Kovács Imola kovacs.imola@gmail.com 506 iroda Vállalati pénzügyek Kovács Imola kovacs.imola@gmail.com 506 iroda

Osztalékpolitika elválasztása a többi pénzügyi döntéstől Osztalékpolitika összefügg egy vállalat: finanszírozási beruházási döntéseivel Pl.1: az osztalék nagysága a beruházási döntések következménye Pl.2: az osztalék nagysága a hitelpolitikai döntések következménye

Osztalékpolitika elválasztása a többi pénzügyi döntéstől Pl.1: az osztalék nagysága a beruházási döntések következménye a vezetés optimista a vállalat jövőjét illetően => nyereséget akar visszatartani a bővítés érdekében => alacsony osztalékot fizet ezek a jövőbeli lehetőségek valamilyen ok miatt beszűkülnek => bejelentik az osztalék növelését, esik a részvényárfolyam hogyan tudjuk elkülöníteni az osztaléknövekedés hatását annak a csalódásnak a hatásától, amit a befektetők az elveszett növekedési lehetőségek miatt éreznek?

Osztalékpolitika elválasztása a többi pénzügyi döntéstől Pl.2: az osztalék nagysága a hitelpolitikai döntések következménye egy vállalat beruházásait jórészt hitelből finanszírozza => növekszik az osztalékfizetésre felhasználható pénz hogyan tudjuk elkülöníteni a hitelfelvétel hatását az osztalékfizetés hatásától?

Osztalékpolitika elválasztása a többi pénzügyi döntéstől Pl.1, Pl.2 => az osztalékpolitikát el kell különíteni a többi pénzügyi döntéstől adott beruházási illetve hitelfelvételi döntések (politika) esetén mi az osztalékfizetés/osztalék változásának hatása forrás: részvénykibocsátás osztalékfizetés = választás a nyereségvisszatartás és osztalékfizetés és új részvények kibocsátása között

Az osztalékfizetés formái készpénzben: szokásos osztalék, rendkívüli vagy különleges osztalék (~részvényvisszavásárlás a vállalat részéről, részvényeladás a részvényes részéről) osztalékrészvények (~részvényfelaprózás) – nő a részvények száma, a vállalat értéke nem változik => csökken az egy részvényre vetített érték osztalékrészvény pl. minden tulajdonban lévő 100 részvény után 5 extra részvény részvényfelaprózás pl. minden 100 darab részvényt átalakítunk 105 részvénnyé

Román Értéktőzsde - BVB http://www.bvb.ro/ListedCompanies/StatusDivid.aspx Simbol ALBZ Denumire societ. (cod fiscal) ALBALACT SA (1755369) Anul 2012 Profit net total 7.320.697 RON Dividende total 7.320.697 RON Data referinta AGA 22.04.2013 Data AGA (dividend) 29.04.2013 Data de inregistrare 20.05.2013 Data ex dividend 16.05.2013 Dividend Persoane Fizice 0,010500 RON Dividend Persoane Juridice 0,010500 RON Tip dividend brut

Román Értéktőzsde - BVB Data referinta AGA data la care cine este actionar, poate sa participe la Adunarea Generala a Actionarilor Data AGA (dividend) data Adunarii Generale a Actionarilor Data de inregistrare data la care cine este actionar, poate sa beneficieze de hotararile luate in cadrul Adunarii Generale a Actionarilor Data ex dividend 16.05.2013 Tip dividend brut

Román Értéktőzsde - BVB http://www.clubulinvestitorilor.ro/2012/03/educational-data-de-referinta-si-data-de-inregistrare/ Perioada de decontare este de T+3 - doar a 3-a zi lucratoare de la data tranzactiei vom figura ca actionari Exemplu: Sif Banat-Crisana (SIF1) : - data de referinta     28.03.2012                    - AGA                       25.04.2012       - data de inregistrare 18.05.2012  -pentru a putea participa la AGA trebuie sa fim actionari la data de referinta din 28.03.2012 iar pentru acesta ultima zi in care putem cumpara actiuni este 23.03.2012 - pentru a beneficia de hotararile luate in AGA din 25.04.2012 ( dividende sau altceva ) trebuie sa fim actionari la data de inregistrare din 18.05.2012, iar pentru aceasta ultima zi in care putem cumpara actiuni este 15.05.2012.

Részvény-visszavásárlás 3 alapvető módszer: nyílt piacon fix áron bizonyos mennyiségű részvényt (bizonzos prémium mellett) a fő részvényessel való közvetlen tárgyalással

Részvény-visszavásárlás vs. osztalékfizetés az osztalék jövedelemnek megfelelően adózik, visszavásárlás esetén az árfolyamkülönbözet adózik részvény-visszavásárlás ~ nagy mértékű osztalékfizetés, de nem helyettesíti ezt a részvény-visszavásárlások változákonyabbak, mint az osztalékfizetés, egyszeri események, a felesleges pénz kiosztására szolgálnak az osztalék csökkentésének bejelentését a piac általában rossz hírnek tartja

Részvény-visszavásárlás vs. osztalékfizetés - Példa Egy vállalatnak 100 részvénye van. Egy adott évben 1000$ jövedelmet ér el, az egészet kifizeti osztalékként. A részvényesek elvárják hogy az osztalékot a jövőben fenntartsák, hozamelvárásuk 10%. Hat. meg egy rv. értékét ill. a vállalat piaci értékét! A vállalat bejelenti, hogy az első évi osztalék helyett rv.eket vásárol vissza. Változik-e a vállalat piaci értéke ill. egy rv. értéke? Mennyi lesz a visszavásárlási ár? Hány rv.t vásárol vissza a vállalat? Milyen osztalékra számíthatnak a befektetők a továbbiakban?

Részvény-visszavásárlás vs. osztalékfizetés - Példa Egy részvényre jutó osztalék (DPS): 1000/100=10$ Egy részvény értéke (P): 10/0,1=100$ Váll. piaci ért.: 100x100=10.000$ vagy 1000/0,1=10.000$ b. Váll. piaci ért.: részvényesek összes pénzáramlásának (osztalék + részvényvisszavásárlás) jelenértéke: 1000/0,1=10.000$ = = PV rv.visszavás.+ PV II.évben induló oszt.sorozat = = 1000/1,1+(1000/0,1)/1,1=909,09+9090,91=10.000$ Akik eladták rv.eiket: visszavásárlási ár = 100x1,1=110$ Visszavásárolt részvények száma: 1000/110=9,09 rv. Marad: 100-9,09=90,91 rv. Akik megtartották rv.eiket: II. évtől részvényenkénti osztalék: 1000/90,91=11$ Egy részvény értéke: (11/0,1)/1,1=100$

Hogyan döntenek a vállalatok az osztalék mértékéről? Lintner-modell: A vállalatok az osztalék kifizetésénél hosszú távú célokat követnek. A vezetők inkább az osztalékok változására, mintsem abszolút szintjére koncentrálnak. Az osztalékok változásai hosszú távon a fenntartható nyereségszintet követik. A vezetők kisimítják az osztalékokat. Az átmeneti nyereségváltozások nincsenek hatással az osztalékra. A vezetők vonakodnak az osztalékszint olyan változásaitól, amelykete később esetleg vissza kell vonniuk.

Hogyan döntenek a vállalatok az osztalék mértékéről? Lintner-modell: Következő év osztaléka: DIV1 = megcélzott (kitűzött) osztalék = megcélzott hányad x EPS1 Osztalék változása: DIV1 – DIV0 = megcélzott változás = megcélzott hányad x EPS1 - DIV0 még ha a körülmények biztosítanák is a vállalati osztalék növekedését, a vezetők csak részlegesen használják ezt ki: DIV1 – DIV0 = módosító tényező x megcélzott változás

Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások konzervatívok (jobbosok): az osztalék növekedése növeli a cég értékét radikálisok (balosok): az osztalék növekedése csökkenti a cég értékét középutasok: az osztalékpolitika közömbös a vállalat értéke szempontjából

Modigliani és Miller osztalékpolitikára vonatkozó tétele Az osztalékpolitika lényegtelen egy olyan világban, ahol nincsenek adók, tranzakciós költségek és más piaci tökéletlenségek. osztalék növelése a beruházási és hitelfelvételi politika változtatása nélkül: új részvények kibocsátása a régi részvényesek által elszenvedett árfolyamveszteséget épp kiegyenlíti a cserébe kapott osztalék részvényes: osztalékot kap ~ részvényeket ad el vállata: osztalékot fizet ~ részvényeket vásárol vissza

Modigliani és Miller osztalékpolitikára vonatkozó tétele Osztalékfizetés előtt Osztalékfizetés és részvénykibocsátás után Új részvényesek 1 részvény régi értéke } Vállalat értéke 1 részvény új értéke } Régi részvényesek Összes részvény száma Összes részvény száma

Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások – A jobboldaliak konzervatívok (jobbosok): az osztalék növekedése növeli a cég értékét okok: - piaci tökéletlenségek: néhány pénzügyi intézmény csak olyan részvényt vásárolhat amely fizet osztalékot a részvényeladás tranzakciós költségekkel jár - magas osztalék: óvatosabb, értékorientáltabb beruházási politikát tükröz

Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások – A baloldaliak radikálisok (balosok): az osztalék növekedése csökkenti a cég értékét ok: - adók: amíg az osztalékot jobban megadóztatják, mint az árfolyamnyereséget, a vállalatnak a lehető legalacsonyabb osztalékot kell fizetnie

Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások – A baloldaliak

Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások – A baloldaliak