Minőségfejlesztés az ápolás szakfelügyeletben Szy Ildikó osztályvezető Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

A minőség felügyelet folyamata ELŐÍRÁSOK (jogszabályok, szabványok, szakmai irányelvek, egyéb szabályozások, stb.) SZERVEK, SZERVEZETEK E R E D M É N Y E K FELÜGYELETI MÓDSZEREK „Rendszer vizsgálat” „Szakmai vizsgálat” Akkreditáció (tanúsító szervezetek, laboratóriumok) Tanúsítás (ISO, KES) Működési engedélyezés (ÁNTSZ) Szakmai felügyelet (ÁNTSZ) Szakmai akkreditáció (Szakmai Kollégiumok) Klinikai audit (ÁNTSZ, Szakmai Kollégiumok, Országos Intézetek) Egészségügyi szolgáltató szervezetek ÖNKÉNTES KÖTELEZŐ

96/2003. (VII.15.) Kormány rendelet 8/1993. (III.31.) NM rendelet Jogszabályok 1997. évi CLIV. törvény 96/2003. (VII.15.) Kormány rendelet 8/1993. (III.31.) NM rendelet (21/1998. (VI.3.) NM rendelet) EüM irányelv

Miért van szükség auditra? Az egészségügyi gyakorlat változékonysága Limitált források (anyagi, személyi stb.) Egyértelmű bizonyítékok a rossz minőségű ellátásra (talán még több amiről nem tudunk!) Bonyolult szervezeti működés minőségének monitorozása Oktatás, továbbképzés Politikai erő (meggondolatlan intézkedések kontrollja) Crombie IK, Davies HTO, Abraham SCS, Florey C Du V: The Audit Handbook. John Wiley & Sons. Chichester. England. 1993. 1-21.

Mi az audit? „Az egészségügyi ellátás minőségének szisztematikus kritikus értékelése, mely kiterjed az alkalmazott diagnosztikus és terápiás eljárásokra, a rendelkezésre álló források felhasználására, az eredményre és a betegek életminőségére” (Department of Health: White Paper Working for Patients. 1989) Mely területekre vonatkozik? De mi a módszer?

Mi az audit? (Cél) „Az egészségügyi ellátás folyamatának értékelése annak érdekében, hogy feltárjuk a hiányosságokat és megoldást találjunk rájuk” (Crombie IK et al: The Audit Handbook. John Wiley & Sons. Chichester. 1993. p. 27.)

A szakfelügyelet feladatai Az ellátás minőségének szisztematikus ellenőrzése Feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek. Az alkalmazott terápiás és diagnosztikus eljárások. Rendelkezésre álló források felhasználása.

A szakmai irányelvek fejlesztése Cél : Egységes szempontrendszer alapján készülő, bizonyítékokon alapuló irányelvek megjelentetése Várható eredmény : a betegellátás hatékonyságának javítása a betegellátás minőségének mérhetővé tétele a szakmai indikátorok megjelentetése

A klinikai audit bevezetése Cél : Az egészségügyi ellátás minőségének és a betegellátás eredményességének fenntartása és javítása Standardok felállítása és a gyakorlat standardokhoz való hasonlítása révén a gyakorlat megváltoztatása Várható eredmény: A betegellátás eredményességének elemzésével a klinikai hatékonyság javítása A klinikai audit országos keretrendszerének kialakítása Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése és a bizonyítékokon alapuló gyakorlat elterjedésének segítése

Pilot projekt szakterületei (TUDOR) Idegsebészet Urológia Anesztézia és intenzív terápia Neurológia Ápolás

Témaválasztásnál figyelembe vett tényezők Az egészség szempontjából jelentős probléma Sok embert érint Meggyőző evidenciák léteznek a megfelelő ellátásról (Irányelvek!) Alapos gyanú, hogy a jelenlegi ellátás színvonala javítható

A klinikai audit legfontosabb lépései 1.   A vizsgált terület meghatározása 2.   Kritériumok és standardok fejlesztése 3.   Adatgyűjtés 4.  Adatelemzés és a standardokkal, kritériumokkal történő összevetés 5.   A gyakorlat megváltoztatása 6.   Adatgyűjtés a változás megítélésére A következő ábrán a klinikai audit legfontosabb lépéseit láthatjuk. Ezek közül a kritériumok és standardok fogalmát szeretném kiemelni, hiszen ez a legkritikusabb lépése az auditnak.

A vizsgált terület meghatározása A kérdés vonatkozhat: Struktúra – Folyamat – Eredmény A témaválasztás alapulhat: Klinikai tapasztalat Eset – elemzés Irodalmi áttekintés Kórbonctani eredmények Egészségügyi ellátás felmérésén (pl. szövődmények) Kórházak közötti összehasonlítás

A gyakorlat megváltoztatása Adatgyűjtés, elemzés Standardok teljesültek Audit zárása Standardok nem teljesültek A standardok emelése A standardok irreálisak Standard módosítás Gyakorlat változtatása

Audit ciklus Helyzetelemzés Standardok revíziója

Az audit bevezetésének akadályai A szakmai elismertség megkérdőjelezése Bizalmas és nem bűnbakkereső módszer Az idő hiánya Audit lehetőséget teremt fölösleges beavatkozások nélkülözésére is Extra források Audit ismeretek hiánya Továbbképzés

Egészségügyi indikátorok alkalmazásának célja 1. Az intézmény eredményeit saját magukhoz, az országos átlaghoz, esetleg nemzetközi átlaghoz hasonlíthassa, vagy azonos profilú intézmények eredményeivel vethesse össze. 2. Alkalmas legyen a meghatározott minőségügyi célok értékelésére, stratégiai tervek kialakítására. 3. Az egyes diszciplinák országos vezetése (országos intézet, vagy szakmai kollégium) által elfogadott indikátorokat használjuk, az egyes intézmények minőségének értékelésére.

Minőség felügyelet az egészségügyben NAT ESZCSM Ö N É R T K E L S ÁNTSZ OEP NAT ODL SZAB NAT EÜ SZAB A K K R E D I T Á C I Ó Szakmai Kollégiumok Országos Intézetek Tanúsító szervezetek Standard alapú tanúsítás Finanszírozási szerződés kötés, ellenőrzés Laboratóriumi akkreditáció ISO alapú tanúsítás Működési engedélyezés Szakmai felügyelet Szakmai akkreditáció Kórházi Ellátási Standadok Szakmai minimum- feltételek ISO szabványok Szakmai irányelvek A KKREDITÁCIÓ K L I N I K A I A U D I T T A N Ú S Í T Á S Fekvőbeteg szakellátás Laboratóriumok EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK Eredmény I N D I K Á T O R O K

Tervek KES fejezetek kibővítése ISO ajánlás folyamatos javítása ápolás Fizioterápia ISO ajánlás folyamatos javítása Bizonyítékokon alapuló irányelvek megjelentetése Indikátorok fejlesztése 2003-ban megjelentekhez adatgyűjtés További nemzetközi összehasonlításra alkalmas indikátorok meghatározása Országos betegelégedettségi vizsgálat végzésére alkalmas szoftver beszerzése (minden intézmény számára)

Köszönöm a figyelmet!