A vályogházakról Mészáros Judit 9.A

Vályogház Veszprém megyéből

Hazánkban mindenhol találunk földből épült ún. vályogházakat. A régi emberek tudása ,értelme és művészi érzéke minden korban az általuk használt, lakott építményekben csúcsosodik ki. Az emberiség legrégebbi építőanyaga a föld. Hazánkban mindenhol találunk földből épült ún. vályogházakat. (A vályog homokból, iszapból és agyagból készült keverék) „Egyenes” vályogház „Görbe” vályogház Vályogház alaprajzok felülnézetből

A házak a magyar néprajzi szakirodalom szerint két fő csoportba oszthatók. Ez a két fő csoport :az egysoros és a kétsoros vályogház. Az első házak mindössze egy szobából álltak. Nem is szoba volt ez, inkább egy olyan helyiség, mely minden célra megfelelt - azaz nem volt igazán megfelelő egyikre sem. Központjában a tűzhely állt, a sarokban a ruházat az élelmiszer ládákban, polcokon, szakajtókban. Helyet szorítottak itt az ágyaknak is - ha kemence is épült, a gyerekek legtöbbször a kemence padkáján aludtak. A lakókonyha mögé épült általában a kamra, mely már nagyobb mennyiségű termény tárolására is alkalmas volt, illetve lakóhelyül szolgált a család egyes tagjainak. Míg a konyhába bejutott a fény az ajtón, esetleg a kis méretű ablakon keresztül, a kamra - és az alvókamra - majd' minden esetben ablak nélküli sötét helyiség volt. A kétosztatú házban a kamra többnyire közvetlenül az udvarról nyílt. Ennek praktikus okai voltak: a terményeket az udvarról nem a konyhán keresztül kellett behordani, a konyha fűtése nem veszett el a kamra irányában, illetve télen nem melegítette fel a kamra levegőjét, ami a termények megőrzése szempontjából volt fontos.

A szoba, az ún. tisztaszoba a XIX századtól jelenik meg a falusi házban. Szerepe igen fontos: az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak ünnepi alkalmakkor használják, szinte minden nap megfordul benne a ház asszonya A szoba a díszítőművészet színtere, mai napig a - többé-kevésbé ízléses - művészeti alkotásokat itt helyezik el a háziak. A szoba ajtaja mindig díszesebb, mint akár a bejárati ajtó. Ablakán függöny feszül, az ablakkerete minden évben átfestésre kerül. Ha földpadló az alja, akkor szőnyegek, futók fekszenek rajta. Az ilyen három osztatú ház körül fa- tégla, kőoszlopokkal alátámasztott tornác társulhat. A tornácok nem csak a díszítésre szolgálnak: a mindennapi élet terei ezek. A bejárat természetesen az udvar felé nyílik. Ezt az elrendezést a szakirodalom soros udvarnak nevezi. Kétsoros változata, mikor egy nagyobb épület (csűr, pajta) a telek másik oldalán helyezkedik el.

Szépen felújított vályogház a Dunakanyarból