Gárdonyi Géza és kora Készítette: Katona Klaudia Megyeri Úti Általános Iskola 8.a osztály Felkészítő tanár: Gerbnerné Váradi Anna Knotz Lászlóné

Ki is volt ő? Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza) született: 1863. augusztus 3., Gárdony- Agárdpuszta Meghalt: 1922. október 30., Eger író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja

A századforduló magyar irodalmának má- ig kiemelkedő alakja A századforduló magyar irodalmának má- ig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figu- rája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történet- mesélés és a 20. századdal születő Nyugat- nemzedék szecessziós, naturalista-szimbo- lista stíluseszménye között.

A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folya- matos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jelle- mezte, prózaírói életműve ennek fényében három kor- szakra osztható.

Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését (Az én falum, 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani regény korai darab- jainak szerzőjét tiszteli személyében (Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye, 1920). Bár költői és drámaírói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató célú népszínművek kliséin túllépve lélek- ábrázoló jellegű népies történeteket dra- matizált színpadra (A bor, 1901).

A legismertebb műve Egri csillagok Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től foly- tatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselek- ménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005- ben, „ A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb regényének megválasztása volt, a Magyarország legked- veltebb regénye 2005 címet nyerte el.

A mű keletkezése A mű születése Gárdonyi egri alko- tóéveihez kötődik, 1901-ben je-lent meg könyv alakban. Ez volt egy-úttal az író első nagyregénye is. Előz-ménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar tör- ténelem eseményei iránt.

Cselekménye (1.rész) Hol terem a magyar vitéz? 1533-ban Gergő és Vicuska fürdik a Mecsek mélyén egy kis patakban. A Szürkét legeltetik, de előbukkan Jumurdzsák török janicsár aga (később dervis, majd bég). Ő elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító szekéren viszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék megszöknek. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló nyergébe rejtett pénzzel, ahol megdicsérik őket. A török csapat megostromolja Keresztesfalvát, de visszaverik őket. Jumurdzsák életét Gábor pap megkíméli, de elveszi tőle az amulettjét. Mivel Gergő anyját megölik a törökök, ezért Gergő - előbb Dobó Istvánhoz, majd Gábor paphoz kerül. A fiút a pap hazaviszi a falujába - Kishidára -, amit szinte teljesen elpusztítottak a törökök. Gergő később Szigetvárra kerül Török Bálinthoz.

2.Rész Oda Buda! Gergely egy levélben megkapja Gábor paptól Jumurdzsák amulettjét, a gyűrűjét. 1541-ben a török Buda felé indul. Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, ám összetéveszti az agával, újból fogságba esik, de a török táborban meghal. Gergely is fogoly lesz Tulipánnal együtt, de Hajván segítségével megszökik. Éva udvarhölgy a királyné udvarában. Buda csellel török kézre kerül, és Török Bálint fogságba esik.

3.Rész A rab oroszlán Mekcsey felkeresi Gergelyt, elmondja, hogy Évát Izabella királyné máshoz akarja feleségül adni. Gergely az utolsó pillanatban megszökteti szerelmét az erdélyi Gyaluról. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey - Matyi szolgával - elindulnak Sztambulba, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Jumurdzsák végig a nyomukban van. A szöktetés nem sikerül, Gergelyéknek menekülniük kell. Szárazföldi úton - olasz énekesnek álcázva magukat - térnek vissza Magyarországra Veli bég seregével.

4.Rész Eger veszedelme Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely 6 éves fiát, mert vissza akarja szerezni a talizmánját. Gergely királyi főhadnagy közben már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete után kiderül a gyermek elrablása. Ger- gely egy éjszakai támadást szervez, és rátalál a kémükre, aki fontos informá- ciókat közöl velük.

5.Rész Holdfogyatkozás Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulást tervez, de amikor a törököket bevezeti a várba, elfogják, később az árulásért fölakasztják. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje elől. A döntő ostrom előtt a várban mindenki felkészült a halálra. A katonák, az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái azonban megtörik a törökök harci kedvét. Évának egy török asszony elhozza a fiát saját gyermekéért cserébe, aki az egyik kirohanás zsákmányával került a várba. A török elvonul Eger alól.

Írói módszere A szerző önállóbban készült fel regénye megírására, mint a régebbiekre. Utána olvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget megnézze, amit leírt művében. A mű megírása előtt rengeteg jegyzetet készített. Az alkotás végén találhatunk egy török szavak és kifejezések magyarázatát tartalmazó listát.

Részlet a regényből: A várvédők esküje „- Esküszöm az egy élő Istenre - hangzott az ünnepi mormolás. - ...hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!”

Szereplők A műben valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Valós sze-replői roman- tikus, eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásuk-ból, személyiségükből a példamutató tet-teket emeli ki az író, míg negatív történelmi szerepükről nem tesz említést. A regény végén helyet kapott egy lista a várvédő egri hősök névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe. Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a királyné udvarának leírásában is (például Zrínyi Miklós, Tinódi Lantos Sebestyén, Szapolyai István, vagy a királyné).

Szereplők Bornemissza Gergely (1526 – 1555. január után) királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Cecey Éva: Egyes nézetek szerint Bornemissza Gergely felesége volt a valóságban is, mások szerint azonban nem ő volt a felesége, bár valóban létezett. Enyingi Török Bálint (1502 – Isztambul, 1551) magyar főnemes. Dobó István (1500 körül – Szerednye, 1572) felvidéki nagybirtokos főnemes. Mekcsey István (? – Sajóvárkony, 1553) birtokos nemes, 1551- 52-ben az egri vár várnagya

Gárdonyi Géza verseket is írt, íme mutatóban az egyik költeménye: A fasorban Árnyas, csöndes fasor a temető mellett. Nekünk éppen ilyen csendes fasor kellett. Se szembe nem jönnek, se pedig utánunk. Kezembe a keze: sétálunk, sétálunk.   Lám, mégis valaki...ül az árok partján egy vén sánta koldus, a kalapját tartván. Mit keres ez itt, hol csak a rigók járnak? Vilma szól: Óh adjon az istenadtának!" " Hát persze hogy adunk: ihol az erszényem." S Vilma két pénzt adott: egyiket énértem. Köszönte a koldus, rezgő öreg hangon: "Áldja meg magukat az Isten, kisasszony!"   Némán megyünk tovább. Az öreg áldása kísér mint a harang elbúgó dongása. Az akácsort szellő borzolja meg végig, Vilma mosolyog. A szemén könnycsepp fénylik.

Források Alföldy: Magyar irodalom 6 Wikipédia: Gárdonyi Géza Gárdonyi Géza : A fasorban- Jó versek-költők-írók- irodalom… Beszélő utcanevek Egerben - Cecey Éva életrajza