Változások az Óvodai nevelés országos alapprogramjában: kihívások, feladatok Pécs-Kecskemét-Budapest, 2010 MOZGÁS avagy tennivalók az óvodai testnevelés témakörében Csányi Tamás – Gergely Ildikó ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

1996 2009 A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.

1996 2009 Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó-képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

Általános áttekintés 1. MINDEN NAP Kulcskifejezések a gyakorlat számára: 1. MINDEN NAP 2. SPONTÁN VAGY (tervezett?) SZERVEZETT FORMÁBAN 3. TEREMBEN VAGY SZABAD LEVEGŐN 4. Egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve 5. MINDEN GYERMEK SZÁMÁRA +1. JÁTÉK, JÁTÉK és JÁTÉK….. és JÁTÉKOS gyakorlatok

MINDEN NAP Mi a valóság? Óvodai körkép (Gergely, I., 2010) Kérdőíves hallgatói felmérés óvodai gyakorlatokon történt egyéni jegyzőkönyv 5 éves adathalmaz, 805!! Óvoda – reprezentatív mintaként is megállja a helyét 4 mi lehet ez a szám? Kétheti irányított mozgásfoglalkozások száma átlagosan !!= heti 2 db. Nem volt „nagy”? VAGY NEM volt foglalkozás?!!

MINDEN NAP de milyet? CÉL ÉS KÖVETELMÉNY: A gyakorlatban röghöz kötött mindennapos 15 perces foglalkozásnak ELÉGTELEN az ÉLETTANI ÉS PSZICHÉS hatása – a bemelegedéshez sem elég. A heti 1 „nagy testnevelés” torna? (35-37/év) ugyancsak elégtelen ingergyakoriság a gyermek számára. Ráadásul könnyedén elmaradhat. CÉL ÉS KÖVETELMÉNY: NETTÓ (25) 30-35+ perc NAPONTA = 6-7% a napi programból Mi az egy csoport életében? És mi az a gyermeknek? MIKOR?: 10-12 óra között, az udvari szabad játék záróakkordjaként (Miért 8:30 tól van? NEM kell öltöztetni, mert a szülő öltöztet) Az átöltözés fölösleges időtöltés, elég CSAK a pólócsere foglalkozás után – ezért célszerű az udvari játék vége felé.

Túl kevés a valódi játék a.   Végig játékokból, illetve játékos feladatokból álltak. b.  Játék volt az elején és a végén, közben gimnasztika, majd iskolás jellegű gyakorlás. c.  Rendgyakorlatokkal indult a foglalkozás, jelre különböző feladatokat végeztek, gimnasztikáztak, a főrésznyi anyagot iskolás módon végezték, és a végén játszottak. d.  Egyéb:.......?? Túl kevés a valódi játék

MINDEN NAP de MIT? MINDEN NAP de MIÉRT? MINDEN NAP de HOGYAN? NÖVELNI KELL A JÁTÉKIDŐ mennyiségét a foglalkozáson belül és összességében. Általában túl sok a „feladatos” foglalkozás – Egyes szakkönyvek sugallata ez : alig van alternatív lehetőség leírva, pedig SZINTE MINDEN INTEGRÁLHATÓ JÁTÉKBA!! „Engem kirúgnak ha csak játszunk”!! Minimum fele-fele, de ha az egész tervezett és célzott játék, MEGFELELŐ HATÁST JELENT a foglalkozás mindhárom részében. Miért? a játék FEJLESZTŐ HATÁSA!!!....... A DÖNTÉS lehetősége a játékban rejlik sok-sok stb. Hogyan? Tervezni kell a játékok sorrendiségét. De mi is a mozgásos játék a gyermek számára? SZEMLÉLET!!! DOLGOZUNK????

Játékkal MINDEN elérhető A játék fejleszti KOGNITÍV – értelmi EMOCIONÁLIS – érzelmi SzOCIÁLIS -társas A kondicionális képességeket (egészséget) a koordinációs képességeket (tanulási képességeket) Játékkal MINDEN elérhető

Spontán vagy szervezett (tervezett?) formában Mindkettőt IRÁNYÍTOTTAN!! Az önálló szabad játék CSAK az IRÁNYÍTOTT pedagógiai tevékenységgel KIEGÉSZÍTVE (mozgásfoglalkozás) éri el a szükséges hatást. – a szabad játékidőben, önállóan végzett mozgásos tevékenység az életkor növekedésével egyre kontraproduktívabb („Nem játszunk veled mert ügyetlen vagy! Vagy ki sem mondja”). VAGYIS A SZIMPLA SZABAD játék NEM helyettesítheti az irányított mozgásfoglalkozást. KI KELLENE HASZNÁLNI a természeti vagy épített környezettel adódó lehetőségeket – (erdő, mező,homokos vagy kavicsos vízpart, közpark, havas lejtő, lépcső stb). Spontán szervezett IRÁNYÍTOTT játékokkal, játékos gyakorlatokkal. A szabad játékból ne vegyen el időt!!

Teremben vagy szabad levegőn Lehetőleg az udvaron, parkban a szabad levegőn minél többször, mert: Kicsi a terem (már ha van) Nagyobb a mozgástér (körbe-körbe futás) Bármikor használható!- szemben a teremmel. (Spontaneitás) Hőmérséklet, szél, napfény, levegő, mint jótékony hatású külső terhelés (Svédo.- télen-nyáron a levegőn alszanak) Szabad levegőn Teremben Itt is ott is

Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - MINDENKINEK A gyakoriság (mindennap) nem differenciálási tényező!! A terhelés és a pihenés aránya foglalkozáson belül a KULCS. Szinte mindenki ALUL terhel – PEDAGÓGIAI DEFICIT. A fejlődéshez fáradás vezet, a fáradáshoz terhelés vezet. SZERVEZÉS – Foglalkoztatási formák A játékban a gyermek később észleli a fáradást – a MOTIVÁCIÓS bázis sokszoros –FITTSÉGI komponens Akár csoportok közötti együttműködés is lehetséges (tudásszintek szerinti DIFF) – UDVAR :33 Viszont a JÁTÉK fontosságát jobban kiemelném. Játék kontra feladatos foglalkozás. 0:34 Oka: A JÁTÉK OLYAN MINT EGY FOLYÓ. KÉTSZER NEM TUDUNK UGYANABBA A FOLYÓBA BELELÉPNI.   17 SEM KELL! 0:35 fogj keveset, de az jó legyen!   inkább kérdezzenek!   mondják el véleményüket!   De ha elolvasod, amiket írtam, akkor biztosan lesz még gondolatod. 0:36 Átküldöm a Játék előadásom poweres változatát. Hátha ebből is tudsz valamit kivenni.   Módszertant itt nem kell adni!   Csak a lényegre kell kitérni! 0:37 Minden nap legyen. Napi 30 perc!   Felejtsék el a hagyományos nagy tesit! 0:38 Vagy max. heti egyszer csinálják úgy! De akkor a többi napon a 30-et is komolyan vegyék. 0:39 Nagyon jó lett egyébként! És nagyon jó a stílusa! Fog tetszeni az óvónéniknek!   Klassz vagy! 0:40 Nem véletlen, hogy Kecskemétre is neked kell menni!   Én is megyek, de add elő Te az anyagot!!!!! 0:41 Lássák, hogy VAGYUNK!!!!!   Most megyek, mert hajnalban megyünk a gyogyós TRéningre.   És sokat tanítok, kinyúlok, ha nem alszok!!!!!   Puszi!!!!!

Összefoglalás A program gyakorlati üzenete: Minden nap; Minden gyermek számára; Lehetőleg szabad levegőn; Differenciáltan; Spontán vagy szervezetten, DE IRÁNYÍTOTTAN (25)-30-35+ perc irányított testnevelés foglalkozás, játékos mozgásfejlesztés; ahol a játéknak kitüntetett szerepe van, és amit kiegészítenek a „feladatos” foglalkozások. KOMPLEXITÁS, vagyis nem a gyermek van a mozgásért, hanem a mozgás van a gyermekért. Elhagyása, bagatellizálása, negatívan hat az egészségre a gyermek általános tanulási képességeire, az egész gyermeki személyiségre

Köszönöm a figyelmet! csanyi.tomi@gmail.com

csanyi.tomi@gmail.com