Gazdasági kamarák szerepe a duális szakképzésben Szabó Bálint.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ ESZMECSERÉKRŐL "A kormány szakképzés-fejlesztési koncepciója az új szakképzési törvény”
Advertisements

PIC number – szükséges bármilyen Erasmus + pályázathoz PKE:
A Kamara szerepvállalása a duális szakképzésben Kazincbarcika, december 02. Bihall Tamás MKIK alelnök.
Szabó Bálint Budapest, december 9. A kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben.
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés Az MKIK megnövekedett szerepvállalása a szakképzésben.
ÚJ TENDENCIÁK A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése, az OKJ rendszerének továbbfejlesztése.
Aktualitások a szakképzésben
Kompetencia Végzettség
Versenyképes gazdaság versenyképes szakképzés A szakképzés mint a jövőbe történő befektetés A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megnövekedett szerepvállalása.
Szakképzés jelene és jövője
A kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben
A kamara szerepe a duális szakképzésben március 01.
A gazdasági kamarák feladata, célja a szakképzésben 2013.
Gubicza Zsanett képzési referens Budapest,
A szakképzés jövője - a jövő szakképzése
Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése
Az OKJ bevezetésének, a szakmai vizsgáztatásnak jogszabályi háttere.
EU II..
Jelkép-ország Jakab Sándor Kálmán
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
Felsőoktatási munkatársak képzési célú mobilitása - STT 2014/2015.
„Családtámogatások, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió” műhelykonferencia Budapest, november 24. Dr. Pulay Gyula, főigazgató, ÁSZ.
A képzett szakemberekért Fejlesztés és szolgáltatás a szakképzésben. Budapest augusztus 27.
GLOBAL CORRUPTION BAROMETER 2010 Globális Korrupciós Barométer Közvéleménykutatás az emberek korrupcióval kapcsolatos tapasztalatairól December 9.
Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Budapest, június 8.
FELVETÉSEK A SZAKKÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁHOZ Előadó: Szymczak Judit.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési fejlesztési munkája
Befektetés a jövőbe a kamara szerepe a duális szakképzésben
A szakképzés tartalmi szabályozása - Moduláris, kompetencialapú szakképzés -
Szakképzés jövője, megújítása Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott kamarai szakképesítések bevezetése 1.
A szakképzés fejlesztés jelenlegi állása
Kompetencia alapú új moduláris képzés
Szakképzési dokumentumok
A szakképzés helyzete Magyarországon
NAK, Szakképzési Igazgatóság
Modularizáció, vizsgaközpont kialakítása
TÁMOP Nagyrendezvény. Magyarországi szakképzési rendszer változások I.  2011 új szakképzési törvény  2012 szeptember 01 köznevelési törvény hatályba.
Trendváltás a termékenység és a női foglalkoztatás kapcsolatában Dr. Pulay Gyulának, az ÁSZ Kutató Intézete főigazgatójának előadása „Tudomány a gyarapodó.
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
A szakképzési fejlesztések foglalkoztatási hatásai A Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlése Pécs, szeptember 30. Bihall Tamás.
Európa regionális földrajza
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
Szakképzési közfeladatok a Kamarában
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
A kamara szerepe a duális szakképzésben január 27.
Egészségi állapot Demográfia Horváthné Csolák Erika tanársegéd
Az MKIK törekvései a szakképzés átalakításában Áttörés a duális szakképzés irányába.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Szakképzés jelene és jövője.
Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Szakképzés jelene és jövője Dr. Szilágyi János MKIK képzési igazgató.
A gazdálkodó szervezetek elvárásai a szakmunkásképzéssel szemben Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés Dr. Szilágyi János.
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése.
Tájékoztató fórum Szakiskolai fejlesztési program C komponens iskolái számára KOMPONENS C Miskolc május 5. Nagy Zoltán komponensvezető
A Kereskedelmi és Iparkamarák szakképzési feladatai 2012.
Vörös-Gubicza Zsanett MKIK fejlesztési koordinátor szeptember 06.
1 A SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK JOGSZABÁLYI KÖRNYZETE Laczkovich Jánosné Budapest, március 13.
A szakképzés jövője.
NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
Szakiskolai fejlesztési program
Kompetencia Végzettség
Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
Kompetencia alapú szakoktatás
Campus Mundi ösztöndíjak
Előadás másolata:

Gazdasági kamarák szerepe a duális szakképzésben Szabó Bálint

Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása Központi programok felülvizsgálata Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek Szintvizsgák szervezése, koordinálása SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése, a felkészülést előkészítő bizottság működtetése Az átadott szakmákban a kamara közreműködik a pályaválasztási ás tanácsadási rendszer feladataiban A szakképzési megállapodás tartalma 125 szakma

1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Tanulók számának növelése Fő aktivitási területek

A tankötelezettség felső korhatára az európai országokban 14 éves kor15 éves kor16 éves kor17 éves kor18 éves kor Horvátorszá g Koszovó Törökország Albánia Ausztria Bosznia- Hercegovina Ciprus Csehország Görögország Írország Liechtenstein Luxemburg Montenegró Portugália Svájc Szerbia Szlovénia Anglia Bulgária Dánia Észtország Finnország Franciaország Izland Lengyelorszá g Lettország Málta Moldova Norvégia Olaszország Románia San Marino Skócia Spanyolorszá g Svédország Szlovákia Litvánia Macedónia Moldova Ukrajna Oroszorszá g Belgium Hollandia Magyarország Németország Egyedül Magyarország, ahol 18 éves korig az iskolapadban kell ülni A tankötelezettség részképzéssel is teljesíthető: Belgium - Németország - Hollandia

Problémák és következmények Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességnek kell állítani

Problémák és következmények Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között A szakmai elmélet jelentős változáson ment át: gyakorlatorientáltabb lett Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket A szakmai elmélet úgy alakult, hogy azt rögtön ki kell próbálni a gyakorlatban A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja hogyan működik a valós gazdaság. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalni.

Iskola és az üzem optimálisan vegyül, de az iskola legyen tartózkodó Minél több idő eltöltése az üzemben Képzés azonos értékű a diplomás képzéssel 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti A tanulót a cég veszi fel!

Forrás: KSH, év között

Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya év a legkritikusabb! között általános iskolába járók száma: lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %) 2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125 ezer fő volt, ebből 25 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (20%)

Forrás: Eurostat Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó szakképzési rendszer átlag25 éves

Forrás: KSH

Vállalati gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon kőművesszobafestő 2517 óraszám

Szakképesítések kiválasztása Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák A gyakorlati óraszámok túlzottan alacsony száma A szakmák munkaerő-piaci súlya A tanulók és vizsgázók száma Modulok kezelhetetlen száma és összetétele Iskolarendszerű és felnőttképzés közötti helyes arányok

A szakmai dokumentációk felülvizsgálata Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség Új OKJ: kompetencia elvűség, modularitás, gyakorlatorientáltság 424 alap szakképesítés, kimenet, modul Közös modulok felülvizsgálata szakmacsoportonként Modulok számának korlátozása, szakmánként 6 modul Minimum óraszámok meghatározása, felnőttképzésben is Elavult technológiák, munka műveletek, ismeretek: up to date, szakmai tartalmak aktualizálása Szakmai követelménymodulok új struktúrája

Központi program SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése Törzsanyag jellegének erősítése, folyamatszabályozás A szakma lényegének pontos definiálása, kulcskompetenciák A kompetenciák mögött lévő ismeretek precíz meghatározása A cselekvési kompetenciák meghatározó szerepe Elméletigényes gyakorlat – fából vaskarika Szabad sáv beintegrálása, nyári gyakorlat növelése 140 ill. 160 órára A gyakorlati képzéshez kapcsolódó tananyagtartalmak erősítése

Fejlesztés politikai koncepció SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga szinergiában Fejlesztői team-ek portfoliója Szakmai szervezetek, TISZK-kek, felnőtt képzők Elektronikus nyilvánosság Beszámíthatóság a vizsgáknál, szintvizsga Zsákutcás jelleg megszüntetése, szakmunkás érettségi: választ- ható komplex alapműveltségi vizsga, érettségi nélküli középiskola Szakmunkás életpálya modell, mesterképzés, FSZ, Bsc

Fejlesztéspolitikai koncepció Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment, Fejlesztéshez szükséges segédanyagok, módszertani útmutatók, sztenderdek, sablonok kidolgozása Gyakorlati képzés helyi programjához: best practice Tankötelezettség 17 éves korhatárra történő leszállítása A gyakorlati képzés súlyának, szerepének a növelése Ellenőrzés szakmai-padagógiai erősítése, gyakorlati oktatók felkészültségének növelése, gazdálkodók képzési hajlandóságának javítása Iskolai tanműhelyi képzés 140%-os normatíva, kamarai garancia vállalás az üzemi gyakorlati képzéshez

A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő-piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt! Modulok átrendezése a szakmai tudás méréséhez: kettő, maximum három napos vizsga: szakmánként maximum 12 feladat Modulrendszer lényege a beszámíthatóság: modulzáró vizsga felnőttképzésben, szintvizsga iskolarendszerű képzésben Vizsgafeladatból, vizsgatevékenységből, mint legkisebb egységből lehessen felmentést adni (SZKTV írásbeli vizsga)

A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése Gyakorlati vizsgán komplex cselekvési kompetenciákat és a munkaműveleteket súlyozottan kell figyelembe venni Felnőttképzésben a tulajdonságkompetenciák mérése és eredménye nem a valóságot tükrözi ezért a bizonyítványba történő beszámítását célszerű elhagyni

OKJ felülvizsgálat  Szakképesítés OKJ-ban elfoglalt helye  Rész-szakképesítések  Elágazások  Ráépülések  Lehetséges törlések, összevonások  min. óraszámok felülvizsgálata  Közös modulok vizsgálata

4. Szakértői csoportok felállítása Összetétel: 4 fő (2 fő gazdálkodó; 2 fő pedagógus)/szakképesítés Összesen: 184 szakértő Szakértői ajánlások: Területi kamarák (gazdaság,pedagógusok) Érdekképviseletek, munkaadói szervezetek Szakmai szervezetek Felnőttképzők szövetsége

Fejlesztési irányvonalak Gyakorlati óraszámok növelése Gazdasági igények szerinti tartalom Szakmai záróvizsga idejének csökkentése (960 perc/fő) Modulok számának maximalizálása Szakmai tartalomfejlesztés Törlések, összevonások Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kompetenciák hangsúlyozása Szintvizsga beszámíthatóság Szakmai tartalomban való duplikációk törlése Új központi program struktúra Gyakorlati képzés helyszínének meghatározása

Köszönöm a figyelmet!