A KERINGÉS ÉLETTANA.

Az előadások a következő témára: "A KERINGÉS ÉLETTANA."— Előadás másolata:

1 A KERINGÉS ÉLETTANA

2 A vér keringése az érrendszerben
William HARVEY A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer (1628) A szívciklus (szisztolé és diasztolé) változása pumpálja az erekbe a vért A vér az érrendszerben csak egy irányba áramolhat A vér áramlását billentyűk irányítják a szív felé

3 Vérkeringési rendszer - vérkörök
Kis vérkör Jobb kamrától a bal pitvarig Tüdőkeringés Nagy vérkör Bal kamrától a jobb pitvarig Szisztémás keringés A keringés minden egyes keresztmetszetén az áramlás intenzitása (ml/idő) azonos

4 Hemodinamikai alapfogalmak
Perfúziós nyomás (nyomáskülönbség) Aorta – jobb pitvar Arteria pulmonalis – bal pitvar Hidraulikus (súrlódási) ellenállás Áramlási intenzitás (térfogat/idő) Adott perfúziós nyomás mellett az áramlás fordítottan arányos az ellen- állással

5 Áramlás, befolyásoló tényezők
Lamináris áramlás és áramlási profil Viszkozitás és hatása az áramlásra Turbulens áramlás

6 Lamináris áramlás A folyadékrészecskék a cső tengelyével párhuzamosan haladnak Egymás mellett áramló koncentrikus rétegeket alakítanak ki A sebesség a cső falánál „mozdulatlan” A sebesség a tengelyáramban maximális Az áramlási profil parabola

7 Áramlás, befolyásoló tényezők
Az áramlás lamináris jellege függ Az áramló folyadék sűrűségétől Viszkozitásától Az ér átmérőjétől Az áramlás lineáris sebességétől

8 Áramlás, befolyásoló tényezők
Viszkozitás Minden folyadék belső tulajdonsága Csak akkor nyilvánul meg, ha a folyadék áramlik, vagy A folyadék felszínén szilárd tárgy mozog A folyadék belső surlódása

9 Áramlás, befolyásoló tényezők
Turbulens áramlás Nincsenek egymástól függetlenül áramló folyadékrétegek A folyadék részecskéi különböző irányokba mozdulnak el Kialakulásának oka a lineáris sebesség megnövekedése

10 A vér lineáris sebessége fordítottan arányos az össz-keresztmetszettel

11 TELJES KERESZT-METSZET
ANATÓMIAI SZERKEZET ÁRAMLÁSI SEBESSÉG

12 VÉRNYOMÁS VÁLTOZÁSOK

13 AZ „ÚJRA-ELOSZTÁS”

14 AZ ÖSSZ-VÉRTÉRFOGAT ELOSZLÁSA - ÚJRAELOSZLÁSA

15 A nagy vérkör erei „Szélkazán” erek Vezető (konduktív) erek
Rezisztencia erek („ellenállás erek”) Kicserélési erek Kapacitás erek

16 AZ EREK FALSZERKEZETE

17 Nyomásváltozások a nagy vérkör artériáiban
Szisztolés nyomás (120 Hgmm) Diasztolés nyomás (80 Hgmm) Pulzus nyomás (40 Hgmm) Középnyomás (93 Hgmm) Vérnyomás mérés Palpatios (tapintásos) módszer Auscultatios (hallgatózásos) módszer Oszcillometriás módszer

18 Nyomás és áramlás a rezisztenciaerek szakaszán
A rezisztencia erek funkciója Meghatározója a nagy vérköri artériás nyomásnak Lokálisan szabályozzák az utánuk következő érszakasz, a micro-cirkulációs terület véráramlását

19 Keringési önszabályozás
Az áramlásnak a perfúziós nyomástól való relatív függetlensége A nagy vérköri artériás nyomás változását nem követi automatikusan a kapillárisok nyomásának változása

20 Véráramlás változása a szövetekben, szervekben
Egyes szervekben a véráramlás a perfúziós nyomás változásának ellenére állandó Az aktív szövetekből értágító anyagok szabadulnak fel munkát végző vázizom szív vékonybél agykéreg

21 A kicserélési erek funkciója (mikrocirkuláció)
Plazmafehérjék kijutása a szövetközi térbe A gázok transzportja diffúzióval történik Folyadék és kis molekulák cseréje – effektív filtrációs nyomás biztosítja A szövetközi térbe filtrált folyadék visszajutása a keringésbe – nyirokérrendszer

22 A KAPILLÁRIS-KERINGÉS

23 MI TÖRTÉNIK A KAPILLÁROSIKBAN?

24 Kapacitás erek – vénás rendszer
A vénák falában billentyűk – az áramlás egyirányúsítása A vénák között összeköttetések vannak Nyomásprofil: 15 Hgmm – 0-2 Hgmm Nagyfokú tágulékonyság

25 Kapacitás erek – vénás rendszer
A centrális vénás nyomás a vénás vissza-áramlástól és a jobb kamra teljesítményétől függ A legnagyobb vénákban az áramlás a ki- és belégzéssel együtt ciklikusan változik A gravitációs tényezők megváltoztatják a vénákban a transzmurális nyomást A vénás visszaáramlás fontos tényezője az izomaktivitás

26 A kis vérköri keringés A kis vérköri perfúziós nyomás csak töredéke a nagy vérkörinek A be- és kilégzés ellentétesen befolyásolja a tüdő vértartalmát Az alveolaris (léghólyag) hypoxia az érintett területen a kis artériák sima-izomzatának összehúzódását okozzák

27 A SZÍV ANATÓMIÁJA

28 A SZÍVBILLENTYŰK

29 CORONAIA = VÉGARTÉRIA

30 ARTERIOSCLEROSIS – CORONARIA THROMBOSIS

31 A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE
A szív összehúzódása Spontán Saját ingerképzésnek megfelelő ritmusban A szív ritmusgenerátora („pacemaker”) a sinus csomó Pitvari izomsejtek Av csomó His köteg Tawara-szárak és Purkinje rostok Kamrai izomsejtek

32 A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE
Sinus csomó Spontán ritmus 100/perc AV csomó Spontán ritmus 40-55/perc

33 A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE

34

35 IDEGI SZABÁLYOZÁSOK Szimpatikus idegrendszer pozitív hatása
Ingerképzés Ingerületvezetés Szívizom összehúzódás Paraszimpatikus idegrendszer negatív hatása

36 SYMPATHICUS IDEGEK – PARASYMPATHICUS IDEGEK

37 IDEGI SZABÁLYOZÁSOK

38 SZISTOLÉ – DIASZTOLÉ SZÍVCIKLUS

39 MECHANIKAI VÁLTOZÁSOK A SZÍVCIKLUS SORÁN
Végszisztolés térfogat Végdiasztolés térfogat Verőtérfogat Ejekciós frakció Nyomásváltozások a szívüregekben Szívüregek térfogatváltozása

40 A SZÍVIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA
Akciós potenciál Kalcium koncentráció emelkedik Az izomrostok összehúzódnak Az összehúzódás ereje a az izomrostok diasztolés hosszúságától függ Az összehúzódás erőssége változatlan rosthosszúság mellett is szabályozható (inotróp hatás)

41 STARLING TÖRVÉNY

42 A SZÍV TELJESÍTMÉNYÉNEK FOKOZÁSA
systolés tartalék diastolés tartalék frekvencia

43 A SZÍV ENERGETIKÁJA ÉS OXIGÉNELLÁTÁSA
A szív oxigén-felhasználása egyenesen arányos a szív munkájával A nagy oxigén-fogyasztás feltétele a sűrű érhálózat A coronariák között nincs összeköttetés A coronariák tágulását vazoaktív anyagok váltják ki

44 CORONARIA ELZÁRÓDÁS

45 ElectroCardioGram