III. A szív működése

Autonóm ingerképzés: beidegzés teljes hiányában is ellátja feladatát: több ezer ember él átültetett (transzplantált) szívvel szívciklus: systole (összehúzódás) – diastole (elernyedés) mivel a mioglobinhoz kötött O2- és a glikogénraktár minimális => a szív obligát aerob szerv: folyamatos oxigén- és tápanyagellátás szükséges étkezést követően: glükóz fedezi az E-igényt, egyébként mást is képes felhasz-nálni: szabad zsírsavak, aminosavak, tejsav, ketontestek

Sejttípusok myocyták: szívizomsejtek – harántcsíkolat - egymagvú sejtek → láncszerűen egymás után: szívizomrostok: a szív „munkaizom-zata”: fő funkciójuk az összehúzódás - a sejtek között alacsony elektromos ellenállású kapcsolatok (gap junction) => egységes egészként reagálnak az ingerre (syncytium) – gyors ingerületvezetés - myocyták kontrakciójához Ca2+-szint növekedése szükséges (vö. izomtan): sarco-plasma-reticulum Ca2+-raktára (90%), extracelluláris beáramlás (10%)

Kisebb számban egyéb, speciális sejtek: ingerképzés és ingerületvezetés sejtjei a) nodalis szövet: - szinuszcsomó (nodus sinuatrialis; SA- csomó; Keith-Flack-csomó) - pitvar-kamrai csomó (nodus atrioventri- cularis; AV-csomó; Aschoff-Tawara-csomó) - spontán membrándepolarizáció - lassú ingerületvezetés b) His-köteg, Tawara-szárak (jobb-bal), Purkinje-rostok - gyors ingerületvezetés

Szívciklus – ingerületvezetés Az összehúzódás ingere a szinuszcsomó-ban képződik: (8 mm hosszú, 2 mm vastag) jobb pitvar felső részében (vena cava superior nyílásánál) → pitvari myocyták vezetik (normálisan a 2 csomó között nincsenek speciális vezetőrostok) → pitvarok kontrakciója → AV-csomóhoz ér: j.p. alsó részében, a pitvarközti sövény jobb oldalán (22 x 10 x 3 mm): késlelteti az ingerület vezetését

=> kamrai systole csak a pitvari összehúzó-dás után induljon el! → His-köteg /emlősszívben pitvarok-kamrák között: anulus fibrosus => 2 syn-cytium, melyeket csak a His-köteg köt össze elektromosan/ → Tawara-szárak → Purkinje-rostok → kamrai myocyták: kamrakontrakció

A szív folyamatos autonóm (vegetatív) ideg-rendszeri szabályozás alatt áll: a szimpatikus-paraszimpatikus idegek a SA- és az AV-csomóra hatnak Szinuszcsomóra: ingerképzés frekvenciájára hatnak: szimpatikus ingerületek → növelik (= pozitív chronotrop hatás); paraszimp. (nervus vagus): csökkentik (negatív chronotrop hatás) - endogén frekvenciája: ~100/min (átültetett szívek így vernek) AV-csomóra: ingerületvezetési sebességre: szimpatikus → nő (poz. dromotrop hatás); paraszimpatikus (n. vagus) → neg. dromotrop hatás

A szívizomsejtek akciós potenciálja nem kelthető újra, amíg a membrán nem repolarizálódik: ingerelhetetlen (refrakter) állapot – de a depolarizáció-repolarizáció alatt lezajlik az összehúzódás! (=> mire újra ingerelhető a sejt, a kontrakció már lezajlott) => sorozatingerléskor a kontrakciók NEM folyhatnak össze! (nincs tetanusz; ld: izomtan) Kamraösszehúzódáskor az anulus fibro-sus síkja lefelé (szívcsúcs felé) mozdul => pitvarok V ↑ => vénás beáramlás gyorsul => a szív szívó-nyomó pumpa

IV. A cardiovascularis szabályozás

A véráramlás helyi szabályozó tényezői 1) arteriolák + prekapilláris sphincterek simaizmainak (egyegységes típusúak; vö. izomtan; érfalban körkörösen/spirálisan hely. el) miogén tónusa: éren belüli p-emelkedés => megnyújtja őket => összehúzódnak (prekapilláris ellenállás nő): áramlási önszabályozás/ autoreguláció (egy nyomástartományban működik) – szerepe: a vérnyomás (artériás p) növeke-dését nem követi automatikusan a kapillá-ris p-növ. => filtráció folyamatos, ± azonos mértékű

2) funkcionális (munka-) hyperaemia: az aktív szövetekben nő az átáramlás – mechanizmus: értágító anyagok felsza-badulása helyileg: anyagcseretermékek (CO2, H+, adenozin /pl.: ATP-ből!/) => prekapilláris érellenállás csökken 3) érendothelsejtekből (ereket bélelő sejtek) is felszabadul-hatnak értágító-szűkítő molekulák – pl.: NO értágító (gyorsan bomlik => helyi hatás)

Központi szabályozás A) Idegrendszeri: Nyúltvelő + gerincvelő szab. struktúrák – felsőbb idegrendszeri központokból (agykéreg, limbikus rendszer, hypothala-mus) is kaphatnak információkat Szoros kapcsoltság a légzésszabályozás-sal: anatómiai-mechanikai kapcsoltság + közös szenzoros receptorok; az agytörzs-ben szinaptikus kapcsolat a 2 rendszer között.

Vasoconstrictio: folyamatos szimpatikus érszűkítő aktivitás tartja fenn az értónust, perifériás ellenállást - arteriolák szakaszán nagy sűrűségű beidegzés ↔ nagyartériákon kisebb - agy: kicsi ↔ izmok, bőr, zsigerek: nagy sűrűség Vasodilatatio: - egyes szervekben: paraszimpatikus vasodilatator idegek (nyálmirigyek; nemi szervek vérbősége erectio idején – transz-mitter: NO)

B) Hormonok szerepe: Keringő katecholaminok (adrenalin, nor-adrenalin): - kis cc. => értágulat (egy biz. receptorhoz kötő-dik) - nagy cc. => érszűkület (más receptorok által) => vérnyomás ↑ Renin-angiotenzin-rendszer - angiotenzin II (bővebben ld. veseműkö-dés) → érszűkítés: vérzés, folyadékvesz-tés esetén Vazopresszin (= ADH) - nagy vérveszteségkor érszűkítő

Idegi szabályozóközpontok: Nyúltvelői rostro-ventrolateralis neuroncsopor-tok (RVLM): szimpatikus efferensek irányí-tása: - érösszehúzó (vasoconstrictor) idegek - szívszabályozás => „presszorválasz”: vérnyomás, szívfrek-vencia, szívösszehúzódások ereje ↑ - összegzik a perifériás receptoroktól + a felsőbb központokból jövő információkat - ezen neuroncsoportok + a légzésszabá-lyozók épsége létfontosságú: vérzés, érelzáródás, gyulladás, mechanikai nyomás, sérülés => általában halálos

Nyúltvelő caudalis sejtcsoportjai: - nincs spontán aktivitás: perifériás receptorok / felsőbb szintek aktiválhatják - RVLM-sejtek gátlása - vasoconstrictor idegek akciós potenciál-ját ↓ - szív: negatív chrono-, dromotrop hatás (n. vaguson keresztül) A szívet szabályozó rendszer a két sejt-csoportnak köszönhetően reciprok beideg-zésű: szívfrekvencát növelő válasz esetén: szimpatikus idegek akciós potenciáljának v ↑, paraszimpatikus (n. vagus) ↓

De: a nagy vérköri értónus szabályozása csak a szimpatikus ingerületek frekvenci-ájának változtatása által valósul meg! Légzési kapcsoltság: nyúltvelői cardiovas-cularis szabályozó struktúrák: belégzéskor szimpatikus aktivitás ↑ => vérnyomás ↑

Szenzoros működések: Magas nyomású receptorok: carotis sinus (a. carotis interna eredésénél) + aortaív, kiinduló nagyerek eredésénél: baroreceptorok – ingerük az éren belüli nyomásemelkedés - ingerületeik a nyv. caudalis sejtcsoportjá-hoz futnak → innen: n. vagus => nyugalmi vagustónus (egyébként a SA-csomó 100/perccel képezne ingerületet!) - gátolják a RVLM szimpatikus aktivitását - a vérnyomás rövid távú szabályozása

Alacsony nyomású receptorok: - 2 vena cava, 4 v. pulmonalis: pitvarokba érkezés előtt elhelyezkedő mechanore-ceptorok + tüdőartériákban, bal kamra belső falában (= cardiopulmonalis receptorok) - a vérnyomás hosszú távú szabályozása - érfal feszülését érzékelik → n. vagushoz + hormonális hatások: ADH-, renin elválasztását (+ aldoszteronét) szabályozzák (pl.: pitvari p ↑ => ADH ↓ => vízürítés ↑)

Artériás kemoreceptorok: - fiziológiásan nincs szerepük a szimpatikus / vagus-tónus beállításában: jelentős O2-hiány esetén aktiválód-nak => vérnyomásnövelés

Magatartási reakciókkal való összehango-lás: agykéreg, limbikus rendszer, hypothalamus közreműködésével cardiovascularis védekező reakció: „fight or flight” – Cannon: - szívfrekvencia, összehúzódások ereje, átáramlott vérmennyiség ↑ - vasodilatatio vázizmokban - vasoconstrictio vesében, zsigerekben, bőrben - vérnyomás ↑ - a baroreceptorok jelzéseit felülírják a magasabb idegrendszeri szintek: nyúltve-lői gátlás gátlása

„tükörképe”: tetszhalál-reakció: amikor már nem képes az állat elmenekülni - extrém alacsony szívfrekvencia (bradycardia) - vér nagy része a kitágult izomerekbe áramlik - nagyon ritka légzés - teljes vázizom-elernyedés - emberben megfelelője lehet a pszichés sokk miatti ájulás

Fájdalmat kísérő keringési válaszok: fájdalomérző receptorok => presszorválasz (vérnyomás, szívritmus ↑) mély fájdalomreceptorok (csonthártya, here) ingerlése => vérnyomáscsökkenést idézhet elő => ájulás

Vérzést követő keringési válaszok: 500 ml vérvesztést nagyobb probléma nélkül (perctérfogat csökkenése nélkül) elviselünk => véradás: 400 ml („egység”) kis vérvesztés => kapacitáserekben lévő mennyiség ↓: szimpatikus aktiválódás a vénás erekben → vénás nyomás ↓ nagy veszteség => alacsony és magas p receptorok jelzései ↓ => nyúltvelő: caudalis csoport nem gátolja a RVLM-sejteket =>

- szívfrekvencia ↑ (tachycardia) => - agy-, szíverek kivételével általános vasoconstrictio (kapacitáserekben is) - szívfrekvencia ↑ (tachycardia) => egyes szövetek (pl. vázizom): filtráció csökken, sőt: folyadékfelszívás: az interstitalis folyadék egy része áthelyező-dik az erekbe! => alacsony p receptorok => hormonális válaszok: - ADH ↑ => vesében vízvisszaszívás ↑; - reninszint ↑ => Angiotenzin II ↑ => vasoconstrictio, hypothalamus szomjúságközpontjának ingerlése

V. Egyes érterületek vérkeringési viszonyai

A szív vérellátása arteria coronariák táplálják artériaágak között nincs (vagy alig) anasz-tomózis => atherosclerosis => szívizomel-halás: egyik fő halálok! kapillárishálózat bőséges: átlagosan minden izomrostra jut egy! vénák vére: nagy része: sinus coronariu-son át: j. pitvarba; kis rész: j. és b. pitvar, b. kamra (=> minimális keveredés!) O2-kihasználás a coronariakeringésben a legnagyobb (kb. 3x-sa a többi szövetének)

coronariaág(ak) szűkülete => szívizom csökkent vérellátása (ischaemia) => angina pectoris: jellegzetes mellkasi fájdalom + áramlási viszonyok és az érfal belső felszínének megváltozása => thrombusképződés gyakoribb → elzáródás → szívizomelhalás (myocardialis infarctus)

A zsigeri (splanchnicus) terület vérkeringése Gyomor-bél–rendszer, hasnyálmirigy, lép, máj keringése nyugalomban: perctérfogat 25%-a, de erősen változékony: cardiovascularis alkalmazkodás <= a hasi szervek alap-szintű működésre csökkent perfúzió mellett is képesek → így az agy és a szív megfelelő vérellátása biztosítódik a vérmennyiség 20%-a itt helyezkedik el: tartalékoló (rezervoár-) funkció

Alkalmazkodás két módja: - prekapilláris rezisztenciaerek általános szűkítése - kapacitáserek kiürítése: vénákból a jobb szívfél felé helyeződik át a vér A máj vérellátása: májartéria (vérellátás 25%-a) + vena portae (75%) → keveredés a májsejtek közötti sinusoidokban → májvénák → vena cava inferior

A vázizom vérkeringése Fiatal felnőtt férfiban a testtömeg 40-50%-a nyugalmi perctérfogat 20%-a → maximális teljesítménynél a 80%-a vörös izmok (lassú, tónusos működés, aerob metabolizmus túlsúlya): hajszálerekkel gazdagabban ellátottak, mint a fehér izmok (gyors, erős kontrakció, anaerob anyagcsere túlsúlya)

Keringésszabályozás: - helyi, izomrostokból kilépő anyagcsere-termékek → értágulás - katecholaminok (intenzív tevékenység alatt adrenalin szabadul fel a mellékvesék-ből) - izompumpa: fázisosan összehúzódó izom összenyomja a benne futó ereket (→ artériákban is => tónusos kontrakció alatt az artériás beáramlás gátlódik!)

Cardiovascularis alkalmazkodás: edzett egyénekben: szimpatikus aktivitás → poz. inotrop (kontrakciós erő) hatás, a szívfrekvencia nem vagy alig nő (nagy teljesítmény => poz. chronotrop hatás is) edzetlen egyénekben eltérően: kis teljesít-ménynövekedéskor is pozitív ino- és chronotrop hatás oxigénadósság: nagyon nagy teljesítmény-kor az izom kis ideig több E-t használ fel, mint amennyit oxidációval fedezni képes: anaerob lebontás (foszfokreatin bontása + tejsavképződés)

→ aktivitás végeztével a P-kreatin újra-szintetizálódik, tejsav → glükózzá (máj; ld. Cori-kör – izomtan): ezek O2-többletfel-használással járnak => az adósság visszafizetődik

A bőr vérkeringése Semleges környezeti t-n (felöltözve ~22ºC): nyugalmi perctérfogat 5%-a vérátáramlása elsősorban a hőszabályo-zás függvénye: perctérfogat 60%-áig! emocionális reakciók (izgalom, öröm, bánat, félelem) => nyaki és felső mellkasi részeken vasoconstrictiót (elsápadás) és vasodilatatiót (elpirulás) is okozhatnak 1–1,5 mm vastag bőr, alatta: bőr hajszál-ereiből összeszedődő vénák: nagy kapaci-tás: ~ 1l vért tárolhatnak

Keringés szempontjából: 1) acralis/apicalis terület (ujjak, tenyér, lábujjak, talp, orr, fülek, ajkak): arteriovenosus anasztomózi-sok (kapilláriszóna kizárásával vezetik a vért a vénákba) - az érátmérőt csak a szimpatikus idegek szabályozzák 2) nem acralis területek: nagy felület - nincsenek art.-ven. anasztomózisok - szimpatikus szab. (dilatatio 1/4 része) + másik mechanizmus: verejtékmirigyek verejtékszekréció + kallikrein enzim → bradikinint állít elő (interstitialis prekurzorból) → értágítás

Alkalmazkodás a meleghez: nagyon meleg környezet / extrém hőter-melés: bőrerek maximális tágulata + agy, szív, izomzat átáramlása is elégséges legyen => zsigerek, sőt: vese vérellátása ↓ meleg környezet + fizikai terhelés: izommunka => fokozott hőtermelés => bőr vasodilatatio → konfliktus: bőr – izmok – vérnyomás megtartása között - elsőbbség a hőszabályozásé: izom-bőr értágulat miatti keringési elégtelenség alakulhat ki verejtékelválasztás

Az agy vérkeringése; az agy-gerincvelői folyadék Az agyi vérellátás folyamatossága fontosabb, mint más szerveké: vérellátás megszűnése → 5 sec belül: súlyos műkö-dési zavar áll be - 3 percig: reverzibilis - 3–6 perc: zavarok maradhatnak vissza - 6 percen túl: halálos tömege a testtömeg 2%-a, perfúzió: 15%-a; nyugalmi oxigénfogyasztás 25%-a (!) magas O2- és glükózfelhasználás

- a másik (vertebrobasilaris) rész: hátsó 1/3 ellátása Agy vérellátása: 2 a. carotis interna + (2 a. vertebralis →) a. basilaris → agyalapon: circulus arteriosus willisi - a. car. interna: féltekék elülső 2/3-a - a másik (vertebrobasilaris) rész: hátsó 1/3 ellátása

Agyi keringési sajátosságok: nem vesz részt az autonóm (vegetatív) idegrendszer általános keringési válaszaiban (érszűkítés – tágítás) kapillárisainak endothelsejtjei szorosan zárnak: vér-agy gát extracellularis folyadék nem szűrlet (ultrafiltrátum), hanem az endothel szekréciós terméke koponyaűri nyomás akkor állandó, ha: az agyszövet + CSF + az erekben lévő vér térfogata állandó

Keringési autoreguláció: ischaemia (vérellátási hiányosság) – oedema (vizenyő) közötti tartományban: vérnyomás ↑ => agyi érellenállás ↑ = agyi vérellátás független a perfúziós nyomástól! - kiváltó: miogén tónus + anyagcsereténye-zők, pl.: CO2-szint → csökkenésekor agyi vérátfolyás is csökken => akaratlagos hyperventilatio => vérellátás akár 35%-kal is ↓ => szédülés, zavart tudat funkcionális hyperaemia: aktív agyterületek fokozott véráramlása (<= helyi anyagcsere-tényezők)

Vér-agy gát: agyi sejtközötti folyadék nincs diffúziós kapcsolatban a vérplazmával (<= az ideg-sejteknek stabil extracellularis környezetre van szükségük) szorosan záró endothelsejtek: csak gázok és néhány lipofil anyag juthat át szabadon fiziológiásan az idegsejtek egyedüli tápa-nyaga, a glükóz → szállítómolekulával jut át (ugyanígy a fehérje-, neurotranszmitter-szintézishez szükséges aminosavak is)

Az agy-gerincvelői folyadék – liquor cerebro-spinalis: agykamrákban keletkezik → 4. kamrából → 2 belső agyhártya közé (subarachnoidealis tér; ld. köv. félév) → agyat + gerincvelőt körülveszi mechanikai védelem az idegsejteknek a kapillárisendothel sejtjei nem zárnak szorosan → kis molekulákat, ionokat átengedik, viszont a kapillárisokat borító ún. ependymasejtek: ők választják ki a CSF-t; szorosan zárnak => vér-liquor gát

összetétele ≈ agyi interstitialis folyadék ~ 500 ml/nap → visszaszívódás: külső agyhártya – koponyacsont közötti vénás sinusokba ha a termelődés > felszívódás (vírus-, bacifertőzések okozta gyulladás miatt); daganat; vérzés => nyomásfokozódás - nyomásfokozódás oka lehet még az aka-dályozott elfolyás: hosszú időn keresztül hatva => idegszövetroncsolódás, vízfejűség (hydrocephalus) jöhet létre

A keringés témakör ábráinak forrásai: http://training.seer.cancer.gov/images/anatomy/cardiovascular/heart.jpg http://www.pages.drexel.edu/~rjb56/images/tissue2.gif http://www.daviddarling.info/images/circulatory_system.jpg http://www.coolschool.ca/lor/BI12/unit9/U09L03/PulSysCirc.gif http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.geocities.com/athens/forum/6100/1arteries.gif&imgrefurl=http://www.geocities.com/athens/forum/6100/1bldvessel.html&usg=__2gaFmJsq-EExFOURhaj7UGhSEL4=&h=514&w=500&sz=35&hl=hu&start=3&tbnid=WS_1KtOBWhckkM:&tbnh=131&tbnw=127&prev=/images%3Fq%3Darteries%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.merriam-webster.com/art/med/artery.gif&imgrefurl=http://www.merriam-webster.com/art/med/artery.htm&usg=__CnJX5SpE6T6NFv-adZ2y39EmM68=&h=997&w=640&sz=84&hl=hu&start=2&tbnid=Y1q0kd_DW6VSrM:&tbnh=149&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3Dartery%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG http://www.bg.ic.ac.uk/Staff/khparker/homepage/BSc_lectures/2002/Aterial_anatomy.jpg http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://img.sparknotes.com/figures/E/eb57ee3c0bbce61d887722fc5931002b/portal_vein_system-visceral_arteries.jpg&imgrefurl=http://sparkcharts.sparknotes.com/health/generalanatomy/section18.php&usg=__S30c2_LUTTB1iNaxLSdb2zF5vHo=&h=499&w=368&sz=150&hl=hu&start=8&tbnid=QnPrfDURv8ci2M:&tbnh=130&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3Dvein%2Bsystem%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG http://www.bg.ic.ac.uk/Staff/khparker/homepage/BSc_lectures/2002/Venous_anatomy.jpg http://www.accessexcellence.org/AE/AEC/CC/images/art_vein.gif http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.coolschool.ca/lor/BI12/unit9/U09L07/lymphaticsys.png&imgrefurl=http://www.coolschool.ca/lor/BI12/unit9/U09L07.htm&usg=__dNavRhcAn_Hw6dDKwIMo5ynYku0=&h=502&w=295&sz=132&hl=hu&start=8&tbnid=P7r5nZSleyworM:&tbnh=130&tbnw=76&prev=/images%3Fq%3Dlymphatic%2Bsystem%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.geocities.com/Athens/Forum/6100/1lymphaticspic.gif&imgrefurl=http://www.geocities.com/Athens/Forum/6100/1lymph.html&usg=__QBQK0Xef8nkZicEQupI5z6Ruhws=&h=600&w=341&sz=28&hl=hu&start=3&tbnid=HXhSRBp6i3DfNM:&tbnh=135&tbnw=77&prev=/images%3Fq%3Dlymphatic%2Bsystem%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b8/Illu_lymph_node_structure.png&imgrefurl=http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyirokcsom%25C3%25B3&usg=__cr-CvXOXQcPhPOkWpiHMb-Uw3v4=&h=300&w=520&sz=106&hl=hu&start=1&tbnid=tMX9NNCAHiOGUM:&tbnh=76&tbnw=131&prev=/images%3Fq%3Dlymphatic%2Bnodus%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG http://a248.e.akamai.net/7/248/430/20080327144034/www.mercksource.com/ppdocs/us/common/dorlands/dorland/images/nodus_n.%20lymphoideus(1).jpg http://www.daviddarling.info/images/spleen_cross-section.jpg http://www.daviddarling.info/images/spleen_side.jpg http://www.freshgasflow.com/images/physics_images/flow_images/basics/laminar_turbulent_flow.gif http://www.vhlab.umn.edu/atlas/phystutorial/graphics/fig2.gif http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.abacon.com/plowman/images/fig410.gif&imgrefurl=http://www.abacon.com/dia/exphys/ten.html&usg=__m40Ee97RNOv_fLkMgitAo3HitXo=&h=341&w=527&sz=40&hl=hu&start=4&tbnid=4R6hVe4bLfSCpM:&tbnh=85&tbnw=132&prev=/images%3Fq%3Dmicrocirculation%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG http://www.web-books.com/eLibrary/Medicine/Physiology/Lymphatic/lymph_capillary.jpg http://www.nature.com/nature/journal/v438/n7070/images/nature04480-f1.2.jpg http://www.theholisticcare.com/cure%20diseases/Images/varicose%20veins.jpg http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/2008/09/kepek_374-anat.jpg http://www.nottingham.ac.uk/nursing/practice/resources/cardiology/images/cardiac_conduction.gif http://www.healthyheart.nhs.uk/images/heart03.jpg http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://education.vetmed.vt.edu/curriculum/vm8054/labs/Lab12b/IMAGES/18%2520WEEK%2520SINUSOIDS%2520SMALL.jpg&imgrefurl=http://education.vetmed.vt.edu/curriculum/vm8054/labs/Lab12b/Lab12b.htm&usg=__wfqlWlYKQRDDW4YNKb26KvuDTqE=&h=324&w=432&sz=120&hl=hu&start=14&tbnid=tfqgJqd3MHCD2M:&tbnh=95&tbnw=126&prev=/images%3Fq%3Dcapillar%2Bsinusoid%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG http://education.vetmed.vt.edu/curriculum/vm8054/labs/Lab20/IMAGES/SINUSOIDS%20WITH%20ARROWS.jpg http://www.adinstruments.com/solutions/experiments/labtutor_experiments/full.php?exp_id=242&section_id=15&name_id=321&template=teaching http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d8/Circulus_arteriosus_schaf.jpg/180px-Circulus_arteriosus_schaf.jpg&imgrefurl=http://de.wikipedia.org/wiki/Circulus_arteriosus_cerebri&usg=__eax4FzxQb2RenaM8rgyrAZ78AlE=&h=207&w=180&sz=14&hl=hu&start=10&tbnid=OXp6jpdZdf2gUM:&tbnh=105&tbnw=91&prev=/images%3Fq%3Dcirculus%2Barteriosus%2Bwillisi%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG http://content.answers.com/main/content/img/oxford/Oxford_Body/019852403x.blood-brain-barrier.1.jpg http://www.irishscientist.ie/2002/02images/87s01-00.jpg