A KERINGÉS ÉLETTANA.

Az előadások a következő témára: "A KERINGÉS ÉLETTANA."— Előadás másolata:

1 A KERINGÉS ÉLETTANA

2 A vér keringése az érrendszerben
William HARVEY A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer (1628) A szívciklus (szisztolé és diasztolé) változása pumpálja az erekbe a vért A vér az érrendszerben csak egy irányba áramolhat A vér áramlását billentyűk irányítják a szív felé

3 Vérkeringési rendszer - vérkörök
Kis vérkör Jobb kamrától a bal pitvarig Tüdőkeringés Nagy vérkör Bal kamrától a jobb pitvarig Szisztémás keringés A keringés minden egyes keresztmetszetén az áramlás intenzitása (ml/idő) azonos

4 Hemodinamikai alapfogalmak
Perfúziós nyomás (nyomáskülönbség) Aorta – jobb pitvar Arteria pulmonalis – bal pitvar Hidraulikus (súrlódási) ellenállás Áramlási intenzitás (térfogat/idő) Adott perfúziós nyomás mellett az áramlás fordítottan arányos az ellen- állással

5 Áramlás, befolyásoló tényezők
Lamináris áramlás és áramlási profil Viszkozitás és hatása az áramlásra Turbulens áramlás

6 Lamináris áramlás A folyadékrészecskék a cső tengelyével párhuzamosan haladnak Egymás mellett áramló koncentrikus rétegeket alakítanak ki A sebesség a cső falánál „mozdulatlan” A sebesség a tengelyáramban maximális Az áramlási profil parabola

7 Áramlás, befolyásoló tényezők
Az áramlás lamináris jellege függ Az áramló folyadék sűrűségétől, viszkozitásától Az ér átmérőjétől Az áramlás lineáris sebességétől

8 Áramlás, befolyásoló tényezők
Viszkozitás Minden folyadék belső tulajdonsága Csak akkor nyilvánul meg, ha a folyadék áramlik, vagy A folyadék felszínén szilárd tárgy mozog A folyadék belső surlódása, a sejtes elemek jelentősen emelik (hematokrit fokzódása)

9 Áramlás, befolyásoló tényezők
Turbulens áramlás Nincsenek egymástól függetlenül áramló folyadékrétegek A folyadék részecskéi különböző irányokba mozdulnak el Kialakulásának oka a lineáris sebesség megnövekedése (lokális szűkűlet)

10 A vér lineáris sebessége fordítottan arányos az össz-keresztmetszettel

11 TELJES KERESZT-METSZET
ANATÓMIAI SZERKEZET ÁRAMLÁSI SEBESSÉG

12 VÉRNYOMÁS VÁLTOZÁSOK

13 A szisztolés vérnyomást befolyásoló tényezők
Perctérfogat PULZUSTÉRFOGAT FEREKVENCIA A keringő vér mennyisége – növeli a perctérfogatot A vér sűrűsége Gravitáció Periferiás ellenállás EREK SZŰKÜLETE NÖVELI DIASZTOLÉS NYOMÁS EMELKEDÉSE A nagy osztóerek rugalmassága RAKTÁROZÓ SZEREPE ÁRAMLÁS FOLYAMATOSSÁGA ÖREGEDÉSSEL PÁRHUZAMOSAN CSÖKKEN

14 AZ ÖSSZ-VÉRTÉRFOGAT ELOSZLÁSA - ÚJRAELOSZLÁSA

15 A nagy vérkör erei „Szélkazán” erek Vezető (konduktív) erek
Rezisztencia erek („ellenállás erek”) Kicserélési erek Kapacitás erek

16 Nyomásváltozások a nagy vérkör artériáiban
Szisztolés nyomás (120 Hgmm) Diasztolés nyomás (80 Hgmm) Pulzus nyomás (40 Hgmm) Középnyomás (93 Hgmm) Vérnyomás mérés Palpatios (tapintásos) módszer Auscultatios (hallgatózásos) módszer Oszcillometriás módszer

17 Nyomás és áramlás a rezisztenciaerek szakaszán
A rezisztencia erek funkciója Meghatározója a nagy vérköri artériás nyomásnak Lokálisan szabályozzák az utánuk következő érszakasz, a micro-cirkulációs terület véráramlását

18 Keringési önszabályozás
Az áramlásnak a perfúziós nyomástól való relatív függetlensége A nagy vérköri artériás nyomás változását nem követi automatikusan a kapillárisok nyomásának változása

19 Véráramlás változása a szövetekben, szervekben
Egyes szervekben a véráramlás a perfúziós nyomás változásának ellenére állandó Az aktív szövetekből értágító anyagok szabadulnak fel munkát végző vázizom szív vékonybél agykéreg

20 A kicserélési erek funkciója (mikrocirkuláció)
Plazmafehérjék kijutása a szövetközi térbe A gázok transzportja diffúzióval történik Folyadék és kis molekulák cseréje – effektív filtrációs nyomás biztosítja A szövetközi térbe filtrált folyadék visszajutása a keringésbe – nyirokérrendszer

21 A KAPILLÁRIS-KERINGÉS

22 MI TÖRTÉNIK A KAPILLÁROSIKBAN?

23 Kapacitás erek – vénás rendszer
A vénák falában billentyűk – az áramlás egyirányúsítása A vénák között összeköttetések vannak Nyomásprofil: 15 Hgmm – 0-2 Hgmm Nagyfokú tágulékonyság

24 Kapacitás erek – vénás rendszer
A centrális vénás nyomás a vénás vissza-áramlástól és a jobb kamra teljesítményétől függ A legnagyobb vénákban az áramlás a ki- és belégzéssel együtt ciklikusan változik A gravitációs tényezők megváltoztatják a vénákban a transzmurális nyomást (az érben levő és az ereken kivüli nyomás különbsége) A transzmurális nyomás emelkedésével fokozódik a vénák átmérője, a belső térfogat nő Ezzel magyarázható, hogy nagy mennyiségű vért képesek befogadni anélkül, hogy a beslő nyomás jelentősen változna A vénás visszaáramlás fontos tényezője az izomaktivitás

25 A kis vérköri keringés A kis vérköri perfúziós nyomás csak töredéke a nagy vérkörinek A be- és kilégzés ellentétesen befolyásolja a tüdő vértartalmát Az alveolaris (léghólyag) hypoxia az érintett területen a kis artériák sima-izomzatának összehúzódását okozzák

26 A SZÍV ANATÓMIÁJA

27 A SZÍVBILLENTYŰK

28 CORONARIA = VÉGARTÉRIA ELZÁRÓDÁS

29 ARTERIOSCLEROSIS – CORONARIA THROMBOSIS

30 A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE
A szív összehúzódása Spontán Saját ingerképzésnek megfelelő ritmusban A szív ritmusgenerátora („pacemaker”) a sinus csomó Pitvari izomsejtek Av csomó His köteg Tawara-szárak és Purkinje rostok Kamrai izomsejtek

31 A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE
Sinus csomó Spontán ritmus 100/perc AV csomó Spontán ritmus 40-55/perc Purkinje-rostok 25-40/perc Ha az ingerület nem jut át a kamrára vezetési blokk következik be és a P-rostok veszik át a vezetést (nem minden esetbe indul be a kamrák működése- hirtelen szívhalál)

32 A SZÍVIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA
Akciós potenciál Kalcium koncentráció emelkedik Az izomrostok összehúzódnak Az összehúzódás ereje az izomrostok diasztolés hosszúságától függ Az összehúzódás erőssége változatlan rosthosszúság mellett is szabályozható (inotróp hatás)

33 IDEGI SZABÁLYOZÁSOK Szimpatikus idegrendszer pozitív hatása
Ingerképzés Ingerületvezetés Szívizom összehúzódás Paraszimpatikus idegrendszer negatív hatása

34 SYMPATHICUS IDEGEK – PARASYMPATHICUS IDEGEK
Vagusz-hatás (acetilkolin) nyugalomban érvényesül Túlsúly - brachikardia Szimpatikus tónus fokozódás (adrenalin, noradrenalin) terhelések során jelentkezik Túlsúly-tachikardia

35 IDEGI SZABÁLYOZÁSOK Receptorok –nyomásérzők, kemoreceptorok
Központ agytörzs Végrehajtó: vagus, gv. idegek szimpatikus rostjai

36 SZISZTOLÉ – DIASZTOLÉ SZÍVCIKLUS

37 ElectroCardioGram –repolarizáció és depolarizáció keltette változások
P –hullám, pitvari depolarizáció kezdete (a bal kari elektród +) – pitvar aktiválódása Izoelektromos szakasz – PQ szakasz – pitvar teljes depolarizációja QRS –komplexus kamra aktiválódása Q- csipke a kamrai depolarizáció (bal kari elektród -) R- csipke alatt a bal kari elektród + A vékony jobb kamra már depolarizálódótt, de a bal kamrában meg folytatódik, ezt jelzi az S-csipke, a jobb kari elektród – ST-szakasz, teljes kamrai depolarizáció alatt nincs potenciálkülönbség, izoelektromos állapot következik be T-hullám a kamrai repolarizáció a bal kari elektród + Elektromos csend, izoelektromos állapot, kamra diasztolé, TP-szakasz

38 MECHANIKAI VÁLTOZÁSOK A SZÍVCIKLUS SORÁN
Végszisztolés térfogat (60 ml) Végdiasztolés térfogat ( ml) Pulzustérfogat (70-80 ml) Ejekciós frakció EF, jelzi, hogy a diasztolé végén a kamrában levő vérnek mekkora hányada hagyja el a kamrát – 0,5-0,75 Nyomásváltozások a szívüregekben Szívüregek térfogatváltozása

39 A SZÍV TELJESÍTMÉNYÉNEK FOKOZÁSA
systolés tartalék diastolés tartalék frekvencia

40 A SZÍV ENERGETIKÁJA ÉS OXIGÉNELLÁTÁSA
A szív oxigén-felhasználása egyenesen arányos a szív munkájával A nagy oxigén-fogyasztás feltétele a sűrű érhálózat A coronariák között nincs összeköttetés A coronariák tágulását vazoaktív anyagok váltják ki