Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Politikafilozófia

2 Filozófia Két példa Tanítás Fogyasztói társadalom

3 Filozófia Tanítás Tanulásra van szükség ahhoz, hogy lehetőségekkel rendelkezzünk, hogy választani tudjuk, valamint hogy ismerjük önmagunkat, és képesek legyünk újat alkotni. Vagyis tanulásra van szükség a választási szabadság, valamint a kezdeményezés szabadsága megvalósulásához. Ezt legintenzívebben rendszeres oktatás segítségével lehet elérni. A tanítás befolyásolás, tehát kényszer, azaz a negatív szabadság a kényszerektől való mentesség sérül. De sérül az autonómia is: Hiszen a tanítás során viselkedésmintákat, cselekvési és gondolkozási szabályokat írnak elő: valamit így és így kell csinálni / érteni stb. Vagyis az eljárási szabályokat mások írják elő, és ezért nem magam rendelkezem / hozom a törvényeket magam számára.

4 Filozófia A fogyasztó társadalomban a piac szabadsága annyi, mint bizonyos (állami stb.) beavatkozástól, befolyástól való mentesség. A fogyasztás szabadságának alapja pedig az, hogy szabadon élvezhessük, mind azt, ami élvezetes, kellemes, kényelmes. De hogy mi jó nekem, hogy mit fogyaszthatok arról a piac informál meglehetősen manipulatív módon, leginkább reklámok segítségével. Így a fogyasztói társadalomban a piac határozza meg, hogy mit kívánjak, és amennyiben a piacot nem én határozom meg, úgy sérül az autonómiám, az, hogy olyan életet alakítsak ki, amit én szabok magamnak. Az életemet részben mások határozzák meg nekem. Éppen ezért fontos a fogyasztóvédelem, a piaci szabadság demokratikus állami kontrolja. Fogyasztói társadalom

5 Filozófia Mi a politika? A köznapi beszédben a politika (sokszor kifejezetten pejoratív értelemben) jobbára párt-politikát jelent. A politika így az, amit a politikusok tesznek. A mindennapi embernek ehhez nincs sok köze. A politika kifejezés ugyanakkor az ókori görög városállamok (poliszok) nevéből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál. A politika jellemzően jelen van számos csoportos interakcióban, többek közt üzleti, oktatási vagy vallási intézmények működése során. A pártpolitika mint olyan csak a XIX. század második felében alakult ki az európai államokban. Ez az óra nem a pártpolitikával foglalkozik, és nem is politológiát művel, hanem politikai filozófiát.

6 Filozófia A politikafilozófia alapkérdései A politika meghatározza az életünket. A politikai elit törvényeket hoz, szabályozza, hogy mennyi pénzt tarthatunk meg a keresetünkből, hogyan részesedhetünk a mások által megkeresett pénzből; meghatározza, hogy kire lőjünk, vagy ki öljön meg minket egy háborúban; befolyásolja a gondolkozásunkat a sajtón keresztül. A politikafilozófia alapkérdései, hogy ki és milyen elvek szerint teheti meg mindezt. Hogyan szervezzük meg saját társadalmunkat, hogy az megfeleljen alapvető értékeinknek, pl. igazságos, szabad, méltányos stb. legyen, és egyáltalán, mely értékek, hogyan érvényesüljenek?

7 Filozófia Jogok A jog fogalmát két értelemben használhatjuk: jelenti egyfelől a jogosultságot, az alanyi jogot (facultas agendi), tehát azt, hogy bizonyos személynek cselekvési lehetősége van. másfelől a jog jelenti a jogszabályokat is, a tárgyi jogot (norma agendi). A természetes jogok (elidegeníthetetlen jogok) nem függnek a szokásoktól, hitektől, törvényektől, vagyis általánosan valamilyen adott kultúrától, társadalomtól. Pédák az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

8 Filozófia Fontos alapkérdések Mit jelent az egyenlőség? Egyenlőek-e az emberek? Milyen módokon biztosítható az emberek egyenlősége? Mit jelent a szabadság? Összeegyeztethető-e a szabadság és az egyenlőség? Összeegyeztethető a szabadság és a törvényi korlátozás? Milyen körülmények között, milyen mértékig és milyen módon lehetséges és szükséges a szabadság korlátozása?

9 Filozófia EGYENLŐSÉG

10 Filozófia Egyenlőség Mit jelent az EGYENLŐSÉG? Az egyenlőség eszméjének alapja általában valamilyen erkölcsi megfontolás. Miért lennénk egyenlőek? Az emberek sokkal inkább különbözőek, mint hasonlók. Egyenlőség mint valamilyen szempontból vett egyenlőség. pénz egyenlő elosztása egyenlő elhelyezkedési esélyek politikai egyenlőség

11 Filozófia A pénz egyenlő elosztása I. Probléma #1: Gyakorlatiatlan és kérészéletű. Logisztikailag lehetetlen (DE: elektronikus pénz). Különböző emberek különbözőképpen használják fel a pénzüket. Probléma #2: Az újraelosztás jogtalan. Újraelosztás a jelenlegi egyenlőtlen állapot megszüntetésére, és az egyenlőség folyamatos fenntartására. Folyamatos beavatkozás az emberek szabad életébe. A saját tulajdonhoz való ragaszkodás természetes jogát sérti.

12 Filozófia A pénz egyenlő elosztása II. Probléma #3: Különböző emberek különböző összegeket érdemelnek. Pénz mint „jutalom”: Bizonyos emberek jobban hozzájárulnak a társadalom jólétéhez, mint mások. Pénz mint „ösztönzés”. Bizonyos munkák elvégzését jobban kell ösztönözni, mint másokét. Probléma #4: Különböző emberek szükségletei különbözőek. Bizonyos embereknek több kell a megélhetéshez, mint másoknak. Pl.: állandó gyógykezeléssel élők. Nehézség: az egyéni szeszélyek objektivizálásának kiszűrése.

13 Filozófia Egyenlő elhelyezkedési esélyek I. Akinek megvannak a megfelelő készségei és képességei, azoknak legyen biztosítva a lehetőség. A meglévő diszkriminációs arányok helyre billentése: fordított diszkrimináció. Probléma #1: A fordított diszkrimináció maga is egyenlőség- ellenes. A módszer maga cáfolja a mögötte álló elvet. Lényegtelen tulajdonságok alapján válogat. DE: cél a példakép állítás is, és ebből a szempontból a fordított diszkrimináció alapjául szolgáló tulajdonság lényegessé válik.

14 Filozófia Egyenlő elhelyezkedési esélyek II. Probléma #2: Diszkriminációs ellenérzést vált ki. Pl.: Azonos képességű jelentkezők esetén a kedvezményezett csoportba tartozó kapja meg a munkát. Pl.: Fix keretszámot vesznek fel a kedvezményezett csoportból a nem kedvezményezettek rovására (hogy tartsák a társadalmi arányokat). Az utóbbi esetben jobb képességűeket is elutasíthatnak rosszabb képességűek előnyére.

15 Filozófia Politikai egyenlőség I. A társadalom tagjai – szavazáson keresztül – részt vehetnek az állam kormányzásában. Közvetlen demokrácia (ókori Athén): a szavazásra jogosultak maguk vitatják meg és maguk döntenek a kérdésekről. Képviseleti demokrácia (modern Nyugat): a választások során a választók képviselőket választanak, akik aztán részt vesznek a napi döntési folyamatokban. Svájc, bár képviseleti demokrácia, a gyakori népszavazásokkal (havi átlag 1!) a nép jelentős közvetlen kontrolt gyakorol a népképviselet fölött.

16 Filozófia Politikai egyenlőség II. Probléma 1: a választási rendszer erősen meghatározza a választási eredményeket és így a népképviseletet. Pl. Csak egyéni körzetek (már a relatív győztes mindent visz – pl. USA) Vagy csak listás rendszer (gyakorlatilag nincs érdemi győztes – pl. Izrael) Probléma 2: A lelkiismeret és a többségi döntés között konfliktus adódhat. A többségi döntést meg kell valósítani. Az egyén egy adott kérdésben egyéni meggyőződése alapján szavazva kerülhet a kisebbség közé. Konfliktusba kerül az egyéni meggyőződés és a többségi döntés.

17 Filozófia SZABADSÁG

18 Filozófia Negatív szabadság Szabadság valamitől, pl. kötöttségektől, kényszerektől. Amikor senki sem kényszerít semmire. Az akadályozástól, korlátozástól való mentesség. John Stuart Mill: Mindenki addig élhessen korlátozás nélkül, amíg nem okoz másoknak kárt. Problémák Mi számít károkozásnak? A negatív szabadság helyett a pozitív a kívánatos cél.

19 Filozófia Pozitív szabadság Szabadság valamire. Én magam irányíthatom az életemet, a cselekedeteimet, a magam ura vagyok, ha ténylegesen ellenőrzést gyakorolhatunk saját életünk felett. Pl.: kényszermentes alkoholista nem szabad ebben az értelemben. Bizonyos esetekben a kényszerítés növelheti a saját szabadságot.

20 Filozófia A görögök szabadságfogalma I. A politikai értelemben vett szabadságot a polisz összefüggésében értelmezik, és a szabadságot a rabszolgasággal, illetve a többi polisszal, valamint a barbárokkal állítják szembe. Szabadnak lenni annyit tesz, mint részt venni a város kormányzásában a döntések, törvények meghozatalában. (Pl. szabad athéni polgár ) A szabad ember nem olyan törvényeknek kell hogy engedelmeskedjen, amelyet mások hoztak számára, hanem olyannak, amit ő hozott meg a maga számára. (Szemben a rabszolgával, aki nem vesz részt.) A törvényeket az teszi érvényessé számomra, hogy részt vettem a megalkotásukban.

21 Filozófia A görögök szabadságfogalma II. E felfogás alapján a törvények és a közösségi ellenőrzés jogosan hatol be az élet minden területére. Az ember nem rendelkezik a magánélet szabadságával. Elvileg mindenkinek egyenlően felelnie kell a közösség előtt minden tettéért. Az egyéni autonómia és a város autonómiája, amelyik az egyéni élet minden területére kiterjedő törvénykezésben és ellenőrzésben fejeződik ki, ellentétesnek tűnik. De nem az. A város törvénykezése ugyan korlátozza az egyén függetlenségét és autonómiáját, de ez valójában önkorlátozás. Az egyén autonóm döntésének eredménye, amennyiben az egyén szabadon részt vett a saját magánéletét is korlátozó városi törvények meghozatalában. A görögök szabadságfogalma így sokkal inkább pozitív szabadságnak értelmezhető, szabadság valamire.

22 Filozófia A modernek szabadságfogalma A modernek, vagyis a modern, újkori ember szabadságfogalma ezzel ellentétesen határozódik meg, inkább szabadság valamitől, tehát negatív szabadságfogalom. Kulcsfogalmai: a magántulajdon és a magánélet. Lemondok arról a közvetlen jogomról, hogy a közösség aktív politikai szereplője legyek, cserében viszont korlátlanul élvezni akarom a jogaim adta lehetőségeket, valamint és elsősorban az általam birtokolt magánjavakat. Mindennapi tevékenységem erre fókuszál, a magánéletre, a karrierre, a gazdasági vállalkozásomra, tanulmányaimra, a javak további felhalmozására, stb.. Ugyanakkor mégis alávetem magam különböző kényszereknek: Társadalmi kényszerek. Többségi döntésből származó kényszerek.

23 Filozófia John Stuart Mill problémája Polgári vagy társadalmi szabadság*: mekkora az a hatalom, amit a társadalom, illetve az állam jogosan (azaz indokoltan) gyakorolhat az egyén felett, és hol vannak ennek a korlátai? Nem demokráciában az uralkodó (egyén, csoport, réteg) és az egyén érdeke nem esik egybe. Az uralkodó hatalmát korlátozni kell. (szabadság az uralkodó zsarnokságával szemben) A korlátozás formái: szabadságjogok az uralkodóval/állammal szemben az egyéni sérthetetlenség biztosítékai Képviselet: képviselőkből álló döntéshozó testület az uralkodó mellett.

24 Filozófia A demokratikus elnyomás lehetősége A „nép” ami uralkodik, nem azonos azzal, aki felett uralkodik. Az „önkormányzat” (politikai autonómia) nem azt jelenti, hogy mindenki önmagát kormányozza. A népakarat a politikailag legaktívabb és legnagyobb részének akaratát jelenti. Mindig csak egy részakarat nyilvánul meg. Az önkormányzat azt jelenti, hogy minden egyén alá van vetve az összes többi kormányzásának, senki sem autonóm. Következésképpen lehetséges, hogy a demokráciában megnyilvánuló integrált népakarat szemben áll egyének vagy csoportok akaratával. A nép összessége elnyomja a nép egy részét. A többség zsarnoksága a kissebség / az egyén felett. Ezért a kormányzat/uralkodó hatalmának korlátozása fontos.

25 Filozófia A társadalmi kényszerek formái Politikai kényszerek, a politikai uralkodó elit* gyakorolja. Jogi (+gazdasági, elosztási) viselkedési szabályok. Kulturális, erkölcsi, szokásjogi kényszerek, a véleményformáló elit gyakorolja az uralkodó eszmék, értékek, normák, elvárások meghatározásával. A szabályozás eszköze az általános értelemben vett szokás: ezt szoktuk gondolni, így szoktuk csinálni stb. Elfogadott viselkedési (beleértve a vélekedést is) szabályok. A szabályokat (jogi, gazdasági, kulturális erkölcsi stb.) egy kisebbség „hozza létre”, az uralkodó (politikai és/vagy véleményformáló) elit határozza meg. A szabályoknak általában nincs értelmes indoka/alapja -- azon kívül, hogy ez tetszik az elitnek, ezt állítják be normaként.**

26 Filozófia A liberalizmus alapelve A liberalizmus alapelve: „Az önvédelem az egyetlen olyan cél, melynek érdekében az emberiségnek – kollektívan vagy egyénileg – joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába.”* Csak mások sérelmének megakadályozása esetén jogos a kényszer, az egyén saját fizikai vagy erkölcsi jóléte alapján nem. Másképpen: az egyén saját céljai és hajlamai megvalósításához korlátlan szabadsággal kell hogy rendelkezzen mindaddig, amíg ez mások hasonló szabadságát nem korlátozza. Az alapelv meghatározza a társadalom és az egyén viszonyát, illetve ezen keresztül az egyénnek a többiekhez fűződő viszonyát. Ezen belül meghatározza, hogy milyen hatalmat gyakorolhat a társadalom az egyén felett. De nem csak a hatalmi viszonyokról szól, hanem erkölcsről, normákról, szokásról stb. is!

27 Filozófia Az egyéni szabadság tartománya Szabadon kell hogy rendelkezzen az egyén életének és magatartásának azon elemeivel, ami csak rá hat, vagy amennyiben másokra is hat, akkor csak azok szabad, önkéntes és józan beleegyezésével hat rájuk. Ezek a következők: A lelkiismeret, a gondolkodás, a vélemény és az érzések szabadsága. A vélemény kinyilvánításának/hirdetésének szabadsága. A foglalkozás (szakma, hobbi) megválasztásának és gyakorlásának szabadsága. Saját testével, életével és fejlődésével való rendelkezés szabadsága. Az egyének közötti mindenféle társulás (eszmei, vallási, politikai, gazdasági, önkormányzati stb.) szabadsága. Feltéve, hogy az egyesülés másoknak nem okoz kárt, és az egyesülés nem kényszer vagy félrevezetés útján jön létre.

28 Filozófia Az egyéni szabadság biztosításának indokai Az egyéni szabadság körébe eső kérdések: Elsősorban az egyén érdekeit érintik. Ő messze jobban érdekelt, mint bárki más vagy a társadalom kollektíven. Ő rendelkezik a legtöbb / a szükséges információval, hogy dönteni tudjon bennük. A társadalom is érdekelt a sokszínűség fenntartásában, mert Ez ad lehetőséget új és jobb szokások, életformák és politikai megoldások kikísérletezésére és kipróbálására. (gyakorlati szint) Ez a fejlődés forrása. Az egyformáság állóvíz. Ez a felfedezés, az alkotás, a kultúra megújításának forrása. (elméleti szint) Mindenki érdekelt a többiek szabadságának biztosításában, mert Az ember önmagában nem képes kultúrát teremteni. A többiek által előállított sokszínűség az a készlete, amiből válogathat, hogy saját adottságainak, hajlamainak megfelelő életformát kialakítson.

29 Filozófia A jogos társadalmi korlátozás területe A szabadság több fogalmi összetevőt tartalmaz. A kívánatos és számunkra értékes emberi szabadság különböző tényezőkből áll össze. Ezek az összetevők azonban gyakran ellentmondásban vannak. Az egyik fajta szabadság megvalósulása egyben korlátozza egy másik, az adott összefüggésben fontos szabadság megvalósulását. Probléma: Mi az, hogy másnak közvetlenül nem okoz kárt? Meg kell különböztetni magukat a cselekedeteket, amelyek másoknak nem okoznak kárt, és azok esetleges káros következményeit. Az alkoholizmus magánügy, de ha emiatt nem teljesíti a kötelezettségét valaki, akkor a kötelessége nem teljesítéséért -- de csak ezért, és nem az alkoholizmusáért -- elítélhető. (De a kötelességszegés, ami a rosszallást jogosan kiváltja, természetesen bármilyen okból is bekövetkezhet, és a szokásos esetekben akkor is elítélhető.) Mi a hasznosabb korlátozni, vagy engedni?