II. foglalkozás

Készítette: Ragó Gábor Az animáció Az „animáció” kifejezés a latin „anima” szóból származik, melynek jelentése: lélek. Az „animáció” jelentése: lelkesítés, buzdítás, bátorítás, élénkség. Az „animáláson” élettelen dolgok élettel való felruházását, lélekkel történő ellátását értjük (Hegyi, 1979) Készítette: Ragó Gábor

a képzeletnek semmi nem szab határt. Az animálás alapvető emberi adottság. A kisgyerek kezében pillanatok alatt repülővé változik egy háromszögű vonalzó, autóvá egy radír, de, ha egy botot a lába közé kap, máris huszárként indul a képzeletbeli csatába. az animációs filmnek egyik sajátos tulajdonsága, hogy készítése során a képzeletnek semmi nem szab határt. Készítette: Ragó Gábor

6. kép Hétlábú szarvas – Altamira Az is velünk született tulajdonság, hogy rajzolásnál nem egy pillanatfelvételt készítünk a valóságról, hanem egy egész folyamatot örökítünk meg A mozgás, változás érzékeltetésének szándéka egyidős az emberiséggel. Az ősidőkből is fennmaradtak olyan ábrázolások, amelyek a mozgás, változás érzékeltetésének szándékával készültek 6. kép Hétlábú szarvas – Altamira Készítette: Ragó Gábor

Készítette: Ragó Gábor 4. kép Birkózók fázisrajzai Beni Hasszanból (Egyiptom) 5. kép Traianus oszlopa – részlet (Kr.u. 2. sz.) 6. kép Attikai feketealakos váza (Kr.e. 570 k.) Készítette: Ragó Gábor

8. kép Marey mozgástanulmányai 7. kép Zseb mozi 8. kép Marey mozgástanulmányai Készítette: Ragó Gábor

Készítette: Ragó Gábor Taumatrop http://www.youtube.com/watch?v=A_2TW5X4H6E Készítette: Ragó Gábor

Készítette: Ragó Gábor A stoptrükk A stoptrükk lényege, hogy a felvétel leállítása után a kamera helyzetét nem változtatva, a látványt módosítjuk, ezután újra indítjuk a kamerát. A felvétel lejátszása alkalmával a kép „ugrani” fog. A stoptrükkel elérhető hatásokból eredeztethető az animációs film valamint a montázs. Egy példa a stoptrükk alkalmazására. Stuart Blackton: Az elbűvölt rajz (The Enchanted Drawing, 1900. A film itt tekinthető meg. Készítette: Ragó Gábor

Készítette: Ragó Gábor 1906-ban Stuart Blackton: Egy arc humoros kifejezései címmel készítette el az első animációs filmet, mely rajzfilm volt. A film itt tekinthető meg. 1907-ben egy ismeretlen amerikai technikus építette meg az első kockázós kamerát. Ezzel lehetővé vált a mozgásfázisok képkockánkénti rögzítése, vagyis az ún. „egyesmenet”. Ezzel megteremtődött az animáció legfontosabb technikai feltétele, amely lényegében máig nem változott. Winsor Mac Cay: Gertie a dinoszaurusz már ezzel a technikával készültek. A film itt tekinthető meg: 1. rész. 2. rész. Készítette: Ragó Gábor

Készítette: Ragó Gábor Emile Chol: Fantasmagorie (1908) c. rajzfilmje olyan sajátos megoldásra világít rá, mely ma is az animációs filmek fontos jellemzője: a formák egymásba történő átalakulására. A film itt tekinthető meg. Az animációs filmgyártás 1910 után az USA-ban indult be leglendületesebben. Sorra születtek a vállalkozások, a filmhősök. Máig is tartó sikert az 1923-ban induló Walt Disney stúdió vállalkozása futott be. Készítette: Ragó Gábor

A sík animációs műfajok A rajzfilm a legismertebb műfaj. Jellemzője, hogy a felvétel előtt minden egyes képkockát meg lehet rajzolni. Kezdetben ez papírra történt, majd Earl Hurd-nak köszönhetően, bevezették a celluloid lapokat (1910 után). Ennek az a jelentősége, hogy, szemben a papír használatával, csak a mozgó részeket kellett megrajzolni (pl. a beszélő Vízipók esetben csak a szájrészt.). Mivel a rajfilmek esetében az összes fázis elkészíthető a felvétel előtt, így minden előre kiszámítható. A Vízipók itt tekinthető meg Készítette: Ragó Gábor

Készítette: Ragó Gábor A kollázsfilm rajzolt-, festett-, fotózott képekből, formákból kivágásával készül. Jellemzője, hogy a mozgatás, a formák nem lehetnek annyira aprólékosan kidolgozottak, mint a rajzfilm esetében. 10. kép Reisenbüchler Sándor: Az 1812-es év (1972) Az animálandó elemek előre elkészíthetők, de a mozgatás a forgatókönyvben tervezett módon a kamera előtt történik. Kollázs animációk itt tekinthetők meg: http://www.kovasznaigyorgy.hu/animacio/ http://www.youtube.com/watch?v=djqPnbedTG4 11. kép Kovásznai György: Gitáros fiú a régi képtárban (1964) Készítette: Ragó Gábor

Készítette: Ragó Gábor Az árnyfilm a kollázsfilmtől annyiban tér el, hogy a kivágott formáknak főleg a sziluettje látható, melyet ellenfényes világítással vagy átvilágítással érhetünk el. A festményfilm esetében az animálandó formák előkészítése csak kis mértékben lehetséges. Szinte minden mozzanat a felvétel alkalmával, a kamera előtt zajlik, ezért gyakori az improvizáció. Mivel kicsi lépésekben nehéz festeni, ezért a festményfilmekben jellemzően gyorsak a változások. A kivitelezéshez bármilyen festék használható, csak számolni kell a festék tulajdonságaival: főleg a száradással és a fedéssel 13. kép Kovásznai György: Átváltozások (1964) A film itt tekinthető meg: http://www.kovasznaigyorgy.hu/animacio/ Hasonlóan a kép fejlesztésén alapszik bármilyen nyomhagyó anyaggal készült kép, amelyet a kamera előtt fejlesztünk. Idetartozik a homok animáció is. http://www.youtube.com/watch?v=nQSZOri6Pj0&feature=related Készítette: Ragó Gábor

Feladat: Készíts 24 fázisrajzból zseb mozit (pörgetős füzetet)! Készítette: Ragó Gábor

Következő foglalkozás 2014. október 8-án (szerda) lesz. 14:01-től a 20-as teremben! folytatjuk az animációs alapokat. Készítette: Ragó Gábor