huzatásos futás

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Hajlékonyság Az a kondicionális képesség ahol egy adott ízületnél a mozgásokat nagy mozgásterjedelemmel lehet végrehajtani. Fajtái: Aktív: Saját erővel végrehajtott nyújtások Passzív: Társ segítségével végrehajtott nyújtógyakorlatok

Mitől függ a hajlékonyság? Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Mitől függ a hajlékonyság? Az izmok és ízületi szalagok rugalmasságától A mozgástechnika szintjétől Külső hőmérséklet, napszak Anyagcseretermékek jelenléti szintjétől(minél több tejsav van annál merevebb az izom) Az egyén nemétől

Módszertani ajánlások Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Módszertani ajánlások A hajlékonyság gyermekkorban fejleszthető a legkönnyebben A passzív gyakorlatoknál különösen körültekintően kell eljárni nehogy sérülés következzen be A nyújtó gyakorlatokat sorozatban kell végeztetni egészen addig, amíg enyhe fájdalomérzet nem alakul ki Csak olyan mértékben kell fejleszteni a hajlékonyságot, amely szint biztosítja a mozgásformák akadálytalan végrehajtását Aktív gyakorlatokkal a megnövekedett hajlékonyság tovább megőrizhető, mint a passzív gyakorlatokkal

Kondicionális képességfejlesztés 1-4. évfolyam Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Kondicionális képességfejlesztés 1-4. évfolyam

Kondicionális képességfejlesztés 5-8. évfolyam Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Kondicionális képességfejlesztés 5-8. évfolyam

Fittségi állapotot felmérő tesztek Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Fittségi állapotot felmérő tesztek Egyensúly teszt: Egy lábas egyensúlyozás egy megadott gerendán. Pontozásnál az egy perc alatt mutatott egyensúlyvesztéseket vesszük figyelembe. Amennyiben az első fél percben 15 alkalommal egyensúlyát veszti, akkor a tesztet be kell fejezni. Ez előfordulhat a 7-9 év közötti korosztálynál. A tesztek teljes leírása elérhető itt: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt1.htm

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Lapérintés A végtagmozgás fejlettségét tudjuk vizsgálni. Két lap gyors megérintése felváltva ügyesebbik kézzel. A próba értéke az az időtartam amennyi idő alatt mindkét lapot huszonöt alkalommal meg tudja érinteni. A tesztek teljes leírása elérhető itt: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt1.htm Kép forrása. http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt3_2.html

Ülésben előrenyúlás A hajlékonyság mérésére szolgáló teszt Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Ülésben előrenyúlás A hajlékonyság mérésére szolgáló teszt Ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás. A tesztet lassú és fokozatos előrehajlással kell végrehajtani mindenféle hirtelen mozdulat nélkül. A tesztet kétszer végeztessük. el. A jobbik eredmény számít. A tesztek teljes leírása elérhető itt: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt1.htm Kép forrása: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt3_3.html

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Helyből távolugrás Az explozív erő mérésére szolgáló teszt. Álló helyzetből végeztessünk távolugrást. Két kísérletet végeztessünk. Az elért értéket cm-ben jegyezzük fel. A két kísérlet közül a jobbik eredmény számít. A tesztek teljes leírása elérhető itt: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt1.htm Kép forrása: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt3_4.html

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Kézi szorítóerő A statikus erő vizsgálatára szolgál. Kézi dinamóméterrel történik a felmérés. Két kísérletet végeztessünk. A jobbik eredmény számít. Az eredmény értéke kg-ban kerül meghatározásra. A tesztek teljes leírása elérhető itt: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt1.htm Kép forrása: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt3_5.html

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Felülés teszt Fél perc alatt végzett maximális felülések száma. A törzs, has izomzat erejének felmérésére szolgáló teszt. A pontozást a harminc másodperc alatt szabályosan végrehajtott felülések számai adják. A tesztek teljes leírása elérhető itt: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt1.htm Kép forrása: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt3_6.html

Függés hajlított karral Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Függés hajlított karral A kar és vállizom erő állóképességének a felmérésére szolgáló teszt. Az előírt testhelyzet megtartásának az idejét mérjük tizedmásodperc pontossággal. A tesztek teljes leírása elérhető itt: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt1.htm Kép forrása: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt3_7.html

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 10x5 méteres ingafutás Futási sebesség,fürgeség mérésére szolgáló teszt. Mindig ezt a tesztet végeztessük el utoljára. Tizedmásodperc pontossággal mérjük az időt. A tesztek teljes leírása elérhető itt: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt1.htm Kép forrása: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt3_8.html

Állóképességi ingafutás teszt Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Állóképességi ingafutás teszt Kardio-respiratorikus állóképesség mérésére szolgál. A teszt gyaloglási tempóval indul, majd gyors futási sebességgel fejeződik be. A felmért személy egymástól 20 m-re húzott vonalak között mozog. A haladás közben kapott hangjelzés diktálta tempó szerint folyamatosan gyorsulva halad. A tesztek teljes leírása elérhető itt: http://erg.bme.hu/emania/1999/vidovicsa/teszt1.htm

Eurofit tesztrendszer értékelési kategóriái Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Eurofit tesztrendszer értékelési kategóriái Kiváló Jó Gyenge Megfelelt Nem felelt meg

Netfit rendszer Jelentése: Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Netfit rendszer Jelentése: Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt Bevezetése 2014. őszétől történik az 5. évfolyamtól felfelé A rendszer célja az egészségtudatos élet mód kialakítása mellett a tanulók fittségi szintjének a felmérése Bővebb információk a Netfit rendszerről: http://diaksport.eu/orszagos-iskolai-fittseg-meresi-kutatas Kép forrása: http://diaksport.eu/orszagos-iskolai-fittseg-meresi-kutatas

Kondicionális képességek fejlesztése TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Felhasznált Irodalom Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana ,MTE BP., 1995., ISBN: 100 Dubecz József:Általános edzéselmélet és módszertan, Budapest, Rectus Kft 2009. Rigler Endre: Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai I., OTSH Bp. 1993. Rigler Endre: Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai II., OTSH Bp. 1996. Rigler Endre:Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai III., Bp. 2000.