Közszolgáltatási rendszerek Zikkert Antal

Tematika Múlt előadás összegzése Helyi közszolgáltatások szervezése és változásai Az Európai Unió tagállamaiknak közigazgatása

Közszolgáltatásokban bekövetkező változásokat Összegzés Áttekintettük a… Közszolgáltatásokban bekövetkező változásokat Kormányzás fogalma megváltozott; fő feladat a társadalmi és gazdasági növekedés biztosítása Új irányzatok; hatékony, költségtakarékos, jobb minőségű közszolgáltatások (átláthatóság, társadalmi részvétel a kormányzásban)

Hatékonyság, mint fő célkitűzés Összegzés Új kulcsszavak a közszolgáltatások területén; (hatékonyságvizsgálatok, teljesítményértékelés, minőségbiztosítás, érdekeltek véleménye, szubszidiaritás, decentralizáció) Hatékonyság, mint fő célkitűzés (célok eredményes megvalósítása, ügyfelek színvonalas kiszolgálása, erőforrások takarékos felhasználása) Új közmenedzsment Okai: kormányzatok pénzügyi nehézségei, szolgáltatási minőség elvárása, kormányzatok játéktere szűkül Átfogó koherens mozgalom; vállalati menedzsment filozófiája és eszköztára; makro és mikro szint

A közszektor változási irányai Magyarországon Önkormányzati források folyamatos csökkenése, illetve átalakulása Önkormányzati elképzelések kontra államháztartási reform (önkormányzati jóléti rendszer technikák ↔ restrikció) Önkormányzat helyett önkormányzatiság (nem egyetlen szervezeti struktúra létezhet, civil szektor és magánszektor közfeladat-ellátása) Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs, 2002.

A közszektor változási irányai Helyi szabályozás kerüljön összhangba az egész államháztartás átalakításával; lényeg a helyi feladatok finanszírozási rendszerének alakítása. Önkormányzatok költségvetésének GDP-hez mért arányának csökkentése; Központi költségvetési hozzájárulás arányának mérséklése SZJA nagyobb arányának központi forrásként történő kezelése (túlköltekezés ellen) Saját források alacsony szinten tartása (adók szintjének limitálása; gazdaságélénkítés) Önkormányzati egységek számának csökkentése

Nemzetközi körülmények Monetáris Uniós stabilizációs alapfeltételei (államháztartási hiány, államadóság maximalizálása) Nyugati országokban is a jóléti állam válsága, lebontása volt/van folyamatban

Mai önkormányzati gyakorlatok Innovációs kényszer felismerése a finanszírozásban Kiegyenlítés politikája (feszültségek kezelése) Városgazdálkodási reformok (új típusú menedzsment) Helyi gazdaságfejlesztés Szektor-semleges finanszírozás a humán szolgáltatásokban Fogyasztói orientáció (szolgáltatás!)

Magánszféra közfeladatok ellátásához integrálása Közszolgáltatási privatizáció (angolszász országok) Közfeladatok átadása magánszervezeteknek (francia modell) Közfeladatok ellátásának szervezésében belső és külső igazgatás karakteres elválasztása (német modell)

Privatizáció Szűk értelemben a vagyon köztulajdonból magántulajdonba kerülésének folyamata. Tágabb értelemben a kormányzati szerepvállalás csökkenése, a magánszféra közösségi feladatok ellátásában való szerepének növekedése. Főbb megoldási lehetőségek: Közfeladat felszámolása Szolgáltatás nyújtásának felelőssége és a szolgáltatásnyújtás elválása Közszolgáltatás piaci díjfizetéshez kötése

Delegált közfeladat-ellátás Lényege: a közszolgáltatások közvetlen ellátói magánvállalatok, de a feladat biztosításának felelőssége az államnál (önkormányzatnál) van Főbb megoldási lehetőségek: Koncessziós szerződés (hosszú távra szól, a szolgáltató hozza létre a közművet, és működteti, övé a haszon) Bérleti szerződés (a közmű az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van, a szolgáltató csak a szolgáltatást biztosítja, bevételek megoszlanak) Megosztott érdekeltség (önkormányzat saját érdekei miatt részt vesz a szolgáltatás finanszírozásában)

6. Prioritás - Államreform „Az államnak a felvállalt feladatok ésszerűsítésén és azok ellátásának eredményességén és hatékonyságán keresztül kell támogatnia a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést.” Államreform prioritás célja a különböző szakterületeken megvalósuló reformlépések koordinációja, továbbá a közigazgatás megújítása

6. Prioritás - Államreform „Az államreformhoz kapcsolódó szemléletváltás révén az államot képessé tesszük arra, hogy hozzájáruljon az ország teljesítőképességének növeléséhez.” Javítani kell a közigazgatás működésének eredményességét, magasabb színvonalú igazgatási szolgáltatásokat kell nyújtani! A 6. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása az Államreform operatív program Elektronikus közigazgatás operatív program keretében történik.

Államreform prioritás – beavatkozások a kormányzás megújítása (a közpolitikaalkotás − kiemelten a jogalkotás − és a végrehajtás társadalmi eredményességének javítása) a civil társadalom közügyekben való részvételének erősítése a közigazgatás szolgáltatóvá tétele, az elektronikus ügyintézés elterjesztése a közigazgatási intézmények költséghatékonyabb működése és a magasabb szervezeti teljesítmény elérése a humánerőforrás felkészültségének javítása integrált kistérségi és a regionális döntési szint megerősítése

Államreform Operatív Program Milyennek kellene lennie a magyar közigazgatásnak? Legyen eredményes: az embereket, a vállalkozásokat szolgálja ki részint a közjóhoz hozzájáruló programokkal, jogszabályokkal, részint magas minőségű szolgáltatásokkal. Legyen hatékony: a társadalom igényeihez igazodó feladatokat és az elvárt minőséget a lehető legalacsonyabb erőforrás-ráfordítással érje el. Legyen elhivatott: a köz szolgálatában állók magas etikai normáknak megfelelően, tisztességesen, a nyilvánosság által elszámoltathatóan lássák el a munkájukat.

Államreform Operatív Program Célok és stratégia A társadalom szereplői hármas elvárást fogalmaznak meg a közigazgatással szemben: adófizetőként a minél olcsóbb működést várják el állampolgárként értékeik védelmét és a közjó előmozdítását igénylik ügyfélként pedig a gyors, egyszerű és megfizethető ügyintézést követelik meg

Államreform Operatív Program Átfogó cél: Az operatív program átfogó célja, hogy növekedjen a közigazgatás teljesítménye, s a közigazgatás ezáltal járuljon hozzá az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének a javításához.

Államreform Operatív Program Specifikus célok: javuljon a társadalmi eredmény takarékosan legyenek felhasználva a társadalmi erőforrások javuljon a közszolgálatiság Indikátor: a lakosság és a vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintű elégedettségének változása a program hatására

Államreform Operatív Program Makro folyamatok A közigazgatás korszerűsítése a nyolcvanas évek közepétől folyamatosan napirenden szerepel a különféle reformok alig változtattak a közszféra relatív nagyságán (Nem változott a közszférában foglalkoztatottak összes foglalkoztatotthoz viszonyított aránya, és a közszférára fordított kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított részaránya)

Államreform Operatív Program Fontosabb problémák: a szakpolitika-alkotási folyamatra a szervezeti érdekek nyomják rá bélyegüket háttérbe szorul a társadalmi igényekre, kihívásokra való válaszadás a szervezeti érdekek dominálnak, nem beszélhetünk egyazon irányba cselekvő kormányzatról Sem központi, sem pedig helyi szinten nem jelenik meg a szakpolitikai megközelítés a döntés-előkészítés során Gyenge az államigazgatás területi szintű koordinációja

Államreform Operatív Program Fontosabb problémák: A közigazgatási kultúra kifejezetten formalizált, hierarchikus jellegű. a feladatok által indokoltnál heterogénebb szervezetrendszer alakult ki, jelentősen megnehezítve a hatékony működést A közigazgatás előtt álló szemléletváltás olyan új képességeket és készségeket követel meg a köztisztviselőktől, amivel azok alig rendelkeznek

Államreform Operatív Program Erősségek képzett személyi állomány kiegyensúlyozott szakképzettségi összetétel (jogi, közgazdasági és természettudományi végzettségűek) kialakultak az igazgatás szakmai és érdekvédelmi szervezetei, továbbá a velük való konzultáció fórumai

Államreform Operatív Program Gyengeségek Egyoldalú a jogalkotás- és jogszabályközpontú működés a szervezeti kultúra kizárólag a hierarchikus működésre épül stratégiai szemlélet hiánya szervezeti szemlélet túlsúlya gyenge társadalmi partnerség nem terjedtek el a korszerű szervezetvezetési módszerek monitoring és ellenőrzés alacsony szintje nem jellemző az ügyfélközpontúság

Államreform Operatív Program Lehetőségek a növekvő társadalmi igények kikényszerítik a közigazgatás átalakulását új, korszerű tudást és rugalmasságot hoznak magukkal a közigazgatásba belépő pályakezdők az információs társadalom térhódítása más országok jó gyakorlatának a megismerése és hasznosítása

Államreform Operatív Program Veszélyek a szükséges átalakításhoz nem társul a közigazgatásba vetett, az átalakításokat megkönnyítő mértékű társadalmi bizalom politikai és gazdasági nyomás az állam leépítésére középtávon jelentős kiöregedés és beszűkülő utánpótlási lehetőségek

Államreform Operatív Program Stratégia: „A magyar körülmények között újradefiniálni a közigazgatás rendelkezésére álló alaperőforrások sorából a személyzet és a folyamatok felhasználásának azon optimumát, amely fenntartható módon biztosítja a magyar közigazgatás mai szinthez képest magasabb és a társadalom által elvárt szinthez igazodó teljesítményét.”

Államreform Operatív Program Prioritási tengelyek: 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés 2. Az emberi erőforrás minőségének javítása 3. A Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések 4. Technikai segítségnyújtás

1. Prioritás - példák Az (ön)kormányzási képesség és a jogalkotás minőségének javítása A minisztériumi munka és vezetés átalakítása Az önkormányzási képesség erősítése az államreform végrehajtása szakpolitikai eszközök integrált kezelése végrehajtási kapacitás megerősítése minőségi jogalkotás megalapozása

1. Prioritás - példák kistérségi koordinációs kapacitás bővítése társadalmi partnerek bevonása a döntések előkészítésébe közéleti aktivitás fokozása állampolgárok által leginkább igénybe vett eljárások egyszerűsítése közös közigazgatási szolgáltató központ szakterületi szolgáltatásfejlesztési koncepciók bírósági folyamatok racionalizálása intézményi gazdálkodás és a pénzügyi ellenőrzés megújítása tudásmenedzsment és minőségbiztosítás

2. Prioritás - példák Nyílt kiválasztási rendszer kiépítése. gyakornoki rendszer széles körű bevezetése Teljesítményalapú karrier-utak (az egyéni teljesítmény-értékelés tartalommal való feltöltése) A köztisztviselői továbbképzési rendszer átalakítása és képzések szervezése. Vezetői ismeretek és készségek fejlesztése. Az egyéni felelősség érvényesítése.