Zalaegerszeg Kerékgyártó László A hátrányos helyzetű célcsoportok főbb jellemzői, felzárkóztatásuk elemei

A hátrányos helyzetű fiatalok jellemzői A célcsoporthoz tartozó fiatalok jellemzéséhez célszerű egy átfogó szakiskolai felmérés tapasztalataira támaszkodni. E vizsgálat során a tanulásban sikertelen fiatalokról gyűjtöttünk információkat, sor került erről szakiskolai pedagógusok megkérdezésére, de a kutatás kiterjedt a tanulók saját magukról és körülményeikről alkotott véleményének interjúk keretében történő összegyűjtésére és feldolgozására is.

A pedagógusok véleménye, megállapításai A tanulók néhány domináns tulajdonsága „Vannak olyan osztályok, ahol már nem lehet tanítani. A tanulók egy része, a hangadók, elsősorban azzal vannak elfoglalva, hogy hogyan bosszanthatják a tanáraikat.” (Pest megyei matematikatanár) „Úgy viselkednek, ahogy a televízióban látják. Nem is tudják, hogy ezzel sok felnőttet megbotránkoztatnak.” (budapesti nevelőtanár) „A nemzet napszámosaiból az iskola bohócai lettünk.” (igazgató-helyettes) „6-7 főből egy ha köszön” (baranyai nyugdíj előtt álló földrajztanárnő)

A pedagógusok véleménye, megállapításai Jellegzetes magatartásformák: az órák zavarása beszélgetéssel, jópofáskodással, az ülőhely engedély nélküli elhagyásával, durva, trágár kifejezések használata, sok esetben rutinszerűen, az önfegyelem hiánya, ötletszerű beleszólás mindenbe, kéretlen véleménynyilvánítás, a felnőttekkel szembeni tisztelet hiánya iskolában és iskolán kívül, ha a tanár közvetlenebbül elbeszélget velük, félreértik és „haverkodó” stílusra váltanak át, a felelés, dolgozatírás, házi feladat elkészítésének megtagadása, eltávozás, igazolatlan távollét arról az óráról, ahol teljesíteniük kellene.

A pedagógusok véleménye, megállapításai „Nulla tudás, negatív motiváció.” (Veszprém megyei igazgató) „Ezeknek aztán beszélhetek, úgy néznek rám, mint a vörös posztóra.” (Borsod megyei kémiatanárnő) „Még jó, ha csöndben meghúzza magát, mert a többség hangosan tiltakozik, ha valamit csinálni kellene.” (budapesti fizikatanár) „Régen a műhelyben még csak elvoltak, de a tanítási órákat nem szívlelik.” (Csongrád megyei szakoktató)

A pedagógusok véleménye, megállapításai A tanárok véleménye az, hogy a tanulók többségéből hiányzik a belső késztetés, a motiváció a tanuláshoz. Érdektelenek, nem érzik, hogy az iskolában szerzett tudásra szükségük lenne, az iskoláról való elképzeléseik irreálisak és hiányosak, pl. meg vannak győződve arról, hogy tanulás nélkül is megszerzik a szakképzettséget.

A pedagógusok véleménye, megállapításai „Vért izzadtam az első három hónapban, mire az osztályom tanulói megszokták, hogy pontosan kell az órákra beérkezni, a tanárt felállva kell köszönteni, az órán akkor kell megszólalni, amikor erre engedélyt kapnak.” (budapesti osztályfőnök) „Régebben is volt gond a magatartásukkal a tanórákon, a műhelyben azonban a többség rendesen viselkedett, itt szoktattuk őket valamikor a fegyelemre, ma azonban már a műhelyben is alig lehet bírni velük.” (Somogy megyei szakoktató) „Megkérdeztem, hogy engem küldött-e el a p…-ba. Egészen meglepődött, észre sem vette, hogy ezt mondta.” (pályakezdő budapesti tanárnő)

A pedagógusok véleménye, megállapításai A dohányzás megítélését szigorította a nem dohányzók védelmében hozott törvény. A dohányzási tilalom betartatása azonban az iskolákban most is éppoly nehézségekbe ütközik, mint korábban. A tanulók egymáshoz való viszonyában jellegzetes tünet a durvaság, erőszak, zsarolás, trágár beszéd (még a leányok sem ügyelnek a beszédükre, nem zavarja őket a tanárok jelenléte sem, „természetesen” használják ezeket a szavakat), szolidabb viselkedésű társaikat leszólják, kigúnyolják.

A pedagógusok véleménye, megállapításai A tanulók családi, szociális háttere „Először azt hittem, hogy szimulál, de aztán rájöttem, hogy az éhségtől szédeleg.” (szabolcsi osztályfőnök) „Azt mondta, hogy annyi pénzért amennyit én keresek, fel se kelne az ágyból.” (budapesti magyartanárnő) A megkérdezett pedagógusok szerint a tanulók egy részének kritikus a szociális helyzete. Sokan élnek zavaros családi környezetben (változó nevelőapa, változó lakóhely).

A pedagógusok véleménye, megállapításai „Azt mondta az anyuka, csináljak valamit a gyerekkel, mert ő már nem bír vele.” (budapesti osztályfőnök) „Lehetőleg elkerülöm a szóbeli feleltetést, mert ilyenkor nehéz bebizonyítani, hogy a produktum nem megfelelő. A szülők még az írásbeli dolgozatok eredményeit is megpróbálják kétségbe vonni.” (Szolnok megyei matematika tanárnő) A családok zöme úgy gondolja, hogy a beíratással ráruházza az oktatási feladatok mellett a nevelést, sőt a gondozást is az iskolára. Elvárják, hogy csakúgy, mint az általános iskolában, itt is teljesítmény nélkül „átemelődjenek” a magasabb osztályba. Az osztályzatot várják el, nem a tudást. Kudarc esetén elsősorban a pedagógust, az iskolát hibáztatják.

A pedagógusok véleménye, megállapításai A tanulási kudarcok okai a tanulók sokszor írni nem tudnak, értőn olvasni nem tudnak, az alapműveleteket nem tudják használni, egyáltalán nem tudják felidézni a korábban tanultakat, nem tudnak vázlatot, jegyzetet készíteni, nem ismerik az eredményes tanulás módszereit, nem tudnak koncentrálni, önálló gondolkodásra képtelenek, önálló problémamegoldásra képtelenek, nem szoktak hozzá, hogy csak tényleges teljesítmény esetén nem buknak meg.

A tanulók véleménye, megállapításai A tanulók közérzete az iskolában „Szívesen járok ide, csak felelni ne kellene.” (16 éves tanuló) „Az idősebbek sokszor csicskáztatnak minket.” (16 éves tanuló) „Nem tudok figyelni, néhányan akkora zajt csapnak órák alatt.” (17 éves tanuló) „Szabályokra szükség van, de jó volna, ha azokat nem a felnőttek határoznák meg.” (18 éves tanuló)

A tanulók véleménye, megállapításai Példakép, jövőkép „Nem megyek senki után tudom, hogy mit akarok csinálni.” (10. osztályos tanuló) Megdöbbentő volt hallani, hogy a megkérdezett több mint 100 tanulóból, összesen kettőnek volt példaképe, a többiek úgy vélik, hogy nem is hiányzik nekik. „Szép házat, jó kocsit akarok venni, ha itthon nem megy, majd külföldön fogok pénzt keresni.” (Vas megyei tanuló) „Főleg üzletelésből szeretnék megélni.” (budapesti tanuló) Terveiket az iskolában mutatott gyenge teljesítményük ellenére reálisnak tartják,

A tanulók véleménye, megállapításai Saját képességek ismerete, kudarcaik okai „Nem tanultam, azért buktam meg, azt hittem annyi elég itt is, amennyi az általános iskolában elég volt.” (bukott veszprém megyei tanuló) „A jó fej tanárokat szeretem, akik sokat hülyéskednek, és nem száll el az agyuk.” (Csongrád megyei tanuló) „A jó tanár nem ad házi feladatot, mert tudja, hogy úgy se fogjuk megcsinálni.” (budapesti tanuló) „Velem aztán ne ordítozzon senki sem, akkor sem, ha tanár az illető.” (budapesti tanuló) „Azt hitte, hogy jobb leszek, ha sok egyest ad. Miért lennék ettől jobb?” (budapesti tanuló)

A tanulók véleménye, megállapításai Tanulási szokások, tanárokkal való kapcsolat A napi tanórán kívüli tanulási időre vonatkozó kérdésre nagyon sokan mondták, hogy egyáltalán nem, vagy keveset tanulnak naponta, és még a házi feladatukat is az iskolában készítik el. „Ha nem szeret minket a tanár, mi sem szeretjük őt. Utálunk bejárni az óráira, nem is figyelünk, és nem készülünk rá, így rosszabbak lesznek az eredményeink, és az adott tantárgyat sem fogjuk megszeretni.” (Veszprém megyei tanuló)

A tanulók véleménye, megállapításai Családi háttér „Apu dolgozik, anyu munkanélküli. Nem tudom, hogy apu bejelentett dolgozó-e. Nekem mindig adnak annyi pénzt, amennyit kérek.” (Veszprém megyei tanuló) „Anyuval élek együtt, apámmal egyáltalán nem tartom a kapcsolatot. Egy testvérem van, mindkettőnknek van külön szobája. A továbbtanulásomhoz megkapom a szükséges pénzt.” (budapesti tanuló) „Apu segédmunkás, nem szólt bele, hogy milyen szakmát akarok tanulni, csak annyit mondott, hogy olyat válasszak, ahol sokat lehet keresni.” (Borsod megyei tanuló)

A tanulók véleménye, megállapításai Szabadidő „Az iskolából hazamegyek, eszem, leteszem a táskát és lemegyek az utcára a haverokhoz. Beszélgetünk, motorozunk, nézzük a lányokat. Este hazamegyek és nézem a tévét.” (Veszprém megyei tanuló) „Tudok drogosokról, de én még nem próbáltam ki, nem járok diszkóba se.” (Vas megyei 9.-es tanuló) „Szabadidőmben futballozom, ez kitölti minden szabadidőmet.” (budapesti tanuló) „Évente kb. egy könyvet olvasok.” (nem tudta megmondani, hogy mit) (budapesti tanuló)

A tanulók véleménye, megállapításai Pályaválasztás „Az általános iskolába jött egy ember, aki beszélt különböző szakmákról, de nem lehetett igazán érteni, hogy melyik szakma milyen.” (budapesti tanuló) „Ebben az iskolában azt mondták, hogy még bármi lehetek. Én azonban úgy látom, hogy belőlem mindenáron kőművest akarnak csinálni, lehet, hogy az is leszek.” (Veszprém megyei 9. osztályos tanuló) „Csak azt tudnám, miért kell nekem történelmet tanulni, amikor fodrász szeretnék lenni.” (Borsod megyei tanuló) A tanulók véleménye szerint a lemorzsolódók között sokan vannak, akik kényszerből iratkoztak be annak idején

A hátrányos helyzetű célcsoportok felzárkóztatásának elemei Ahhoz, hogy a felzárkóztatás sikeres legyen, az előzőekben bemutatott jellemzőkből kell kiindulni. A munka nem lehet rutinszerű. Néhány kiemelt szempont, melyet a program során érvényesíteni kell: az előzetes kudarcok okainak feltárása speciális módszerekkel a motiváció megteremtése és folyamatos ébren tartása egyéni bánásmód, a felzárkóztatásban részt vevők lelki gondozása a tanulás és munka összekapcsolása

Köszönöm a figyelmet!