felépítése és működése Ügykezelői alapvizsga I. FEJEZET: A közigazgatás felépítése és működése Ügykezelői alapvizsga A diasor hatályosítását végezte: dr. Varga Márk, 2014. augusztus 15.

Tartalom 1. A közigazgatás felépítése 2. Államigazgatás 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása 2. Államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei 3. Önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai 3.2. Az önkormányzatok típusai, feladat- hatáskörei 3.3. A helyi önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai

1. A közigazgatás felépítése 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere

1.1. A közigazgatás fogalma A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása, megvalósítása.

1.1. A közigazgatás feladata Jogalkotás Jogalkalmazás Szervezés Rendelet Normatív utasítás Normatív határozat Hatáskör Illetékesség Ivóvíz ellátás Óvodai nevelés Iskolai oktatás

1.2. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer (duális jelleg) Államigazgatás Jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör. Állami feladatokat lát el (országos közügy). Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek. Hivatali forma, egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer). Szervezetüket jogszabály határozza meg. Önálló költségvetésük van Állami vagyonkezelők Van felettes (irányító, felügyelő ) szervük

1.2. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer (duális jelleg) Önkormányzati igazgatás Törvényi és saját feladat-meghatározás. Helyi közügyeket lát el. Önálló döntési jogkör. Választott vezetők irányításával működik (testületi szerv). Szervezetüket önállóan határozzák meg. Önálló költségvetés. Saját tulajdon, saját bevételek. Nincs felettes szerv (kizárólag törvényességi felügyelet).

2. Az államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei

2.1. A központi államigazgatási szervek Kormány a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Kormányhivatalok; Központi hivatalok; Autonóm államigazgatási szervek; Önálló szabályozó szervek; Rendvédelmi szervek - Az egész országra kiterjed az illetékességük - Országos feladatokat látnak el - Irányító - szabályozó - végrehajtó típusú feladatokat látnak el

szervezete és működése 2.1.1. A Kormány szervezete és működése A Kormány hatáskörét ülésén gyakorolja, rendszeresen (hetente) ülésezik. Rendeletet alkot. Határozatot hoz (irányítási jogkörében: normatív határozat). Működését részletesen a Kormány ügyrendje szabályozza. Miniszterelnök Miniszterelnök helyettes Tárca miniszterek Tárca nélküli miniszterek a Kormány élén áll, az Országgyűlés választja, a Kormány megbízatása a Miniszterelnöktől függ a Köztársasági elnök nevezi ki a Miniszterelnök javaslatára, vezetési, irányítási, testületi feladatokat látnak el

Kormányzati koordinációt segítő 2.1.2. A Kormány segédszervei Kormány Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek: 1. Kormánybizottságok 2. Kabinetek 3. Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) „Egyszemélyes” segédszervek: 1. Kormánybiztosok 2. Miniszterelnöki biztos 3. Miniszteri biztos

2.1.3. Minisztériumok Miniszter feladatai: Vezeti a minisztériumot; Irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét; Kormány-előterjesztések készítése; Jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; Jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; Nemzetközi kapcsolatok kialakítása; Kapcsolattartás állami és civil szervezetekkel. Jellemzői: Miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv; Különös hatáskör; Kormány irányítási jogköre; Egyszemélyi felelős vezetés; Politikai változó és szakmai állandó elemek.

Helyettes államtitkárság A minisztérium szervezete Csúcsminisztériumok, több korábban önálló tárcát integrálnak (pl. Emberi Erőforrások Minisztériuma: Egészségügy, Szociális ügyek, Családügy, Ifjúságpolitika, Oktatás, Kultúra) Szakterületenként tagozódnak (7-9 db). Élén az államtitkár. Szakterülethez tartozó koncepciók kidolgozása, végrehajtás felügyelete, koordinálása. Államtitkárság Államtitkár munkájának segítése. Részterületek koordinációja. Élén a helyettes-államtitkár áll. Helyettes államtitkárság Szakmai, operatív feladatokért felelős igazgatási munkacsoport. Főosztály Szakmai, operatív feladatokért felelős igazgatási munkacsoport. Osztály Minisztérium

2.1.4. A főhivatalok Fő feladatuk: a Kormány döntéseinek végrehajtása; a területi államigazgatási szervek irányítása; a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; hatósági tevékenység.

2.1.4. A főhivatalok 1. Kormányhivatal Központi Statisztikai Hivatal 4. Önálló szabályozó szerv Magyar Energia Hivatal Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Országos Atomenergia Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2. Rendvédelmi szerv 5. Központi Hivatal rendőrség Nemzeti Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos katasztrófavédelmi szerv Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség polgári nemzetbiztonsági szolgálatok Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 3. Autonóm államigazgatási szerv Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Közbeszerzési Hatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság stb. Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal (19+1) Járási (Kerületi) Hivatal Egészség- biztosítás stb. Munkaügy Fogyasztó-védelem Központi szakigazgatási szervek

2.2.1. A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezete KORMÁNYMEGBÍZOTT FŐIGAZGATÓ Szakigazgatási szervek Területi illetékességgel végzik a szakágazatukhoz kapcsolódó jogalkalmazó tevékenységet, hatósági, igazgatási feladatokat a központi hivatal szakmai irányítása alatt. Törzshivatal 1. Részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában (pl. koordináció, ellenőrzés, képzési feladatok). 2. I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása (pl. Építésügy) 3. Helyi önkormányzatok működésének törvényességi felügyelete.

2.2.2. Járási (kerületi) hivatalok A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezeti egysége (198 db); Az államigazgatás legalacsonyabb szintű területi szerve; Azon államigazgatási feladatok jelentős részében rendelkezik hatáskörrel, melyekben korábban a jegyzőnek , a polgármesternek vagy a hivatal szervezetének (pl. okmányiroda) kellett eljárnia.

3. Az önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai 3.2. A helyi önkormányzatok típusai 3.3. A helyi önkormányzatok egymás közti kapcsolata 3.4. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre 3.5. A helyi önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai

3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik.

3.2. A helyi önkormányzatok típusai Területi/Megyei Települési

3.3. A helyi önkormányzatok egymás közti kapcsolata A települési önkormányzatok típusai Városi (speciális jogállású járásszékhely város, megyei jogú városok) önkormányzatok Fővárosi kerületi önkormányzat Községi települési önkormányzatok A megyei önkormányzatok Nem felettesei a települési önkormányzatoknak Mellérendeltségi viszonyban állnak

3.4. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit: területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési, valamint koordinációs feladatokat látnak el. Területi Megyei Települési

3.5. A települési önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai A helyi önkormányzat a feladatok és hatáskörök közvetlen címzettje. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Az Mötv. szerint a képviselőtestület hatásköre átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; önkormányzati társulásra. Az Mötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

Polgármesteri Hivatal 3.5.1. A települési önkormányzatok szervezete A képviselő-testület szervei Polgármester (Főpolgármester Közgyűlés elnöke) Polgármesteri Hivatal Jegyző Körjegyző Főjegyző (megye, főváros) Aljegyző(k) Részönkormányzat Bizottságok kötelező önként létrehozott állandó eseti bizottság

3.5.1.1. A képviselő-testület Rendeletet alkot, határozatot hoz. A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át. Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés. Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

3.5.1.2. A polgármester Irányítja a polgármesteri hivatalt Képviseli az önkormányzatot Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá Államigazgatási hatáskörök címzettje Helyettesítésére alpolgármester(ek) választása Tagja és elnöke a képviselő-testületnek Összehívja és vezeti az üléseket Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését

Kötelezően létrehozott Szabadon létrehozható 3.5.1.3. Bizottságok  A képviselő-testület munkáját segítik. javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntéshozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők  Elnöke csak képviselő lehet Kötelezően létrehozott ha törvény előírja (pl. pénzügyi bizottság) Szabadon létrehozható lehet állandó, ideiglenes, vagy eseti

3.5.1.4. Önkormányzati társulások Önkéntes társulás Kötelező társulás (törvény rendelheti el) Létrehozható: egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására.

3.5.2. A települési önkormányzatok működése Szervezeti és Működési Szabályzat A működés alapdokumentuma Az ülések összehívása, határozatképesség; nyilvános és zárt ülés esetei Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): - egyszerű többség - minősített többség A képviselő-testület döntése: - rendelet - határozat Rendeletalkotás A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére a képviselő-testület rendeletet alkot. Közmeghallgatás intézménye

3.6. A helyi önkormányzatok és az egyéb állami szervek kapcsolata - képesítési előírások - törvényességi ellenőrzés biztosítása (megyei kormányhivatalon keresztül) Köztársasági elnök: - választások kitűzése területszervezési döntések Országgyűlés: - törvényi keretek (pl.:Mötv.) - feloszlatás - területszervezési döntések ÖNKORMÁNYZAT IM + BM - ”ágazati” felelős - döntés-előkészítés - törvényességi ellenőrzés biztosítása a kormányhivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere Fővárosi és Megyei Kormányhivatal - törvényességi ellenőrzés - szakmai segítségnyújtás - hatósági feladatok

4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) 4.1. A közigazgatási változások 4.2. A közigazgatási stratégiaalkotás folyamata

4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely rögzíti a közigazgatás-fejlesztés irányait.

4.1. A közigazgatási változások Típusai REFORM felülről lefelé irányuló folyamat a közigazgatás vezető szintje kezdeményez a közigazgatás egészét érinti INNOVÁCIÓ alulról fölfelé induló folyamat az apparátus kezdeményez valamely részterületet érint

4.2. A közigazgatási stratégiaalkotás folyamata A Kormányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR): egymásra épülő hosszú, közép- és rövid távú kormányzati tervdokumentumok kialakítása, amelyek szervesen összefonódnak a megvalósítással, a megvalósítás nyomon követése és szükség szerinti beavatkozások biztosítása, 3. a fentiek érvényesülését elősegítő tudásgyarapítás, eljárások, intézményi működési formák és segítő eszközök bevezetése es fenntartása. A kormányzati stratégiai dokumentumok két csoportra a tervdokumentumokra és a megvalósítási dokumentumokra bomlanak.

4.2.1. Magyary Zoltán szakmai munkássága - 1888-1945 - Jogász, egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő - Pályájának első fele a közigazgatáshoz kapcsolódik: 1931: közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kap - Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. - Az 1930-as évektől egyetemi tanári es kutatói munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatás-tudós. Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, monográfiái. - Fő műve: Magyar közigazgatás (1942)

4.2.2. A Magyary Program kiindulópontjai A megoldásra váró problémák – túlburjánzó állami szervezetrendszer és a tisztázatlan felelősségi viszonyok; – közigazgatási ügyintézés alacsony színvonala; – teljesítménykényszer hiánya; – közigazgatás jogalkotói képessége mögött elmarad a tervezési képesség színvonala. A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, mert biztosítja a folyamatos mérhetőséget. Megvalósulásáról évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető; időtartománya igazodik a politikai ciklushoz; maga is eszköz. A közszolgálat számára közös cél- es fogalomrendszert hoz létre, amely segít abban, hogy az általa közvetlenül érintett sok ezer kormánytisztviselő, katona, rendvédelmi dolgozó valódi hivatásrenddé és közösséggé váljon; sikeres fejlesztési modellként hatása kisugárzik.

4.2.3. A Magyary Program célrendszere A Magyary Program átfogó stratégiai célja az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. A Magyary Program stratégiai célkitűzései: – az eredményes szervezeti működés; – a feladatrendszer megújítása; – a belső eljárások racionalizálása; – az ügyfélkapcsolatok javítása; – a személyzeti igazgatás fejlesztése; – a kiszámítható életpálya.

beavatkozási területei 4.2.4. A Magyary Program beavatkozási területei A közigazgatási szervezetrendszer A közigazgatási feladatellátás A közigazgatás eljárásrendje A közigazgatási személyzeti rendszer

4.2.5. A Magyary Program végrehajtása KIM központi hatáskörrel rendelkezik a feladat ellátására Az intézkedések zömét belső erőforrásból, illetve az ÁROP és az EKOP révén rendelkezésre álló európai uniós forrásból, kisebb részben nemzeti forrásból valósítja meg egy folyamatosan aktualizált részletes intézkedési terv mentén, amely rögzíti a konkrét projekteket, intézkedéseket, a felelősök körét, a forrásokat és a határidőket.

köszönöm megtisztelő figyelmüket! sikeres felkészülést kívánok!