A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései Balogh Gyula OOIH központvezető

1. „Oktatás és képzés 2020” 2. Az IPR alkalmazásának tapasztalatai 3 1. „Oktatás és képzés 2020” 2. Az IPR alkalmazásának tapasztalatai 3. A fenntartható inklúzív-adaptív nevelés-oktatás jellemzői 4. aktualitások

„Oktatás és képzés 2020”

KIEMELT TERÜLETEK A 2009–2011-ES ELSŐ CIKLUS SORÁN 1. Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása — az egész életen át tartó tanulás stratégiái: nemformális és informális tanulás elismerése és a pályaorientációra. — európai képesítési keretrendszer: a standardok és a képesítések, az elismerési és az értékelési eljárások, a kreditátvitel, a tantervek és minőségbiztosítás tekintetében. — a tanulói mobilitás növelése: együttműködés az Európa- és világszerte – felsőfokú és egyéb oktatási szinteken – a hátrányos helyzetűek sajátos igényeinek figyelembevételével.

2. az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása — nyelvtanulás: annak lehetővé tétele, hogy a polgárok az anyanyelvükön kívül két másik nyelven is tudjanak kommunikálni — a tanárok és az oktatók szakmai továbbképzése: az új tanárok alapképzésének minőségére és a kezdeti gyakorlatszerzésben való támogatására — irányítás és finanszírozás: a (tantervekre is kiterjedő) felsőoktatási modernizációs program előmozdítása, a szakképzési és szakoktatási minőségbiztosítási keretek fejlesztése, valamint a felnőttkori tanulás minőségének javítása, beleértve a személyzetét is. — alapkészségek az olvasás, a matematika és a természettudományok terén: Konkrét fellépésre van szükség az alapkészségek szintjének javítása érdekében, ideértve a felnőttek alapkészségeit is. — „az új munkahelyekhez szükséges új készségek”:

— migránsok: az egymástól való tanulás fejlesztése. 3. a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása — az oktatást és a képzést korán elhagyók: a megelőzés és akadályok elhárítása, amelyek miatt az oktatásból és képzésből kimaradók nem térnek vissza az oktatási és a képzési rendszerekbe. — iskola előtti nevelés: az ehhez való méltányos hozzáférés általánosabbá tétele, valamint az oktatás és a tanároknak nyújtott támogatás minőségének a javítása. — migránsok: az egymástól való tanulás fejlesztése. — sajátos nevelési igényű tanulók: a befogadó oktatás és a személyre szabott tanulás

4. az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése — transzverzális kulcskompetenciák: nagyobb mértékű figyelembe vétele a tantervekben, valamint az értékelések és a képesítések terén. — innovációbarát intézmények: új információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazása és a tanárképzés. — partnerség: partnerségek kialakítása az oktatást és képzést nyújtó intézmények, valamint a vállalkozások, a kutatóintézetek, a kulturális szereplők és a kreatív iparok között, valamint a jól működő tudásháromszög előmozdítása.

Öt referenciaérték 1. a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban érje el a 15%-ot, -(25-64 évesek, utolsó 1 hónapban) (a magyar adat 2008-ban 3,1%) 2. az alapkészség (olvasás, matematika, természettudomány) tekintetében gyengén teljesítők aránya csökkenjen 15% alá, (a magyar adat 2006-ban olvasás 20,6%, matematika 21,2% természettudomány 15%)

Referenciaértékek 3. a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek aránya érje el a 40%-ot, (a magyar adat 2008-ban 22,4%) 4. az oktatást és képzést korán elhagyók aránya (18-24 évesek) csökkenjen 10% alá, (a magyar adat 2008-ban11,7%) 5. a kisgyermekkori nevelésben részesülő 4 éves és a kötelező iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek aránya érje el a 95%-ot. (a magyar adat 2007-ben 95,1%)

Az IPR alkalmazásának tapasztalatai

Az IPR eddigi eredményeinek továbbvitele, megtartása, kiterjesztése. a szakmai tapasztalatcserék, hospitációk, az egymástól tanulás kiteljesedése, a tanulási színterek kitágítása, gazdagítása, a módszertani kultúra megújítása a körültekintő input-értékelésen alapuló, tudatos, dokumentált, differenciálással segített egyéni fejlesztés területén.

az IPR deformitásainak és hiányosságainak felszámolása A program megvalósítása során az intézményekre háruló dokumentációs és adminisztratív terhek csökkentése; a programban résztvevő tanulók körében az évismétlés, és a lemorzsolódás nagymértékű visszaszorítása; a programban részt vevő intézményekben a továbbtanulási adatok jelentős mértékű javítása; hatékony, eredményes és mérhető pályaorientációs programok megvalósítása; az alulteljesítők számának nagyarányú csökkentése.

A fenntartható inkluzív-adaptív iskoláztatási, nevelési-oktatási modell főbb nézőpontjai és jellemzői

A gyermek/tanuló jogai A gyermeknek, tanulónak alapvető joga, hogy az óvodáztatás és iskoláztatás megteremtse számára a fenntartható személyes életminőséget , a társadalmi inklúziót, és a szegregációmentes, biztonságos lakókörnyezetet.

Pedagóguskompetenciák Kiemelten fontos, hogy a pedagógusok szakmai felkészültsége megerősödjön, határozottabban vegyenek részt az egyéni és csoportos tanulói képességfejlesztésben. A fenntartható nevelési - oktatási intézmény jól definiált, értékelvű célokra alapozott program alapján, hatékonyan vezetett szervezet.

Pedagógiai környezet inkluzív-adaptív szakember-képzés; speciális intézményi tanácsadó-szolgáltató szakemberek, pedagógusok felkészítése; osztályfőnöki képességfejlesztés; megfelelő tananyagok, tankönyvek, inkluzív tevékenységekre alkalmas infrastruktúra és eszközpark, oktatás-módszertani szemléltető anyagok, tankönyvi források, valamint információs rendszer, releváns civil partnerségek biztosítása.

Önálló életvitel oktatása az egyéni adottságokhoz igazított tananyagátadás és képességfejlesztés, az egyénre szabott értékelés, a szociális kapcsolatépítési képességek fejlesztése. Ebből adódóan nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók személyre szabott fejlesztésére alkalmas, hanem a kiemelkedően jó képességűekére is.

Preferált pedagógiai módszerek 1. A gyermekek/tanulók kulturális értékeire épülő, egész életére szóló, a közösségi együttélés normáinak kialakítása. 2. Az adaptív-inkluzív nevelés-oktatás gyakorlatának kulcskérdése a szocializáció és a reszocializáló, amelyben a módszertani hangsúly a csoportmunkán van, célja a demokratikus, befogadó közösségek kialakulásának elősegítése. 3. Milieu-terápia, amelynek célja a gyermek/tanuló helyzetének megváltoztatása,

4. Identitás fejlesztés - interkulturalitás A tanulói demokratikus közösségek megteremtését, az emocionális kötődés csoportos és közösségi elemeit, a hatékony és kiszámítható óvodai, iskolai szokásrendszer kialakítását, az identitást fejlesztő programok is megerősítik. Multikulturalitás helyett interkulturális nevelés

5. Egészséges életvitel Az egészséges életvitel szokásrendszerének megalapozása, a napi rutinok fejlesztése, az egészségmagatartási szokások programjainak ösztönzése és támogatása, az egészséget veszélyeztető szokások visszaszorítása révén.

Támogató szolgáltatások rendszere A pedagógusok, a nevelőtestületek mellett megjelennek a támogató szolgáltatásokat nyújtó főállású és részfoglalkoztatású szakemberek azok munkaközösségei, valamint a partnerek hálózatai (szülő egyesületek, civil lobbiszervezetek, stb., azok képviselői).

Fenntartható inkluzív-adaptív nevelési-oktatási modell: FENNTARTHATÓSÁG az intézményműködtetés és intézményvezetés, az egyéb jóléti szolgáltatások fenntartható rendszereinek és szokásainak kialakítása, integrálása, BEFOGADÁS inkluzív társadalmi és pedagógiai nézőpont, ALKALMAZKODÁS megelőzés, millieu-terápia, reszocializáció.

Inkluzív-adaptív oktatás IPR A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer Az integrációt elősegítő módszertani elemek Műhelymunka – a tanári együttműködés különféle formái Egyenlőségen nyugvó tanuló- szülő-tanár kapcsolat Interkulturalitás Tanuló-szülő-tanár elvárásainak összehangolása Tanári elhivatottság, a teljes tantestület egyetértése Beágyazottság a helyi társadalomba a helyi civil szervezetek aktív bevonása az intézmény életébe Reszocializáció, millieu-terápia TÁRKI-TUDOK ZRT.

Aktualitások Főbb adatok: 1753 nyertes tagintézmény Óvodai tagintézmény: 731 db Iskolai tagintézmény: 1022 db ebből középiskola 120 db 86 511 gyermek/tanuló 16 000 pedagógus

vállalások December 31-ig kell megadni, de megvalósításuk június 15-ig szükséges. Nem kell szakértővel ellenjegyezni Az EM-mel együtt postázandó

Együttműködési megállapodás OKMT-hez kell postázni, 4 példányban, fenntartóval és intézményvezetővel aláíratva Kötelezettségvállalásnak minősül A szolgáltatóknak a tavalyi szolgáltatás díját meg nem fizető intézményekkel nem kerül megkötésre  A fenntartónak vállalnia kell, hogy biztosítja a tagintézmények számára a támogatás teljes összegének kifizetését

IPR szaktanácsadás Minden új belépő intézmény esetében kötelező 1 darab szaktanácsadói látogatás. Minden olyan intézményben ahol 100-nál több HHH-s gyermek részesül IPR támogatásban kötelező az 1 darab szaktanácsadói látogatás. Az előzőeken felül javasolt a „bokrosított” konzultáció (3 intézmény részvételével). Az előző pontban szereplő intézmények így két db tanácsadást kapnak. Természetesen megengedett, hogy valamennyi intézmény kapjon egyénre szabott tanácsadást (több lehet, kevesebb nem az előírtnál!). A tanácsadás kötelező eleme 1 db óralátogatás A szaktanácsadói látogatás során bontható a kötelező 4 óra

Intézményi önértékelés 2011. Június 30-ig kell elkészíteni Tanácsadói ellenjegyzés szükséges Új önértékelési adatlapok lesznek kidolgozva

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Balogh. gyula@educatio. hu www Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Balogh.gyula@educatio.hu www.sulinet/ooih