Pedagógiai szempontok a szakmai vizsga során MESZK OTTB 2014.05.05.

A vizsgabizottsági tag feladata Annak megállapítása, hogy a szakmai vizsgák lebonyolításának feltételei megfelelően biztosítják-e a nyugodt légkört Ellenőrzés, hogy a tárgyi feltételek adottak Jogszabályi előírásoknak való megfelelés Biztosítja a hallgatók vizsgával kapcsolatos érdekeinek védelmét A hallgató teljesítményének értékelésében való részvétel Objektív vélemény alkotása, jelentés készítése a vizsgáról

A vizsgabizottsági tag ismeretei A pedagógia fontosabb jogszabályainak ismerete Andragógiai ismerete Szakképzési rendszerek ismerete Elméleti oktatás módszertana Klinikai gyakorlatok módszertana Vizsgaszervezés és lebonyolítás módszertana

A vizsgabizottsági tag munkavégzésének alapelvei Függetlenség Objektivitás Szakmaiság Tárgyközpontúság Eredményesség Hatékonyság Partneri munkakapcsolat Fejlesztő jelleg Etikai követelmények érvényesülése

Pedagógus kompetenciái Szakmai feladatok, szakismeret, vizsgáztatás módszertani felkészültség Pedagógiai folyamatok, tevékenységek ismerete és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók A tanulás, kompetencia fejlesztés támogatása A tanuló személyiségének fejlesztése; az egyéni bánásmód érvényesülése; A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése; esélyteremtés; Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, ismerete Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás

Vizsgabizottsági tag megfigyelési területei Írásbeli és/vagy szóbeli vizsgarészek ill. feladatok lebonyolításának körülményei Gyakorlati vizsgarész feladatai, lebonyolítása, követelményekkel való összhangja Vizsgabizottsági tagok feladatai végzésének szakszerűsége Hallgatók felkészültsége Saját pedagógiai ismeretek (önvizsgálat)

Az értékelés vizsgaszabályzat szerinti szempontjai A gyakorlati – valamint, ha a vizsgát szervező intézmény készíti, akkor a szóbeli – vizsgafeladatok megfelelnek-e a szakmai követelményeknek A vizsga légköre, jellemzői A vizsgázók felkészültsége, a felkészültség főbb eredményei és hiányosságai A vizsgázók általános tájékozottsága és magatartása a vizsgáztatás folyamán Az eredmények és a szakképzés színhelye közötti feltételek, összefüggések Egyéb megállapítások, ajánlások vizsgarészenként

Vizsgabizottsági tag véleményének kialakításában érvényes szempontok A véleménye legyen szakmailag kifogástalan Legyen pontos (megfelelő információn alapuljon) Legyen tömör (racionálisan szerkesztett, magyarázatokat csak a szükséges mértékben tartalmazzon) Legyen világos, fogalmazása érthető Személyes élményeket, magánjellegű információkat ne tartalmazzon

Vizsgázók értékelésének szempontjai Ismeretek pontos, logikus megfogalmazása (elméletben-gyakorlatban) Szakmai nyelvezet használata Információ- kommunikáció pontos, lényeget tartalmazza, jól érthető Adekvát válasz megfogalmazása az adott kérdésre, feleletre Bemutatott munkafolyamat logika sorrendje megfelelő Eszközök, műszerek ismerete megfelelő, előkészítés, alkalmazás előírás szerinti Kivitelezés sorrendje, szakszerűsége megfelelő Dokumentáció szabályainak ismerete

Mit mérjünk a gyakorlati vizsga során? Kompetencia Valaminek az együttes jelenlétére utal Ismeret Képesség Attitüd Motiváció Képességfejlesztés, képességkialakítás motivációs háttér nélkül lehetetlen Nem lehet leszűkíteni az alkalmasságra és ügyességre. Az alkalmazás, alkalmasság, alkalmazásképesség mindenképpen benne van a kompetencia fogalmában!

Kompetencia=valaminek megfelelés Az oktatási környezetben egy hangsúlyeltolódást fejez ki, azt, hogy a fejlesztés az ismeretek átadásáról a használhatóságuk irányába tolódik el. Úgy kell ezt tenni, hogy az ismeretek, a tudás fontossága ne szoruljanak az ismeretek alkalmazása, az alkalmazás fejlesztése mögé. Egyensúlyt kell teremteni az elméleti és a gyakorlati ismeretek között A cél az, hogy valamiféle igényt keltsünk fel az adott tevékenység, az ismereteket alkalmazni,, átalakítani képes magatartásforma iránt.

Mi fontos ismeret és tudás, mi nem? Az az ismeret, tudás vált a legértékesebbé, amit hasznosítani tudnak az emberek. (boldogulás, megélhetés) A kompetencia előtérbe kerülése azt feltételezi, hogy az egyénnek kell aktiválnia önmagát annak érdekében, hogy a hasznos ismereteket, tudást a legoptimálisabb módon szerezze meg. A kompetencia maga a módszer, az eszköz amellyel az egyén képessé válik a tudás megszerzésére és hasznosítására.

Kompetenciák mérése Személyes Módszer Társas Felelősségtudat Önállóság Precizitás Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Társas Közérthetőség Hatékony kérdezés készsége Empátiás készség Határozottság Kapcsolatteremtő készség Udvariasság Módszer Információ gyűjtés Tervezés Gyakorlatias feladatfelmérés Helyzetfelismerés Értékelés Logikus gondolkodás Intenzív munkavégzés Kreativitás