Szoftverfejlesztés az Informatikus Szakigazgatási Agrármérnök szakon Bakó Mária Várallyai László DE, Gazdaságtudományi Kar

ISZAM Mivel napjainkban az informatika végzettséggel rendelkező diákok elhelyezkedéséhez elengedhetetlen bizonyos szintű programozási ismeret, az előadásban elemezni szeretnénk, hogy diákjaink milyen programozással kapcsolatos ismeretekre tehetnek szert. Rá szeretnénk mutatni arra, hogy a programozáshoz kapcsolódó tantárgyaink oktatásakor milyen nehézségekbe ütközünk, ezeket hogyan kezeljük és hogyan lehetne még hatékonyabban kezelni a felmerülő problémákat. 2006/07-ben elindult az Informatikus és Szakigazgatási Agrármérnök BSc szak. Három programozáshoz kötődő tantárgyunk van: – Szoftverfejlesztés, – Internet alkalmazásfejlesztés – Szakértői rendszerek

Szoftverfejlesztés és Internet alkalmazásfejlesztés 2006/07-es tanévben, a képzés indításakor, a szoftverfejlesztés tantárggyal a hallgatók a második félévben találkozhattak. Azonban hamarosan rá kellett jönnünk, hogy a tantárgy második félévben történő oktatása két okból sem megfelelő. Az egyik, hogy az alapozó informatikai ismeretek két féléve még nem fejeződik be addigra, így egy „gyengébb” előképzettséggel rendelkező hallgatónak nem sok esélye maradt a tantárgyat sikeresen teljesíteni. A másik, hogy két tárgy is szorosan kapcsolódik illetve épül a szoftverfejlesztési ismeretekre az informatikus szakirányon (Internet alkalmazásfejlesztés és Szakértői rendszerek),és túl sok idő telik el a két tantárgy között programozással kapcsolatos tantárgy nélkül. Ezért kérelmeztük, hogy a szoftverfejlesztés tantárgy átkerülhessen a harmadik félévre, amellyel mindkét problémát kiküszöbölhetjük egyidejűleg. Probléma: Nincs olyan tárgy, ahol a hallgatók algoritmizálási képességeit lehetne megalapozni.

Szakértői rendszerek A Szakértői rendszerek tantárgy oktatására a hatodik félévben kerül sor. Hasonlóképpen a Szoftverfejlesztés tantárgyhoz, itt is hiányoznak a tantárgy oktatásához szükséges előismeretek. A képzés során diákjaink oktatásából kimarad a Matematikai logika oktatása és középiskolából hozott tudásuk nem elegendő ahhoz, hogy erre építhessük a Prolog illetve Clips programozási nyelveket. A tantárgy oktatása során igen sok időt elvesz a tantárgyhoz szükséges alapismeretek elsajátítása, így alig jut idő a tematikában felsorolt ismeretekre. Tovább nehezíti a dolgunk az, hogy a diákok eddig csak imperatív programozási nyelvekkel találkoztak, így a Prolog – mint deklaratív programozási nyelv – számukra nagyon furcsa és nehezen érthető. Egy program megírásához diákjainknak elsősorban arra van szükségük, hogy átlássák a különböző elemek közötti logikai kapcsolatokat és képesek legyenek az állítások formalizálására. Erre azonban csak akkor lesz esélyük, ha sikerül a logikát a szakértői rendszerek előtti félévben oktatnunk.

A diákok véleménye a programozás oktatásáról Félév során kitöltött kérdőív zárt és nyilt kérdésekkel. 83 ISZAM-os diák vett részt a felmérésben.

Munkahelykereséskor hasznos-e, ha rendelkezik valaki programozási ismeretekkel?

Programozási nyelvek és ismertségük Programozási nyelvdarabszám C#28 Java16 Prolog11 Pascal9 PHP8 C++7 Delphi5 Visual Basic2

Használta-e az Ön által megjelölt nyelvet fejlesztésre az órai tevékenységen kívül?

Szeretne-e más programozási nyelveket megtanulni? A diákok véleménye a programozásról ellentmondásos. Bár belátják, hogy az elhelyezkedéshez szükségük lenne rá de közel fele a megkérdezetteknek nem szeretne újabb programozási nyelvet tanulni.

Ön szerint az oktatás melyik szintjén kellene programozást tanítani?

Ön szerint programozásból mennyi lenne az ideális elméleti-gyakorlati arány?

Összegzés A leglényegesebb probléma az, hogy tantárgyainkat nem előzi meg olyan tárgy, ahol a hallgatók algoritmizálási képességeiket- illetve a Matematikai logika alapjait lehetne megalapozni. Ezt talán más tantárgyakba kellene beintegrálni.

Köszönöm a figyelmet!