SZERVEZETEK VEZETÉSE 2014. április 17. (10-11. hét) „Vezetésnek tekintjük mindazokat a tevékenységeket, melyek meghatározott célok elérése érdekében hatnak a végrehajtásra.” „Hatalma és befolyása révén a VEZETŐ a szervezet dinamikus, életadó eleme.” SZERVEZETEK VEZETÉSE 2014. április 17. (10-11. hét)

A vezetés alapkérdései: TARTALOM 1. A vezetés modellje 2. A vezetői tevékenység tartalma, elemei 3. Vezetői felkészültség, a vezető hatalma A vezetés alapkérdései: Hogyan növelhető a szervezeti teljesítmény, az eredményesség és a hatékonyság? Hogyan motiválhatók a szervezet tagjai a teljesítmény fokozására?

1. A vezetés modellje Vezetési ismeretek az irányított szervezet szakmai tartalmának ismerete a dolgozók szempontjainak ismerete (munkalélektan) szociológiai ismeretek műszaki és gazdasági szemléletmód Jogi ismeretek szabályozáselméleti ismeretek információrendszerek ismerete Tartalom A vezetéstudomány és kapcsolódó tudományok fejlődése, az emberi tényező szerepének növekedése A vezetés általános modellje A vezetés szervezete, működése

1.1. A vezetéstudomány és A kapcsolódó tudományok fejlődése, az emberi tényező szerepének növekedése

A vezetéstudomány fejlődése Preklasszikus irányzat Ptah-Hotep (i.e. III. évezred Ó-Egyiptom) Hammurabi (i.e. 18. század, Babilon) Konfuciusz (i.e. 6. század, Kína, Lu állam) Platón (régiesen Plátó (P látó?) eredetileg Arisztoklész; Kr. e. 427 – Kr. e. 347), a görög filozófiának Arisztotelész mellett a legnagyobb alakja. Gondolatai több mint kétezer év óta mérhetetlen hatással voltak a nyugati műveltség fejlődésére. Niccolò Machiavelli (16. század, Hírnevét elsősorban A Fejedelem (Il Principe) című politikai tanulmányának köszönheti) Jellemzői: Az emberi tényező kismértékű figyelembevétele jellemző. A szervezetek, amiket vezetni, irányítani kellett, hosszú időn keresztül szinte változatlan környezetben, statikus módon is jól működtethetők voltak. Ezekben merev alá-fölérendeltségi viszonyokat alakítottak ki, s a célelérést alapvetően utasítással, büntetéssel, szigorú ellenőrzéssel biztosították. A vezetés itt „mindenható”, a beosztott egyetlen feladata a végrehajtás volt.

A vezetéstudomány fejlődése Jellemzői: A munka minden elemét pontosan meg kell tervezni és szabályozni kell! Tudományos alapon kell a dolgozót kiválasztani, betanítani, fejleszteni, velük „szívélyes egyetértésben” kell dolgozni. A menedzserek felügyeljék a tervezett munkafolyamatok megvalósítását! A vezetői munkát meg kell osztani (munka és felelősség megosztás a menedzserek és a munkások között) Ezt nevezte Taylor funkcionális irányításnak. Még mindig alapvetően statikus működésű szervezetben gondolkodik, de már megjelenik a szakértelem jelentősége úgy a vezetőknél, mind a beosztottaknál. Klasszikus irányzat A XX. Század F.W. Taylor H. Fayol M.Weber H. Ford

A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Frederick Winslow Taylor (1856-1915) Alapvető munkái: 1903. Üzemvezetés 1911. A tudományos vezetés ALAPELVEK: Ember = gazdasági ember (Érzelmektől mentes, pénzért dolgozik. PÉNZ! - munkateljesítmény) A munkafolyamat elszemélytelenített mechanizmus, dologi-technikai viszonyok komplexuma, az ember is dolog, a „gép tartozéka” Fontos az ANYAGI MOTIVÁCIÓ (Alapja az egyéni teljesítmény szerint differenciált, anyagi ösztönzés) Módszerek: Munkamegosztás, egységesítés, szabványosítás Feladat szerinti vezetés, funkcionális irányítás

A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Frederick Winslow Taylor (1856-1915) Taylor tevékenységének segítői: Frank és Lillien Gilbreth Henry Gantt Intézkedései: A munka megosztása, Munkakörök kialakítása, A pihenőidők biztosítása - kifáradás mentes munkavégzés Az egyéni ambíciók táplálása Darabbéres fizetési rendszer bevezetése A norma feletti teljesítés ösztönzése bértöbblettel Munkairodák létrehozása: programozó, technológus, munkanormás, minőségellenőr, karbantartó. Eredmény: Magasabb mennyiségi teljesítmény, Magasabb szintű munkamorál.

A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Henri Fayol (1841-1925) JELENTŐÉGE: A klasszikus szervezetelmélet megalapozója Elsőként fogalmazta meg a vezetési funkciókat! (Máig ezt használjuk!)

A vezetéstudomány fejlődése Fayol 14 vezetési elvei: Munkamegosztás: minél mélyebb a specializáció, annál hatékonyabb a munka! Tekintély: a menedzseri feladatok ellátásához tekintélyre van szükség, ennek formális és személyes forrása van! Fegyelem: a szervezet tagjainak el kell fogadni a működési szabályokat! Az utasítás egysége: egy beosztottat egy menedzser irányítson! Érdekek prioritása: az egyén érdeke nem kerülhet szervezet érdeke elé! Klasszikus irányzat A XX. Század Henri Fayol (1841-1925)

A vezetéstudomány fejlődése Fayol 14 vezetési elvei (folytatás): Ellenszolgáltatások: a szervezet és az egyén szempontjából egyaránt igazságos legyen! Az irányítás egysége: a hasonló feladatokat ugyanaz a menedzser irányítsa! Centralizáció: a hatalmat és a hatásköröket a menedzseri hierarchia csúcsán kell koncentrálni! Skálás irányítási lánc: az irányítási lánc minden fokozatán megfelelő hatáskörök szükséges, amelyet mindig be kell tartani! Rend: a megfelelő erőforrások a megfelelő helyen és időben álljanak rendelkezésre! Klasszikus irányzat A XX. Század Henri Fayol (1841-1925)

A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Henri Fayol (1841-1925) Fayol 14 vezetési elvei (folytatás): Méltányosság: a menedzser legyen udvarias és méltányos beosztottaival! Stabilitás: a beosztottak nagymértékű elvándorlása nem kívánatos. Kezdeményezés: a dolgozók kezdeményezéseit támogatni kell! Közösségi szellem: a team munka, a közösségi szellem érték, ezért ösztönözni kell!

A vezetéstudomány fejlődése Klasszikus irányzat A XX. Század Henri Fayol (1841-1925) Fayol szervezetelméleti megoldásai Egyszemélyes vezetés Irodai munkák szervezése, irányítása Tevékenységi körök: Műszaki Kereskedelmi Pénzügyi Biztonsági Számviteli Vezetési Felső vezetés szervezése, vezetési funkciók: Tervezés Szervezés Közvetlen irányítás Koordinálás Ellenőrzés

Fayol munkamegosztási alapelvei A vezető feladatai egyértelműen meg legyenek határozva, s hogy minden beosztott számára egyértelmű legyen, kinek az utasításait kell végrehajtania. Alapelv: a feladatkör – hatáskör – felelősségi kör összehangolt legyen Feladatkör egy-egy szervezeti egységben vagy adott munkakörben ellátandó feladatok összessége. Meg kell határozni, hogy: − mit, − milyen részletességgel, − mikor kell elvégeznie a dolgozónak Hatáskör annak megjelölése, hogy valamely személy vagy szervezeti egység milyen feladatokat vállalhat, hogy az erőforrások igénybevételére milyen mértékű felhatalmazása van. A hatáskör nem más, mint cselekvési szabadság.

Fayol munkamegosztási alapelvei A felelősség olyan erkölcsi, jogi vagy hivatalos kötelezettség, amelynek alapján valaki vagy valamely testület, közösség számot adni tartozik valamiről vagy valamiért! Szolgálati felelősséggel tartozik a vezető az egység szervezeti struktúrájára vonatkozó dokumentumban meghatározott alapvető feladatok végrehajtásáért. Ilyen jellegű a felettessel szembeni felelősség is, a tőle kapott feladatok teljesítéséért. A jogi felelősség alapján az adott egységre vonatkozó szabályok betartásáért a vezető büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ezen túlmenően felelős azokért az anyagi károkért,amelyek a szervezeti dokumentumokban meghatározott tevékenységek kifejtése során jelentkeznek (anyagi felelősség). Az erkölcsi felelősség a társadalmi normák betartásáért való felelősség. Például a vezető a beosztottak szakmai fejlődéséért erkölcsi felelősséggel tartozik. A fegyelmi felelősség azt jelenti, hogy a vezető a feladatkörébe tartozó feladatok elvégzéséért fegyelmileg is felelősségre vonható.

A vezetéstudomány fejlődése Emberi viszonyok tana A XX. Század George Elton Mayo ausztrál pszichológus, akit ma az ,,Emberi Kapcsolatok" szellemi atyjának tekintenek. Jellemzői: A Mayo vezette Emberi viszonyok tana még mindig kevés figyelmet fordít a szervezet környezeti kapcsolataira, a belső működést akarja optimalizálni, de már más eszközökkel. Fontosnak tartja a vezetés szerepét a dolgozók csoportjainak kialakításában, egyéni- és csoportérdekek összeegyeztetésében, az anyagi és erkölcsi elismerés helyes arányának kialakításában, az emberi kapcsolatok megteremtésében. Felhívja a figyelmet a dolgozók teljesítménye és megelégedettsége közötti összefüggésre. 1933-ban jelent meg „Az ipari civilizáció emberi problémái” könyve

A vezetéstudomány fejlődése Emberi viszonyok tana A XX. század, Mayo Hawthorne-i üzemében végzett kísérletek: Üzemi munkateljesítmény vizsgálatok, tesztek, Mélyinterjúk, Csoportbefolyások elemzése. . Kutatási eredmények: A növekvő teljesítmény alapja a jó csoportmunka, a motiváció, a felügyelet módja A munkateljesítmény függ a dolgozók érzelmi beállítottságától A munkacsoportok belső informális struktúrája és normája meghatározó szerepű.

A vezetéstudomány fejlődése Emberi viszonyok tana A XX. század, Mayo Hawthorne-i üzemében végzett kísérletek: Üzemi munkateljesítmény vizsgálatok, tesztek, Mélyinterjúk, Csoportbefolyások elemzése. . „MAYOIZMUS” eredményei: Formális – informális normák különbözősége A motiváció nem csak anyagi, hanem emberi is lehet Az informális munkacsoport fontos szervezeti tényező Inkább a „demokratikus” vezetés, mint az autokratikus Munkateljesítmény függ a munkahelyi elégedettségtől Kommunikációs csatornák segítenek a vezetésben A vezetés technikai és szociális együtt Szociálpszichológiai szükségletek kielégítése javítja a teljesítményt

A vezetéstudomány fejlődése Rendszerszemléletű irányzatok A XX. Század A nagy fordulat az 50-es években Legjelesebb képviselői Drucker Barnard Simon Jellemzői: A vezetésnek a fő feladata a környezethez való alkalmazkodás és a fejlődés biztosítása (adaptív működtetés) Egyre nagyobb a jelentősége a dolgozó ember érdekeinek, céljainak, önállóságának, a döntésekbe történő bevonásának a szervezetkialakítás dinamizálásának

A vezetés általános modellje bemeneti erőforrásai az anyag, az ember, a gép, az információ és a pénz kimenetei termékek és/vagy szolgáltatások környezete a környező világ mindazon része, mely a rendszerrel hatáskapcsolatban van Minden szervezet (vállalat, intézmény, szövetkezet stb.) rendszer!

A vezetés szervezete, működése Vezetői munkamegosztás Horizontális munkamegosztás a feladatok szakmai különbözőségéből adódik Vertikális munkamegosztás azonos tartalmú vezetői munka megosztása (többszintű vezetési rendszer kialakulásához vezet!) A különböző szintek között kialakuló függelmi (alá-fölérendeltségi) kapcsolatok rendszerét nevezzük hierarchiának. (Horizontális munkamegosztás)

A vezetési rendszer működése Az alsószintű vezető a, a végrehajtási tevékenységet közvetlenül végzők munkáját operatív módon irányító személy (munkahelyi vezető) A középszintű vezető a felsőszintű és az alsószintű (munkahelyi) vezető között (ide soroljuk a funkcionális vezetőket: osztályok, önálló csoportok, főosztályok, stb. vezetőit is) A felsőszintű vezető a vezetési hierarchia felső szintjein irányító munkát végző személy. (Ide tartoznak a vállalatok vezérigazgatói, igazgatói és ezek helyettesei. A szervezet célkitűző, dinamizáló eleme.) A horizontális és vertikális munkamegosztás szerinti vezetési szintek együttműködése.

A vezetési rendszer működése alárendeltjei mindig személyek tevékenységének jellege operatív a vezetőnek a folyamatokkal közvetlen kapcsolata van közlései általában szóbeliek szemlélete rövidtávú saját közvetlen környezetével van elsősorban kapcsolatban. Az alsószintű vezető

A vezetési rendszer működése alárendeltjei szervezetek vagy szervezeti egységek egy vagy több szervezeti szintben, áttételesen gondolkodik információi összesített, elemzett adatok, elsősorban értékelésekből származnak szemlélete szükségszerűen nagyobb léptékű, közép-, illetve hosszú távú kell legyen kapcsolatban kell állnia a szervezet környezetével lefelé haladva fokozatosan nő az egy szinten tevékenykedő vezetők száma és az egy vezető által közvetlenül irányítható beosztottak száma. A középszintű és felső szintű vezető

A vezetői tevékenység tartalma, elemei

A vezetői tevékenység tartalma, elemei A vezető feladatai képviselet (melynek során a szervezet a környezethez, illetve más szervezethez kapcsolódik), a működési előfeltételek biztosítása, a feladatok kitűzése, az optimális működési folyamatok kialakítása, az optimális struktúra és munkamegosztás kialakítása (azaz feladatok és személyek összerendelése), a működés szabályozása, a vezetői ellenőrzés és értékelés, a szervezet alkalmazkodásának, növekedésének és fejlődésének biztosítása, a vezető saját ismereteinek és vezetői módszereinek fejlesztése.

A vezetői tevékenység tartalma, elemei A cél, a probléma felismerése - a szituáció ismerete A döntés előkészítése - a tájékozódás, az információgyűjtés, a lehetőségek számbavétele A döntés - a változatok közti választás, a vezetői utasítás meghatározása A szervezés - a végrehajtás feltételeinek a meghatározása, az anyagi, személyi, pénzügyi keretek meghatározása, biztosítása, terv és program készítése A feladatok kiadása - utasítás és a motiválás A végrehajtás ellenőrzése és a visszacsatolás értékelése. VEZETÉSI FUNKCIÓK

A vezetői tevékenység tartalma, elemei A célmeghatározás A célmeghatározás az a tevékenység, mely a szervezetet a vezetési rendszeren keresztül összekapcsolja a környezettel, annak igényeivel. Ezek közül alapvető fontossággal bírnak: a társadalmi elvárások, a legátfogóbb célokat megfogalmazó alapító határozat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat. a hosszú-, közép- és rövidtávú célok SWOT analízis VEZETÉSI FUNKCIÓK

A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás A vezetés színvonala erősen függ az információs folyamatoktól (amelyeken keresztül az emberek közötti kapcsolatok megteremtődnek) Nem az információk mennyisége, hanem az információ tartalma, értéke és felhasználása a lényeg. Kinek milyen információra van szüksége? VEZETÉSI FUNKCIÓK

A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás VEZETÉSI FUNKCIÓK A vezetőnek információkra van szüksége: a környezetre vonatkozóan a bemenetekről (erőforrásokról) a kimenő termékekről, az irányított folyamattal összefüggésben a munka során elért eredményekről, problémákról, a dolgozók véleményéről, javaslatairól, a munkavégzés módjáról és körülményeiről.

A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás VEZETÉSI FUNKCIÓK Az információk forrásai és minősége szóbeli információ. előnye: a gyorsaság Hátránya: nem marad nyoma Formái: meghallgatás beszélgetés Kérés Rábeszélés Meggyőzős Utasítás parancs Az információk forrásai és minősége Szóbeli Írásbeli Képi

A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás VEZETÉSI FUNKCIÓK Az információk forrásai és minősége 2. írásbeli információ. Előnye: minimálisra csökkenhet a félreértés, hozzáférhető, visszakereshető többször áttanulmányozható. Hátránya: lassúbb, személytelen, illetéktelenek kezébe is kerülhet. Formái: dokumentumok feljegyzések Az információk forrásai és minősége Szóbeli Írásbeli Képi

A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás VEZETÉSI FUNKCIÓK Az információk forrásai és minősége 3. A képi informálás a harmadik fő típus. Egy-egy jól megtervezett diagram, folyamatábra sokszor többet mond, mint számoszlopok hosszú sora, vagy több oldalnyi jelentés. Számítástechnikai alkalmazások Kapcsolódó jegyzet: Vállalatirányítás3.pdf Az információk forrásai és minősége Szóbeli Írásbeli Képi

3. A képi informálás (Példa) FOLYAMATOK ÁBRÁZOLÁSÁNAK ELŐNYEI A folyamat pontos ismerete, megismerése, megértése A felesleges folyamatlépések kiküszöbölése A folyamatábra haszna, hogy a dolgozók szívesen részt vesznek a saját folyamataik megismerésében, javításában. Betanítás - az új dolgozók ennek alapján értik meg a szerepüket. Más folyamatok résztvevői új ismeretekre tesznek szert.

KÖVETELMÉNYEK A módszer alkalmazására a folyamatábra összeállítása során a tényleges folyamatot kell leírni, majd utána kell a szükségesnek látszó módosításokat elvégezni. A folyamatábrát általában csoportmunkában készítik el. Egy független személyt - auditor (inspektor) - kell kijelölni, aki koordinálja a folyamat megállapítását, de nem befolyásolja a csoporttagokat. Feljegyzi döntéseiket és átvezeti a változtatásokat. A munkacsoportban minden érdekelt vegyen részt. A koordinátor helyes kérdésfelvetése elősegíti a döntéseket. Célszerű a csoportmunkát a brainstorming szabályai szerint végezni.

KÖVETELMÉNYEK A folyamatábrán fel kell tüntetni a feladatlépésekért felelősöket (célszerű a folyamatábra alapján hatásköri mátrixot is készíteni). Jelölni kell az utasítást adó dokumentációt a folyamat egyik oldalán és a létrejövő feljegyzést a másik oldalán. A folyamatábrákat könnyen felismerhető, konvencionális jelképkészlettel állítjuk össze (kezdet, vég, munkafolyamat lépés, vizsgálat, döntési pont, dokumentáció).

folyamatok ÁBRÁZOLÁSÁNAK ELEMEI

folyamatok ÁBRÁZOLÁSÁNAK ELEMEI

ESZKÖZÖK

ESZKÖZÖK

ESZKÖZÖK

ESZKÖZÖK

ESZKÖZÖK

A vezetői tevékenység tartalma, elemei 2. A döntés előkészítése - Tájékozódás VEZETÉSI FUNKCIÓK Követelmények: Legyen tárgyilagos, valódi, megbízható Fontos és valóban szükséges legyen, Legyen érthető és tömör Idejében és gyorsan közöljék Biztosítsák a visszacsatolását (hogy érzékelhető legyen az elérendő hatás és a tényleges hatás különbsége), Hozzáférhető legyen az érintettek számára Kapcsolódó témakör: Fenntartható kommunikáció Az információk minősége A megfelelő információ az eredményes kommunikáció alapja!

VEZETÉSI FUNKCIÓK 3. Döntés-előkészítés, döntés Probléma típusai (nyílt, zárt) Kepner és Tregoe Hálós modellezés logikai elemzésének problémái H. Simon Normatív döntések elmélete Komplex többtényezős döntések elmélete

A probléma természete

A döntés szerkezete

Példa döntési mátrixra Normatívdöntési kritériumok: a.) maximax - Optimista - kritérium: A1 b.) maximin -Pesszimista - Wald-kritérium: A2 c.) Optimista-pesszimista - Hurwitz-kritérium: A3 d.) MINIMAX - Regret kritérium: A4 e.) Átlag - Laplace – kritérium: A5

Komplex v. többtényezős döntési modellek A DÖNTÉSHOZÓ azonosítása A tényállapotok, a célok és problémakör meghatározása Az értékelendő alternatívák (cselekvési változatok) halmazának meghatározása: Si Azon lényeges tulajdonságok (értékelési tényezők) meghatározása, amelyek alapján az alternatívákat elbíráljuk. A tulajdonságok naturális mérőszámának (relatív súlyának) meghatározása. A tulajdonságok utilitásának meghatározására szolgáló módszer kiválasztása. A naturális mérõszámok transzformálása utilitássá. Minden alternatíva utilitásának meghatározása minden tulajdonság alapján. A többtényezős modell kiválasztása. Az alternatívák értékelése a modell alapján. A legjobb vagy a kielégítően jó megoldás kiválasztása.

Komplex v. többtényezős döntési modellek Utilitás megállapítására szolgáló módszer: - Valamennyi tulajdonság közepes értéke legyen azonos súlyú. - A mérce fokozatok a relatív súlyokkal arányosak legyenek. - A mérce legkisebb értéke legyen a max{vj}. - A mércefokozatok a relatív súlyokkal arányosak legyenek.

Komplex v. többtényezős döntési modellek Utilitás megállapítására szolgáló módszer

VEZETÉSI FUNKCIÓK 4. A feltételek megteremtése, a végrehajtás megszervezése Eredménye: egy program, amelynek tartalmaznia kell: A személyi feltételeket (szakember igény, segédmunkaerő, kiszolgáló személyzet, program, melynek alapján az emberek tájékozódnak a feladat céljáról, a munkavégzés helyéről, idejéről, módjáról.) A technikai eszközök és a munkaterület biztosítását (elhasználódott eszközök pótlása, rend, áttekinthetőség a munkaterületen, a gépek, munkaeszközök és anyagok a szükséges helyen és időben, megfelelő minőségben rendelkezésre álljanak). Az anyagok biztosítását (a feladathoz szükséges nyersanyagok, segédanyagok tartoznak ide, de ide érthető a szükséges bizonylatok, számlák, anyagnormák és időnormák, valamint a bértételek meghatározása is). Az időszükséglet megállapítását (részhatáridők, véghatáridő, a munkák időbeni végrehajtásának optimalizálása, együttműködés más szervezeti egységekkel).

VEZETÉSI FUNKCIÓK 5. A feladat kiadása, ösztönzés

VEZETÉSI FUNKCIÓK 5. A feladat kiadása, ösztönzés Formái: A leghatározottabb feladatkiadás a parancs. Szankciók, Szigorú hi. Nincs magyarázat, okolás Szorongással jár, ellenállás alakul ki, ezért ösztönzést nem ad. Kisebb meghatározottsági foka van az utasításnak. A végrehajtás kötelező, a határidőt nem mindig adják meg Feltételezi a véleménykikérést Ismerteti a feladat jelentőségét, így ösztönző hatása van.

VEZETÉSI FUNKCIÓK 5. A feladat kiadása, ösztönzés Formái: Még kisebb határozottsági foka van az ajánlásnak. maga a feladat a kötelező, de szabad elhatározásra bízzák a teljesítés határidőit, eszközeit és módozatainak megválasztását. Legkisebb határozottsági fokú feladatkiadás a tanács, nem kötelező a beosztottra bízza annak az eldöntését is, hogy elvégzi-e a feladatot vagy sem, illetve, hogy megfogadja- e a tanácsot, vagy nem.

VEZETÉSI FUNKCIÓK 6. Az ellenőrzés módjai Szabály: Minden szinten köteles a vezető az irányítása alá tartozó területet ellenőrizni! Ellenőrzés célja: A megfelelőség igazolása Az eltérések felderítése Ellenőrzés elve: „Jó, a rossz és a csúf” – A minőségköltségek szerinti megközelítés

VEZETÉSI FUNKCIÓK 6. Az ellenőrzés módjai Formái: Kiterjedtsége szerint az egész szervezetet érintő vagy csak egy részlegre kiterjedő ellenőrzésről. 2. Helye szerint lehet helyszíni vagy dokumentációk alapján végzett ellenőrzés (AUDIT!!). 3. Fázisát tekintve: Megelőző - a jó! Közbenső - a rossz! , utólagos ellenőrzés - a csúf! 4. Aszerint, hogy ki végzi az ellenőrzést: Személyes (a vezető általvégzett, vagy önellenérzés), Harmadik fél által végrehajtott (munkatársakkal vagy szervekkel elvégeztetett társadalmi ellenőrzés.) A minőségirányítás ellenőrzési elve! Értelmezés a minőségköltségek szerint.