Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat

Szerkezet

A történet felfejtése 1. csoport Ki a gyilkos? Beszéljétek meg, hogy a két lehetséges elkövető közül – Pázmándi Zsófia és Kara Zsigmond – melyik ölte meg valójában Nyáry Pált! 2. csoport: Kémek a történetben: Mutassátok be, hogy a történet főbb szereplői közül ki kinek készített jelentéseket, és kinek az utasításait követte, illetve milyen cselszövésekben vett részt!

Egy évvel Buda felszabadítása előtt Habsburg Lajos titokban elindul Nyáry Pálhoz, hogy titkos tárgyalásokba kezdjen vele Magyarország jövőjéről, mert a nemes a bécsi udvarral éppúgy szót ért, mint a magyarokkal. Útján az osztrák titkosrendőrség kémei kísérik, akik jelentéseket írnak róla, Schweidenfeldt Henrik megbízására, aki egyébként (mint az a történet egy kései pontján kiderül) Nyáry féltestvére, anyai ágon. Nyáry Pár Gedőcs várának ura, ahol legbizalmasabb embere, Bárány Mihály olthatatlan szerelemre gyullad az egykori lelencgyerek, Kara Zsigmond iránt. Kara hosszú ideig török fogságában élt, a történet idején azonban ismét Gedőcs várában él, szakács, és a törököknek kémkedik. Viszont az osztrákok az iránta érzett szerelemmel zsarolva Bárányt is arra kényszerítik, árulja el, s figyelje meg urát, Nyáry Pált. Mindeközben Schweidenfeldt titkos felesége, Pázmándi Zsófia pisztolyt vásárol, mert úgy érzi, meg kell ölnie Nyáryt – hogy kettőjük közt milyen kapcsolat van, azt a szöveg nem árulja el.

Nyáry egy váratlan ponton valóban meg is hal, lelövik, ám – és ezért kifejezetten fontos a mű olvasása közben figyelni a lábjegyzetekre – szinte észrevehetetlen, hogy a gyilkosságot nem Zsófia, hanem a török kém, Kara Zsigmond követi el. Az ellentmondásra a szöveg is rájátszik, direkt félrevezető mondatai, időrendbe alig állítható eseményei és egyes kiszólásai fokozzák a bizonytalanságot. Árulkodó lehet a tettes személyére nézve az egyik lábjegyzet: „célunk Kara Zsigmond alakját megkedveltetni az olvasóval, azon célból, hogy így előkészítsünk egy váratlan fordulatot, mely szinte fejbe kólintja majd az olvasót, aki azáltal reményeink szerint döbbenetében katharsishoz fog jutni” (144. oldal), illetve a tény, hogy gyilkosság után Kara az oszmán udvarig menekül. Ahol a beglerbég, ura és szeretője magyarázza a helyzetet: „Magyarország elveszett.” (243. oldal)

Családregény „Azt sze­ret­ném, az a becs­vá­gyam, a hübriszem, hogy be­szá­mol­jak apám éle­te utol­só két év­ti­zed­ének bol­dog­sá­gá­ról.”(6. oldal) Feladatok Mi a hübrisz? Mely irodalmi művekből lehet ismerős? Eleget tesz-e a regény ennek az állításnak?

- Hát, Ferikém, ettől nem lettünk okosabbak. A regény egyik utolsó oldalán a következő párbeszéd olvasható Nyáry és az Úr között: „Nyáry Pál örült is meg nem is, mikor a kis pisztoly eldördülése után nem sokkal bevackolta magát az Úr mellé. - Hát, Ferikém, ettől nem lettünk okosabbak. - Meglepő is lett volna, nem? De jól hallom? Könyörögsz? Azt mondod, segíts, Uram, mert egyedül gyönge vagy és esetlen, mint a gyermek, arra kérsz, legyek veled nagyvonalú, ne tekintsem gyarlóságaid, inkább csak szűkös erényeid és vágyadat a tisztaságra…? - Ez a helyzet, Ferikém, egy az egyben. Nincsenek titkok, mivel nincs vér a konyhakövön.˟ ˟ Jacques Roubaud: A nagy londoni tűzvész. – E. P.”

Feladatok: A szöveg értelmében teljesül-e a regény elején bejelentett célkitűzés? Sikerült-e beszámolni két évtized boldogságáról? Volt-e valójában boldogság Nyáry Pál életében? Teljesítette-e feladatát?

Lábjegyzetek

A regényben kirívóan sok lábjegyzet található, Esterházy immár jól ismert eszköze ez arra, hogy azt a rengeteg plusz-, ál- és tévinformációt megossza olvasójával, amelyek már nem férnének bele a szövegtörzsbe. Ezek több funkciót is betöltenek a műben, sokszor mégis az az ember érzése, hogy feleslegesek, és csupán az olvasást nehezítik meg. Nem véletlenül.

Néha a lábjegyzetek egyszerű kiszólások, amelyek időről időre emlékeztetik az olvasót arra, hogy a narrátor milyen pozícióban helyezkedik el a művön belül, hiszen Esterházy (E. P.-ként utalva önmagára) ahol csak teheti, beleírja az elbeszélőt lábjegyzetekbe. Máskor csupán idézeteket jelölnek, vagy egy-egy szó pontos meghatározását nyújtják, s így segítenek a szöveg értelmezésében. Néha viszont épp az a céljuk, hogy elbizonytalanítsák az olvasót, vagy egész egyszerűen tévútra tereljék.

Feladatok Találjátok ki, melyik szövegrészlethez melyik lábjegyzet tartozik? Mi a céljuk ezeknek a lábjegyzeteknek?

1. Ekkor vágtatott el a két spion (mondhattuk volna szebben is: a két titokzsandár) a kastély előtt. Ők látták a kastélyt, a kastély nem látta őket. Így megy ez.˟ 2. Nézte, ahogy megtelik a szúnyog vérrel, ahogy hízik – általa. Mintha etetne valakit. Anyai érzések.˟ 3. - Tudja a faszom!˟ Tűnődött már arról, édes kisasszony, mennyire eminensen magyar mondat ez, mennyire velejéig magyar? Vajon van-e még nyelv kerek e világon, hol e mondat értelmet hordoz? 4. Maradjon köztünk˟. Egy alkalommal fölmerült a gyanú, Gizi skizofrén. a. Rövid mondat. – E. P. b. Elnézést kérek a művelt közönségtől; nem tudtam megállapítani, ki beszél. De Isten az atyám, ki fogom deríteni. – E. P. c. Vonnegut, Jr. – E. P. d. Epizód: a főcselekményhez szorosan nem tartozó esemény, amely azonban a szereplők jellemét új oldalról mutatja be. Idegen szavak és kifejezések szótára. – E. P.

Elveszve a sorok között

Jellegzetessége a műnek (kedvelt fogása a szerzőnek), hogy rendre kihúzza az olvasó lába alól a talajt. Az oldalszámozás is ezt a célt szolgálja: viszonylag egyszerűnek mondja az „egyszerű történetet”, ám önmagát cáfolva mutatja be, hogy ennél sokkal többről van szó. Feladat: Gyűjtsétek össze azokat az oldalakat, amelyekből több is előfordul a regényben. Mi célt szolgálhatnak ezek az ismétlések?

100 oldal, ígéri Esterházy, de ha az olvasó kíváncsian hátralapoz a kötetben, máris észreveszi, hogy valójában 250 oldalról van szó, vagyis jelentősen többről, mint amit a cím ígér. Az első, ami feltűnik, hogy az „oldal”, amit a szerző megad, nem kötődik szorosan a könyvformátumhoz: egy-egy [oldal] lehet egy mondat, vagy akár többoldalnyi hosszú fejezet is. „… én mondom meg, mi egy oldal.” – fogalmaz Esterházy a Népszabadságnak adott interjújában (Lásd: Marad tisztán a vessző, 2013. 06. 07.) Ezzel még meg is lehetne „barátkozni”, ha valóban soron követnék egymást ezek az oldalaknak nevezett fejezetek. Ám a szerző játékba kezd: az [ötvenegyedik oldal]-t az [utolsó előtti oldal] követi a 115. lapszámon, amiből összesen három van, aztán jön egy [utolsó oldal] a 120. lapszámon, majd egy [utolsó utáni oldal]. Ezután – mintha mi sem történt volna –, folytatódik a könyv az [ötvenkettedik oldal]-lal a 123-as lapszámon, és a [nyolcvanadik oldal]-ig minden halad a matematikai törvények szerint.

Ám ekkor a [nyolcvanegyedik oldal]-ból megint csak ötöt találunk, a [nyolcvankettedik és nyolcvanharmadik oldal] rendben megy tovább, ám a [nyolcvannegyedik oldal] helyett előbb jön [egy előző oldal] a 201. lapon, majd [az előzőt megelőző oldal], ami után viszont a [kilencvenedik oldal] következik, vagyis itt viszont hat oldalszám hiányzik: a [nyolcvannegyedik, a nyolcvanötödik, a nyolcvanhatodik, a nyolcvanhetedik, a nyolcvannyolcadik és a nyolcvankilencedik]. Ezután következik a [kilencvenedik oldal] majd szép sorban a többi, egészen a [kilencvennyolcadik oldal]-ig. A [kilencvennegyedikből] van kettő is [kilencvenötödik]- ből van hét aztán végül öt számozatlan oldal, így ér véget a mű – messze a 100 oldaltól...

Feladatok Hiányzik néhány oldal a regény szerkezetéből! A történet szempontjából lényeges, hogy mely oldalak hiányoznak? Hiányzik a regény ezen pontján a történetből elengedhetetlen részlet is, amely segíthetné a mű értelmezését?

Magyarázd meg, miért lép ki a szerző az éppen önmaga által meghatározott terjedelmi korlátok közül? Az oldalszámozás szándékos csúsztatása mit jelez?

Ajánlott olvasmányok

A Digitális Irodalmi Akadémia Esterházy-oldala http://www.pim.hu/object.42411B64-0A00-4ABA- 9E62-ED1AB5BF7AE3.ivy Szabó Gábor: Átjavított kiadás: besúgók és provokátorok. Kontroll.  http://tiszatajonline.hu/?p=41535 (Megjelent a Tiszatáj 2013/9. számában) Papp Sándor interjúja a szerzővel (Népszabadság Online, 2013. 06. 07.) http://nol.hu/kultura/20130607- marad_tisztan_a_vesszo-1391691

Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk változat Egy kis kiegészítés… 2014-ben Esterházy Péter új kötettel jelentkezett, megjelent az Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk változat