Mozgásszervi fogyatékosság

Mozgásszervi fogyatékosság Az elnevezések terén sokszínűség jellemző a szakirodalomban. A közoktatási törvény az SNI körében testi fogyatékosokról beszél. Ez azért nem jó, mert a testi fogyatékosság fogalomba inkább csak azokat a rendellenességeket indokolt sorolni, amelyek nem idegrendszeri eredetű károsodások, hanem fejlődési rendellenességek vagy balesetek következményei. A mozgáskorlátozottság többnyire idegrendszeri eredetű. A mozgászavarra elsődlegesen a nagymozgások (járás, futás) koordinálatlansága, a finommozgások kivitelezésének nehézségei jellemzőek.

Mozgászavarok csoportosítása Az idegrendszeri eredetű mozgászavar jellege szerint lehet: plégia: bénulás paresis: hűdés, amikor a mozgásképesség csökkent hipermotilitás: túlmozgás

Mozgászavarok csoportosítása Kiterjedése szerint: Monoplégia vagy monoparesis: egy végtagra kiterjedő Hemiplégia vagy paresis: a test fél oldalára kiterjedő paraplégia illetve paraparesis, a két alsó végtagra kiterjedő di- vagy tetraplégia illetve di- vagy tetraparesis: négy végtagra kiterjedő

Mozgászavarok csoportosítása Izomtónus állapota szerint: spasticus: görcsös (ált. kp-i idegrendszer károsodása okozza) atoniás: petyhüdt (gerincvelő elváltozásai, izomsorvadások) Sérülés helye szerint: centrális (agyi): klasszikus típusa az agyi bénulás. Közös jellemző a görcsös izomtónus. Pl. Little-kór perifériás (gerincvelői): pl. járványos gyermekbénulás más néven gyermekparalízis. Sokféle súlyossági foka lehet. Perifériás eredetű fejlődési rendellenesség pl. a gerinchasadék is.

Mozgásfogyatékosságot okozó kórformák A mozgáskorlátozottak gyógypedagógiai (szomatopedagógiai) szempontú csoportosításakor a kialakult mozgásképet tekintjük alapnak, és nem a patológiai folyamatot. A következő kategóriákat különböztetjük meg: végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok (felső és alsó végtag veleszületett rendellenességei, összenövések, hiányok, mint az amputáció következményei) petyhüdt bénulást okozó kórformák csoportja (pl. gerincvelő mozgató neuronjainak sérülése következtében kialakuló izombetegségek)

Mozgásfogyatékosságot okozó kórformák korai agykárosodás utáni mozgászavarok csoportja (központi idegrendszer születés körüli sérülése következtében kialakult mozgáskárosodás, ICP /infantilis cerebralis parezis/) egyéb, maradandó mozgáskárosodást okozó kórformák csoportja (reumatológiai, ortopédiai elváltozások pl. veleszületett csípőficam, gyermekkori izomsorvadás, krónikus sok-izületi gyulladás, törpeség) Halmozott sérüléssel járó különböző kórformák

A mozgáskorlátozottság egyénileg más és más A mozgáskorlátozottság egyénileg más és más. Egyénre szabott gyógypedagógiai (szomatopedagógiai) módszerek, eljárások technikák és eszközök alkalmazását kívánják a mozgáskorlátozottak

Mozgásfogyatékosok jellemzése Látható mozgásszervi elváltozás nagyobb lelki megterhelés, mint a nem látható betegségek Pszichés sérülések okai lehetnek: - testséma és az önidentitás megváltozása - bizonyos mozgásfunkciók megváltozása, a mozgás „bizarrá” válása - fájdalom - mindezek befolyásolják a vegetatív, érzékszervi és szexuális funkciókat is

- a szocializáció akadályozott a kiszolgáltatottság, segítségre szorulás miatt A szocializáció akadályozottságát a következő tényezők segítik elő: - a környezethez való hozzáférés akadályozottsága, befolyásolja a megismerést - A társuló beszédzavarok miatt sérül az aktív kommunikáció

- izoláció, a mások számára hozzáférhető lehetőségektől való megfosztottság miatt - irreális önállósodási törekvések – feszültség az őket korlátozó körülmények ellen - a szocializációs problémák további félelmet, szorongást okozhatnak, magatartászavarok, agresszió jelentkezhet - súlyos esetben depresszió és öngyilkossági kísérlet (krízis állapot)

- Krízis, sokszor előfordulhat a mozgásfogyatékosok körében - társas kapcsolatok zavarai, különösen a másik nem irányában

Mozgásakadályozottság következményei Hely-helyzetváltoztatás nehézségei Önellátás, önkiszolgálás gondjai Problémák a finommozgásokban, koordinációkban (írás, rajzolás) Mozgástervezés (gyenge mozgássémák) Kommunikációs zavarok (beszéd, mimika, stb.) Észlelési folyamatok zavarai (irányok, szem-mozgás koordináció, olvasási zavarok) Tempóbeli eltérések

Nevelés, oktatás sajátosságai Korai fejlesztés: az egészségügyben kezdődik el, majd folytatódik a bölcsődében, óvodában (komplex fejlesztés, érzékelés, észlelés fejlesztése is történik a mozgásfejlesztés mellett)

Óvoda: az enyhébb sérüléssel élők többségi óvodába kerülnek, ahol az önkiszolgálási funkciók megtanítása, mozgásnevelés, akadálymentes környezet megteremtése, tanulásra való felkészítés történik, fontos az egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása

Nevelés, oktatás sajátosságai Iskola: - Integráció az oktatásban, inkább az enyhén sérültek veszik igénybe. Mozgáskorlátozott tanuló fogadásakor biztosítani kell az akadálymentes környezetet - személyi feltételek biztosítása utazó tanárok segítségével - mozgásnevelést szomatopedagógus vagy gyógytornász végezheti

Speciális iskolákban az első évfolyam indokoltan két évet igényel, sz Speciális iskolákban az első évfolyam indokoltan két évet igényel, sz.e. a további pedagógiai szakaszok is szervezhetők hosszabb időszakra. Kiemelt feladat a mozgásnevelés Fontos az önállóság kialakítása, egészséges énkép, önbizalom Sajátos pedagógiai feltételrendszer a testnevelés területén jelenik meg: pl. gyógytorna, fizikoterápia, hydroterápia, csoportos és egyéni mozgásnevelés kommunikáció fejlesztése a társuló beszédzavar miatt (logopédus)

Az integrációt segítő feltételek Környezeti feltételek: Akadálymentes közlekedés Megfelelő bútorok Tanulást segítő eszközök Csúszásgátló alátétek Nagyobb vonalközű füzetek Speciális íróeszközök Könyvtartó állvány Csak annyi változtatás, amennyire feltétlenül szükség van.

- Szegregált iskolák: - Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat: 1145 Bp., Mexikói út 60. - Mozgásjavító kisegítő iskola és nevelőotthon - Mozgásjavító speciális általános iskola - Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet Alapítványok: - MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége) - Végtaghiányos gyermekekért alapítvány stb.

Mozgásnevelés Mozgásnevelés: Terápia: - fizioterápia (gyógytorna) - segédeszköz ellátás - orvosi terápia Motoros képességek fejlesztése: - játék, sport, rekreáció - adaptált testnevelés

Mozgásnevelés Napi tevékenységre nevelés: - tárgy és eszközhasználat

Segítség a mozgásszervi fogyatékosoknak Segítség a kommunikációban: - személyesen hozzá forduljunk, ne a kísérőhöz - egyszerű, világos pontos információt adjunk - hagyjunk időt, hogy kifejezzék magukat

Segítség a mozgásszervi fogyatékosoknak Segítség a helyzetváltoztatásban: - Kerekesszék esetén kérdezzük meg, hogy segíthetünk-e és hogy hogyan? - Ha toljuk, ellenőrizzük a kezek, lábak helyzetét, mert nem biztos, hogy érzik, ha súrlódik - ne toljuk túl gyorsan, ne fordítsuk meg hirtelen - ne emeljük fel a karfánál fogva, mert kijár a karfa és balesetet okozunk - ha megállunk, ellenőrizzük a fékeket

Segítség a mozgásszervi fogyatékosoknak Járóképes mozgáskorlátozott segítése: - Kérdezzük meg pontosan, hogyan segítsünk - Ne azt a karját fogjuk meg, amelyikkel a botra támaszkodik - ne fogjuk meg a botot sem - ne sürgessük, kerüljük a hirtelen mozdulatokat - mindig a támbottal ellenkező oldalon álljunk

Mozgásszervi fogyatékosok gondozása (Stroke-on átesett betegek esetén) Hely, helyzetváltoztatás segítése: - hanyattfekvésből az ép és az érintett oldalra fordulás - csípők megemelése hanyattfekvésből (ágytál használata és járás előkészítése) - beteg ágy szélére való kiültetése - beteg áthelyezése ágyból székre - állás, járás és a kerekesszék használata (mozgásterapeuta feladata, de a gyakoroltatás minden segítő felelőssége)

Alapvető önellátási feladatok technikái Ágyban fekvő beteg mosdatása, öltöztetése (minél nagyobb önállóság kialakítása) Ülő beteg mosdatása (ha lehet történjen a fürdőben) Öltözködés Táplálkozás(lehetőleg mindig asztalhoz ültetve történjen) Ürítés (lehetőleg WC helyiségben történjen)

Egyéb gondozási feladatok Kognitív fejlesztő technikák - zavar keletkezhet a gondolkodásban, a figyelem, a memória területén, a tér-idő tájékozódásban, az észlelésben, érzékelésben - rövid és hosszútávú emlékezet fejlesztése, térben és időben való tájékozódás segítése: - irányított beszélgetések (reggel pl. milyen nap van ma, hányadika, időjárás, hónapra való rákérdezés, kérdéseink legyenek egyszerűek és könnyen megjegyezhetők)

- tisztálkodáskor, a használt eszközök megnevezése, osztályozása, tulajdonságaik közös elemzése gyakoroltatható - térbeli tájékozódási zavar esetén keressünk mindig támpontokat, melyeket a beteg aránylag könnyen képes megjegyezni

Afáziás beteggel való kommunikáció - minden afáziás beteg más, ezért általános recept nincs - kommunikáció során támaszkodjunk mindig a megmaradt funkciókra pl. képtelen gondolatait szavakba önteni, próbálkozzunk írással, olvasással, (jeltábla, betűtábla) - súlyosabb megértési zavarok esetén az igen/nem szóbeli vagy gesztusválasz kidolgozása fontos - megértés fejlesztése: tárgyakra, képekre támaszkodva, gyakran a megértés szituációfüggő, szituáción kívül ugyanazt a kifejezést már nem érti

- kommunikáció során szemben álljunk a beteggel és tisztán artikuláljunk Testséma zavar (Neglect-szindróma) kezelése: - kezelése neuropszichológus, gyógytornász, ill. foglalkoztató terapeuta feladata, de az ápolás során az ápolónak is szükséges a negált testfél érzékelésének a gyakoroltatása

Milyen szempontokat kell figyelembe venni Neglect-szindróma esetén Önellátási feladatok végzése, gyakorlása során álljunk a beteg bénult oldala felől Tisztálkodáskor figyelmeztessük, hogy a bénult oldalát is mossa meg és a haját azon az oldalon is fésülje meg Fontosabb eszközök a bénult oldala felől helyezkedjenek el Ha van időnk, olvastassuk a beteget, ügyelve arra, hogy mindig a sor elejéről kezdje az olvasást (ugyanígy az írásnál is)

Pihenéskor ügyeljünk arra, hogy a bénult karja ne lógjon maga mellett, tegye az ölébe vagy az asztalra A beteg és családtagok tanítása: - segédeszközök megismertetése - kölcsönzési és beszerzési lehetőségek

Ápolási segédeszközök használata: - van amit meg lehet vásárolni ill. kikölcsönözni, de a kreativitás és a találékonyság is sokat segíthet Életmódbeli, életviteli tanácsadás: - pl. stroke-os betegeknél fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, gyógytorna folytatása, diéta a lecsökkent mozgás miatt, beszédzavarok esetén rendszeres gyakorlás, feladatok adása és azok ellenőrzése, óvakodjunk a sajnálkozástól és a túlzott kiszolgálástól

Segédeszköz fogalma és osztályozása Az Eü. Miniszter 47/1999. sz. rendelete szerint gyógyászati segédeszköz minden olyan eszköz, melyet károsodott, fogyatékos, vagy rokkant személy használ fogyatékossága kezelésére, tüneteinek enyhítésére vagy kompenzálására, továbbá anatómiai felépítés, vagy valamely fiziológiai folyamat pótlására, vagy módosítására

Európában az ISO 9999 1992 szabvány definiálja a kérdést: „ Fogyatékos emberek technikai segédeszközei mindazon termékek, eszközök és technikai rendszerek, amelyeket fogyatékos emberek használnak, amelyek egyedileg gyártottak vagy általánosan beszerezhetők, a károsodást, fogyatékosságot vagy rokkantságot megelőzik, kompenzálják, csökkentik vagy semlegesítik”

Segédeszközök felosztása ISO szabvány alapján Terápiás és gyakorló eszközök Lélegeztető gépek Dialízis Kommunikációs tréning eszközei Decubitus megelőzés. Ortézisek, protézisek Művégtagok Járógépek Emlőpótlás Paróka Műszem Ortopéd cipők

Személyes gondozás és védelem segédeszközei Incontinencia, sztóma segédeszközei Öltözködés, fürdés segédeszközei WC használat segédeszközei Személyes mobilitás eszközei Mankók Kerekesszékek Gépkocsi adaptációk Kerékpárok Emelőeszközök Átülést segítő eszközök

Háztartási segédeszközök Ételkészítés, étkezés speciális eszközei Mosogatás, takarítás segédeszközei Bútorok, lakásadaptációk Fényforrások Speciális bútorok Kapaszkodó segédeszközök Biztonsági berendezések

Kommunikáció, információ és jelzés segédeszközei Optikai segédeszközök Számítógépek Többcélú szoftverek Diktafonok Hangátviteli rendszerek Hallókészülékek Riasztórendszerek

Környezetjavító segédeszközök, gépek Mérőeszközök Munkabútorok Gépek Szabadidős eszközök Edző és sport eszközök Zeneeszközök Kézműves szerszámok

Mozgásszervi rehabilitációban alkalmazott segédeszközök felosztása Gyógyászati testközeli segédeszközök jellemzői A testtel nagy felületen érintkeznek A károsodásra hatnak (anatómiai hiány, elveszett funkció pótlása, alátámasztás, tehermentesítés) Preventív, terápiás, rehabilitációs célúak Egyedi előállításúak

Gyógyászati testközeli segédeszközök Hiányzó testrész pótlása: Protézis Támasztás, tehermentesítés, rögzítés: Fűzők, ortézisek Sérült testrész tehermentesítése: Ortopéd cipők Gyenge testrész támogatása: Járógépek, cipők Hiányzó izomerő pótlása: Rugós, elektromos szerkezetek Esztétikai hiányt pótló eszközök: epitézis

Mozgásszervi rehabilitációban alkalmazott segédeszközök felosztása Testtávoli segédeszközök: Testkontaktus kis felületen történik, laza illeszkedés Funkcionális célt szolgálnak Főként rehabilitációs célúak Fogyatékosságra irányulnak Jellemzően előre gyártottak

Testtávoli segédeszközök Mobilitást (helyváltoztatást segítő) segítő eszközök: Bot, mankó, kerekesszék ,járókeret stb. Érzékelést segítő eszközök: Szemüveg, fehér bot, vakvezető kutya stb Kommunikációt segítő eszközök: Gégemikrofon, hallókészülék Önellátást, mindennapi tevékenységet segítő eszközök: Zoknifelhúzó, speciális környezet, hosszított nyelű eszközök, megvastagított, hajlított nyelű eszközök stb.

Krónikus terápiát segítő eszközök: Munka, tanulást támogató eszközök: Katéterek, fecskendők, compressziós harisnya Munka, tanulást támogató eszközök: Speciális eszközök, bútorok Otthoni ápolást segítő eszközök

Ortézisek és protézisek Ortézis: a testrészt rögzíti / támasztja, tehermentesíti, ortopédiai elváltozást korrigál ill. a kiesett működést pótolja. Forgalomban is kapható. Protézis: egy testrész hiányát igyekszik pótolni, részben funkcionális, részben esztétikai szempontból. Egyénre szabott.

Az ortézisek csoportjai Felső végtagi: kéztő- és hüvelykujjrögzítő sín tenyértámasztó csuklórögzítő, csuklószorító kézlazító készülék (Cramer-sín) könyök váll-könyök felkar

1. Felső végtagi ortézisek

Az ortézisek csoportjai Alsó végtagi: támaszok, sínek, tokok Láb, bokaízület-rögzítő / támasztó combközépig érő térdtámasztó csípőtámasztó, -rögzítő reciprokátor (a medencénél támasztja meg a használóját, a járást segíti oly módon, hogy amíg az egyik láb elöl van, addig a másikat hátra kényszeríti és fordítva)

2. Alsó végtagi ortézisek

Az ortézisek csoportjai Gerinctézisek: fűzők, hevederek, korzettek (tartási rendellenességek korrigálására) (mellkas-) ágyék- és keresztcsonti, medenceszorító nyakrögzítő, fejtartó (Schanz gallér)

3. Gerinctézisek

Az ortézisek csoportjai Nem testen viselt ortézisek: lúdtalpbetét ortopéd cipő, ehhez tartozékok (pl.: sarokfogó) a sarok kifelé dőlését biztosító, ún. supináló sarokkal készült gyerekcipők

4. Nem testen viselt ortézisek

A protézisek csoportjai Felső végtagi: ujjprotézisek alkarcsonkra felkarcsonkra vállcsonkra illeszthető elsősorban műanyagból

1. Felső végtagi protézisek

A protézisek csoportjai Alsó végtagi: lábcsonkra lábszárcsonkra combcsonkra csípőízületi csonkra illeszthető műanyag, fa, csővázas

2. Alsó végtagi protézisek

A protézisek csoportjai Egyéb, nem végtagprotézisek: mell- szem- (epithetis) fog- orr- fül- paróka műgége és egyéb hangprotézisek kozmetikai protézisek

3. Egyéb protézisek