I Z OMR E N D SZE R.

Az előadások a következő témára: "I Z OMR E N D SZE R."— Előadás másolata:

1 I Z OMR E N D SZE R

2 Izomzat A mozgásrendszer aktív része Harántcsíkolt izmok 350 izom
A testsúly %-a 75%-a víz Szerves állomány Elsősorban fehérje aktin miozin

3 Izom (musculus) 3 fő rész
Eredés – inas rész (tendo) Középső aktív rész (izomhas – venter) Tapadás – inas rész (tendo) Lefutásuk során legalább egy ízületet áthidalnak

4 Izmok – alak szerint Hosszú izmok (orsó és tollas alakú)
Rövid izmok (kerek és lapos izmok) Széles, lemezes alakú izmok Gyűrű alakú záróizmok Az izom eredő része: az izom feje 1,2,3,4 fejjel erednek (biceps, triceps...)

5 Az izomkontrakció típusai
Izometriás kontrakció: az izom hossza nem változik, csak a feszülése. Izotóniás kontrakció: az izom feszülése nem változik, csak a hossza. Auxotóniás kontrakció: az izom hossza és feszülése is változik. Izometriás kontrakció Izotóniás kontrakció

6 Izomrostok (az összehúzódás sebessége alapján)
Tónusos (lassú, vörös) Sok mitokondrium Sok mioglobin Oxidatív (aerob) anyagcsere Fázisos (gyors, fehér) Kevés mioglobin Kevés mitikondrium Anaerob anyagcsere Ezek a rostok egy izmon belül genetikailag meghatározott arányban, keverten helyezkednek el.

7 Kreatin-P + ADP Kreatin + ATP
Az izomműködés energiaforrása w Az izomkontrakció közvetlen energiaforrása az ATP. trifoszfát nagy energiájú kötések adenozin w Az izomrostok energiatartaléka a kreatin-foszfát, melyből a felhasznált ATP pótolható. Kreatin-P + ADP Kreatin + ATP kreatin-foszfokináz

8 Az izomműködés energiaforrása
w További energia az izomban tárolt glikogénből képződik anaerob glikolízis útján. Ekkor energetikailag gazdaságtalan az ATP-termelés. w A folyamat során az izomban felhalmozódott tejsavat a vér a májba szállítja, ahol visszaalakul glükózzá, s így újrahasznosulhat - Cori-kör. w Könnyű munkavégzés esetén a vörös izomrostok aerob úton bontják a glükózt, mely lehetővé teszi az izom tartós működését. w A vázizomzat fáradásában az ATP készlet csökkenése, valamint a tejsav felhalmozódása is szerepet játszik.

9 Az izom energiaszolgáltató folyamatainak időbeli lefutása
1. 2. 3. 3. 1. 2. 1. ATP és kreatin-P Anaerob glikolízis (tejsavképződés) 3. Aerob lebontás

10 Az oxigénadósság w Az izom összehúzódása következtében az erek összenyomása miatt a vérellátás minimális lesz. w A felhalmozódott tejsav a májba kerülve arra vár, hogy glikogén képződjön belőle. w Az ehhez szükséges oxigént a szervezet már csak a munkavégzés után képes biztosítani, így oxigénadósság alakul ki. w Egy felnőtt ember maximális oxigénadóssága liter lehet.

11 Az izom hőtermelése w Az izom működése során a kémiai energia mechanikai munkává történő átalakulása jelentős hőtermeléssel jár. w A munkavégzés mértékétől függően az energia akár 50%-a is hővé alakulhat. w A felszabadult hő fontos szerepet játszik a szervezet hőszabályozásában.

12 Izmok – működés szerint
Hajlítók –flexorok Feszítők – extensorok Közelítők – adductorok Távolítók - abductorok Emelők – levatorok Forgómozgást létrehozók Szűkítő-záróizmok - sphincterek

13 Az izmok funkcionális csoportosítása
Szinergisták: együtt működők. Egy mozdulat kivitelezésénél azonos mozgást végeznek. Pl. hajlítók, feszítők Antagonisták: ellentétesen működők. Egy mozdulat kivitelezésénél ellentétes mozgást végeznek. Pl. hajlító-feszítő. Mivel egy izom csak egy irányba tud erőt kifejteni, ezért az izmok (általában) párban helyezkednek el, hogy a mozdulatot oda-vissza végbe tudjuk vinni. Például: a kar behajlítása: mikor a kinyújtott karunkat behajlítjuk, a bicepszünk összehúzódik, ez végzi a mozgást.. Vele szemben van a tricepszünk, ami ekkor megnyúlik, így ő az antagonista. Mikor újra kinyújtjuk a karunkat, a bicepszünk elernyed, a tricepsz megfeszül, munkát végez.

14 Izmok testrészek szerint
Törzsizmok Mellizmok Hátizmok Hasizmok Végtagizmok Felső végtag izmai Alsó végtag izmai Nyakizmok Fejizmok