Foglalkoztatás-politika Fogalma, társadalmi szereplők, szintjei H.P.
Foglalkoztatás-politika fogalma Komplex több összetevőből álló fogalom. Az aktív korú lakosság foglalkoztatásának és ezzel összefüggésben nyújtott támogatásoknak (képzések, egyéb aktív és passzív eszközök) alkalmazásának törvény által biztosított feltételeit meghatározó „egységcsomag”. Szoros összefüggésben van a gazdaságpolitikával és a pénzügyi politikával is.
Foglalkoztatás-politika tartalma Törvényi és rendeleti szabályozás Az Eu. irányelvei, azok alkalmazása hazai viszonyokra Különböző fejlesztési koncepciók, tervek Humánerőforrás fejlesztési koncepciók Egyéb szakprioritások, (ipari szerk. váltás) Befektetések összetétele, minőségük (hazai, külföldi) stb.
Foglalkoztatás-politikai eszközök I. Passzív eszközök: mn. Járulék, segély, jöv. pótló juttatás, stb. Aktív eszközök: az összes foglalkoztatást ösztönző eszköz (képzés, bértám, program, stb.) Preventív eszközök: a munkanélküliség kialakulását megelőző eszközök
Foglalkoztatás-politikai eszközök II. Preventív eszközök: Foglalkoztatás-politikai koncepciók készítése Területfejlesztési tervezés, koncepció Oktatáspolitikai konc. készítése Szociálpolitikai konc. készítése Infrastruktúra fejlesztés Pályázatfigyelés és írás Kapcsolatépítés, lobbizás, térség menedzselés
Foglalkoztatás-politika társadalmi szereplői For profit szféra: gazdálkodó szervezetek egyéni vállalkozások társas vállalkozások Non profit szféra: egyesületek alapítványok egyházak intézmények
Foglalkoztatás-politika szintjei vertikális megközelítésben I. Európai Unió szintje (irányelvek, szociális célkitűzések, prioritások) Országos szint: (törvények, rendeletek, FLT. Szoc. Törv. Feln.képz. Törv. Szakképz. Törv.) Regionális szint: (helykeresés, területfejl. reg. Szint.) Megyei szint: (területfejl. munkaerő-piaci szervezet)
Foglalkoztatás-politika szintjei vertikális megközelítésben II. Helyi kistérségi szint: (helykeresés, erőforrás kutatások, koncepciók, kirendeltségek) Települési szint: (önkormányzati területi szintek) Vállalkozói szint: (a konkrét realizáló szint)
Foglalkoztatás-politika szintjei horizontális megközelítésben Tripartit érdekegyeztetés szintje Bipartit érdekegyeztetés szintje Passzív eszközök alkalmazása Aktív eszközök alkalmazása Preventív eszközök alkalmazása
Foglalkoztatás-politikai koncepciók készítésének menete I. Helyzetelemzés Mi az érték meghatározás Ebből általános célok Konkrét célok rövid távra közép távon hosszú távon
Foglalkoztatás-politikai koncepciók készítésének menete II. Helyzetelemzés: Swot analízis készítése Wen diagram Demográfiai adatgyűjtés Infrastruktúrák állapota, fejlettsége Interjúk, adatok, készítése, elemzése Bázisszemélyek kiválasztása (munkatársak)
Foglalkoztatás-politikai koncepciók elkészítésének menete III. Mi az érték? Táj, tájegység természeti erőforrások (kincsek) humán erőforrás (emberek) helyi közigazgatás (önkormányzat) helyi társ. Szervezetek (alapítvány, egyház, stb.) egyéb meghatározó tényezők
Foglalkoztatás-politikai koncepciók elkészítésének menete IV. Általános célok: iparban, építőiparban feldolgozó iparban mezőgazdaságban kereskedelemben vendéglátásban turizmusban, stb.
Foglalkoztatás-politikai koncepciók elkészítésének menete V. Konkrét célok meghatározása: új ipar meghonosítása: (pl. nádfonat készítés) új mezőgazdasági kultúra elterjesztése (fajtaváltás, de lehet termékváltás is) kereskedelmi egységek létrehozása szálláskapacitás növelése területrendezés vízrendezés, stb.