A vállalkozás fogalma: Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása. Célja: Vállalat a termelési tényezőknek a kockázat elvállalása mellett való egyesítése, amelynek az a célja, hogy a vállalkozó csereértékeket termeljen és árusítson.

A vállalat környezete Azok a külső tényezők és erők, amelyek befolyásolják a vállalat képességét a sikeres tranzakciókban, a megcélzott fogyasztókkal való kapcsolat fejlesztésében és megőrzésében Részei: Mikrokörnyezet A vállalat közvetlen környezete, amely meghatározza a vállalat piaci jelenlétét Vállalatok, szállítók, a piaci közvetítők, vevők, versenytársak, közvélemény Makrokörnyezet Az a szélesebb társadalmi erő, amely a mikrokörnyezet valamennyi tényezőjére hatással van Demográfiai, gazdasági, természeti, technológiai, politikai-jogi és társadalmi-kulturális erő

Mikrokörnyezet Versenytársak Szállítók Vállalat Közvetítők Fogyasztó Közvélemény

A szállítók Vállalatok, egyének, akik a vállalatot és versenytársait a működésükhöz szükséges anyagokkal és szolgáltatásokkal ellátják. A piaci közvetítők Segítik a vállalatot a vásárlókhoz való eljutásban, termékeik eladásában, terítésében kereskedelmi közvetítőcégek szállítmányozók marketing- és pénzügyszolgáltató ügynökségek Vevők A vállalat célpiacai

Makrokörnyezet Demográfiai környezet Gazdasági környezet Természeti környezet Technológiai környezet Politikai-jogi környezet Szociális-kulturális környezet

Demográfiai környezet Világmérető népességnövekedés A népesség korösszetétele Etnikai piacok Képzettségi csoportok Háztartástípusok Migráció Tömegpiactól a mikropiacokig A demográfiai trendek rövid és középtávra igen jól előrejelezhetők.

Gazdasági környezet Jövedelemelosztás Megtakarítások, kölcsönök és a hitelhez jutás feltételei

Természeti környezet A nyersanyagok kimerülése Növekvő energiaköltségek Növekvő szennyeződések A kormányzat változó szerepe a környezetvédelemben

Technológiai környezet A technológiai változások felgyorsulása Az innováció határtalan lehetőségei A K+F költségvetés változása Műszaki fejlesztések szigorúbb szabályozása

Politikai-jogi környezet Az üzleti élet törvényi szabályozása Különleges érdekcsoportok előretörése (pl.: fogyasztói érdekvédelem)

Társadalmi-kulturális környezet Az alapvető kulturális értékek szívós továbbélése Szubkultúrák A másodlagos kulturális értékek átrendeződése

A gazdasági folyamat A termelés legtágabb értelem magában foglalja a termelés (szűkebb értelemben), az elosztás, a csere, és a fogyasztás folyamatait is.

Elosztás Az elosztás egyrészt azokat a folyamatokat tartalmazza, amelyek meghatározzák a gazdasági szereplők részesedését a fogyasztási javakból (jövedelemelosztás), másrészt az elosztástól függ az is, hogy a rendelkezésre álló gazdasági erőforrásokat, hogyan és milyen célokra használják fel (allokáció).

Csere A csere azokat a folyamatokat foglalja magába, amelyek közvetítésével a termékek és szolgáltatások eljutnak a termelőktől a felhasználókhoz

Fogyasztás Fogyasztásnak nevezzük a szükségletek kielégítését.

Újratermelés A termelési körfolyamat szakadatlan ismétlődését újratermelésnek nevezzük. Bővített újratermelésről beszélünk, ha a termelés a korábbinál magasabb szinten ismétlődik meg. Egyszerű újratermelés esetén a termelés a korábbival azonos szinten ismétlődik meg. Szűkített újratermelés esetén a korábbinál alacsonyabb szinten ismétlődik meg a termelési folyamat.

A termékek és szolgáltatások előállítása során gazdasági erőforrásokat (termelési tényezőket) használunk fel.

Természeti erőforrások A természeti erőforrások a természetben szabadon rendelkezésre álló – az emberi tevékenység szempontjából hasznos és hasznosítható – anyagi jelenségek, amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra

Munka A munkaerő felhasználását a termelési folyamatban munkának nevezzük

Munkaerő A munkaerő az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat

Tőketényezők A tőkejavak olyan emberi tevékenység által létrehozott javak, amelyek inputként szolgálnak további termelőtevékenységek számára.

Vállalkozó A vállalkozó, mint termelési tényező, abban különbözik a „közönséges” munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényezőt egységbe szervezni, működtetni, irányítani. A vállalkozó a termelési folyamatot, a munka-, föld- és tőkefelhasználást szervező tényező.

A KERESLET (D – demand) fogalma és meghatározó tényezői: A kereslet az az árumennyiség, amit adott árakon a fogyasztók képesek és hajlandók megvásárolni. A kereslet nagyságára ható tényezők: az árak nagysága,ár-fekvése jövedelem (keresletre ható, elősegíti az átalakulását) fogyasztói igények, fogyasztói preferencia reklám, demográfiai tényezők (lakosság kor szerinti összetétele, nemek szerinti eloszlás, települések jellege, iskolázottság), fogyasztói szokások, fogyasztói várakozások, bankok által nyújtott hitel (előrehozott keresletként jelenik meg)

A keresleti függvény: D = f(p,i,o) A függvényt az ár – árumennyiség diagramon ábrázolják. (P – price = ár; Q – quantity = árumennyiség) Nevezetes pontjai: fogyasztói rezervációs ár: az az ár, amelyet a fogyasztó még hajlandó kifizetni a termékért. telítettségi pont: az a termékmennyiség, amelyen már ingyen sem hajlandó a fogyasztó a terméket megvásárolni. fogyasztói többlet: a fogyasztói rezervációs ár és a piaci ár közötti különbség

A KÍNÁLAT (S – supply) fogalma és tényezői A kínálat egy adott pillanatban, adott árakon, a termelők által felkínált, piacra vitt áruk mennyisége. A kínálati függvény alakulása: S = f(p,o) A kínálati függvény nevezetes pontjai: termelői rezervációs ár: az a legalacsonyabb ár, amin még hajlandó a termelő a terméket előállítani. termelői többlet: a piaci ár és a termelői rezervációs ár közötti különbség.

A kínálatra ható tényezők: árak nagysága: a piacon elérhető és realizálható profitmennyiség termelési költségek alakulása: ha növekszik az anyagköltség a görbe balra mozdul el. kormányzati beavatkozások: adóemelésnél balra mozdul (drágulás) szubvencióknál jobbra (árcsökkenés) piaci szereplők száma: konkurencia természeti viszonyok konjunktúra: a gazdaság adott állapota technológiai, technikai fejlettség (minden, ami az árakon kívül hatást gyakorol, a függvény elmozdulását eredményezi)

A piaci mechanizmus működése: A kereslet és a kínálat változása következtében a tényleges piaci ár a kívánatos egyensúlyi ártól felfelé vagy lefelé tér el. A piaci mechanizmus lényege: a kereslet, és a kínálat változásának hatására állandóan változik a piacra vitt áruk mennyisége, ezáltal vagy áruhiány vagy árutöbblet keletkezik. Piaci egyensúlyi ár: elméleti ár, amely akkor jön létre, ha ugyanannyian vannak a piacon eladni szándékozók, mint ahányan vevőként jelen vannak a fogyasztók, és az a mennyiség lesz a meghatározó, amennyit az eladók hajlandók az adott áron eladni, a vevők pedig hajlandók az áruért kifizetni. Tényleges piaci ár: eltér az egyensúlyi ártól, mert soha nem egyezik meg a keresett és a kínálat áru mennyisége, azaz vagy árutöbblet vagy áruhiány van a piacon. Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi áron gazdát cserélő javak mennyisége. Egyensúlyi állapot: az egyensúlyi ár mellett a kereslet és a kínálat is megegyezik egymással. Ilyenkor a piac nyugalomban van, a külső körülmények nem változtatják meg a keresleti vagy kínálati görbét.

Túlkínálat (árutöbblet): akkor alakul ki, ha a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, ilyenkor a kínálat nagyobb, mint a kereslet. Lefelé nyomja a piaci árat, az eladó meg akar szabadulni a felhalmozódott árukészlettől, így csökkenti az árat, ami keresletnövekedést okoz, így lassan létrejön a piaci egyensúly, amíg el nem éri az egyensúlyi ár szintjét. Túlkereslet (áruhiány): akkor alakul ki, ha a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Föltornázza a piaci árat, amíg az el nem éri az egyensúlyi ár szintjét. A vevők nem tudnak eleget vásárolni, így versenyeznek a kínálatért, magasabb árat is ígérnek a termékért, nő a piaci ár, így a kínálat mértékére nő a kereslet. A piaci mechanizmus működését kifejező függvény, a Marshall-kereszt.

Piac: marketing szempontból a folyamatosan változó értékesítési lehetőségeket jelenti a vállalat számára. Magában foglalja a piaci szereplőket, az eladók és vevők összességét és a közöttük fennálló üzleti kapcsolatok összességét. Piac mérete: mérőszámokkal határozható meg Piacpotenciál: egy adott termékből vagy szolgáltatásból az elméletileg lehetséges eladások összessége. Az elméleti kereslet maximuma. Piacvolumen: egy adott időszak alatt, adott termékből meghatározott termékből megvalósuló eladásom összessége. Piacrészesedés: megmutatja, hogy a vizsgált vállalat a piaci volumenből mekkora részt hasított ki magának. (saját termék forgalma/piacvolumenx100) Piac szerkezete: a piaci szereplők egymáshoz viszonyított versenyhelyzetét jelenti.

Az egyes piactípusok jellemzői Tiszta verseny Monopolisztikus verseny Oligopólium Monopólium Eladók száma Nagyon sok Sok Néhány Egy Belépési korlát Kicsi Közepes Nagy Termékek jellege Homogén Differenciált Homogén vagy differenciált Termékek helyettesíthetősége Tökéletes Részben Kismértékben Nem Árbefolyásolás Nincs Korlátozott Jelentős Kizárólagos Piacra lépés lehetősége könnyű nehéz Nincs, kismértékű

Tiszta verseny: előállított termékek homogének, egymással jól helyettesíthetők és nagyszámú termelő, kisvállalkozó versenyez a vevők kegyeiért. Monopolisztikus verseny: sok vállalat van jelen, az eladásra kínált termékek hasonlóak, de ugyanakkor az eladók képesek termékeiket egymástól látható módon megkülönböztetni. Oligopólium: a piaci kínálat döntő részét kevés vállalat adja, a modern gazdaságok legelterjedtebb piaci modellje. Monopólium: csak egy eladó uralja a piacot, olyan terméket vagy szolgáltatást állít elő, melynek nincs helyettesítője.