Ebiff curriculum assessment Az meg micsoda? Topolánszky-Zsindely Katalin klinikai szakpszichológus, gyógypedagógus, családterapeuta zsindelyk@t-online.hu 2009. április 16.

Nézzük meg, eszik-e vagy isszák? Ennyi minőség után, lássuk, hogy a kora gyermekkori intervenció, mint szakma, miként jön létre. Hogy foglalkozásként mi tartozik ide, azaz mit teszünk, azt egyszerűbb megfogalmaznunk, talán… De hogy, milyen úton jutottunk ehhez a szakmához, azaz milyen tudást, mennyi gyakorlatot kellett ehhez megszereznünk, azt nehéz lenne összeszednünk. És ahányan itt ülünk, annyiféle utat jártunk be, hogy végül egy helyen, egy szakmában kössünk ki.

Kit tekintünk kora gyermekkori intervenciós szakembernek? A gyógypedagógust, aki ismeri az átlagos fejlődést és a megkésett pszichomotoros fejlődést? A gyógytornászt, aki ismeri a mozgásfejlődés megfelelő ütemét, és felismeri a megkésett mozgásfejlődést? A gyermekpszichológust, aki ismeri a gyermek lelki fejlődését és gyermekkori pszichológiai rendellenességeket? Vagy a gyermekorvost, aki szintén ismeri a gyermek testi, szellemi fejlődésének megfelelő ütemét… Vagy más szakorvost, neurológust, pszichiátert? Vagy a kettős szakembert, aki pl. mint én, aki először oligofrénped.-pszichoped. szakon végzett, hogy aztán pszichológus, majd családterapeuta legyen?

Különböző szakmák karöltve ugyanazon cél érdekében: Nyilván önmagában véve senki De, ha ennyire különböző helyekről érkeztünk, akkor van-e mód egységesíteni a szakmai követelményt? Lehet-e egységesíteni, pl. az elvárások szintjén, legalább szakmánként? Mi a helyzet Magyarországon? És mi a helyzet más országokban? Mi a helyzet Európában?

Létezik-e egy standard a kora gyermekkori intervenciós szakmában? Létezik legalább egy próbálkozás, ami erre vállalkozik. A LLL Leonardo Projekt keretein belül Manfred Pretis és munkatársai kidolgoztak egy ilyen standard programot. Nyolc kulcsterületet összefogva állítottak össze egy ún. curriculumot (magyarul személyes szakmai tanmenetnek, ill. portfóliónak fordítottuk), melyet online lehet kitölteni, majd értékeltetni

Curriculum online kitöltése: Először arra van lehetőség, hogy a szakember saját fontos adatait kitöltse, többet között alap-végzettségét (pl. gyógypedagógus, pszichológus, orvos, gyógytornász stb.) Emellett végzettségének legmagasabb szintjét, pl. masters, bachelor, PhD., stb. És végül creditpontjait, vagy - a már nem legfiatalabb korosztályra gondolva - óraszámokat lehet megadni Itt az érdemjegyekre már nem kíváncsiak…, de csak az indexeink, és továbbképzéseket igazoló dokumentumok kellenek a kitöltéshez

A curriculum folyt.: Ezt követően 8 kulcsterületen részletezzük ismereteinket Az első terület a felmérés és diagnosztikához szükséges ismeretek A második terület a családra hangolódáshoz szükséges ismeretek A harmadik terület a teamben történő együttműködésre vonatkozó ismeretek A negyedik terület az egyéni fejlesztési módszerek Az ötödik terület a speciális funkcionális kompetenciák A hatodik terület a személyes kompetenciák A hetedik szint a gyakorlatok, ill. tapasztalati tudás A nyolcadik a diplomamunka (cím, téma, tartalom…)

Hozzáférés curriculumhoz: Eredetileg angolul és németül volt hozzáférhető a curriculum A Pretis-team különböző projektek keretein belül továbbdolgozott ezen a munkán, és más európai országokat, most Magyarországot (és ezen belül Központunkat) is bevonta a közös munkába. Ennek köszönhetően jelenleg az alábbi nyelvekkel bővülve áll rendelkezésre a curriculum a www.ebiff.org honlapon: német, angol, magyar, szlovák, török, és görög

Tapasztalok, eredmények, tanulságok: A Bp.-i KFK munkatársai önként, ha nem is dalolva, kitöltötték a curriculomot. Ezt ezúton is szeretném megköszönni nekik! Meg kell jegyeznünk, hogy a megadott 30-45 perc (a szerzők szerint ennyi idő alatt kitölthető) nem reális, de egyszer a 2-3 óra is túlélhető a cél érdekében… A kitöltést felsorolt, javasolt tartalmak segítik

Tapasztalok, eredmények, tanulságok folyt.: Az első területen (felmérés/diagnosztika) igen jónak mondható a képzettségünk A családra hangolódáshoz szükséges ismereteink azonban sajnos hézagosak (pl. kommunikációs és a családok működésével kapcsolatos ismereteink, pszichodinamika, pszicho-szociális helyzet stb.) Ha belegondolunk abba, hogy a kora gyermekkori intervenciós tevékenység keretét képezi, kézen-fekvő, hogy ezeket fontos lenne az oktatásba, képzésbe beépíteni A team-munkához is van még mit fejlődnünk… hogy sikeresebb legyen az együttműködés (pl. etika, kutatás)

Tapasztalok, eredmények, tanulságok folyt.: Az egyéni fejlesztő módszerek ismeretében sem kell szégyenkeznünk De gyakorlati/funkcionális kompetenciáinkkal már kevésbé vagyunk tisztában és kevés a jogi ismeretünk A személyes kompetenciánkat pedig jellemzően alulbecsüljük, tehát önismeretre van szükségünk a szakmai önbizalom megszerzéséhez A nemzetközi tapasztalatok is hasonlóak

A munka folytatódik: Megalakult a Kora Gyermekkori Intervenció Egyesülete,így a szakmai egységesítés kérdése most még aktuálisabb A curriculum kitöltése szintén egy lépés a minőség irányába. Magyar nyelven is hozzáférhető és egy nemzetközi bizottság által értékeltethető. Érdemes élni vele, aki kimarad, lemarad… De ezen túlmenően lesz lehetőség egy olyan adatbázishoz hozzáférni, amely kora gyermekkori intervenciós tanulmányokat, előadásokat tartalmaz, több nyelven, így magyarul is. Érdemes tanulmányokkal jelentkezni erre a portálra. A legfontosabb az, hogy a családoknak jár a minő-ség a kora gyermekkori intervenciós szolgáltatásban!

Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet!