Szintvizsgáztatás az agrárgazdasági szakképesítéseknél Szabó Sándorné Ráckeve, 2013. augusztus 29.

Jogszabályi háttér Szakképzési törvény – 2011. évi CLXXXVII. törvény Új OKJ megjelenése – 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól - 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet – 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

Szakképzési kerettantervek - 14/2013. (IV. 05.) rendelet Szakmai és vizsgáztatási követelmények - 41/2013. (V. 28) VM rendelettel

Szintvizsga bevezetése (előzmények) A szintvizsga elődje az időközi vizsga, szintfelmérő vizsga A 2003. évi XXIX törvény lehetővé teszi a szintvizsga szervezését Minőségbiztosítás bevezetése az oktatásban – szintvizsga a folyamatba épített „gyártásközi ellenőrzés” Képzési szakasz lezárásakor alkalmazva, annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat

2004 modellkísérletek (szintvizsgaszabályzat, feladatbank, értékelés) Szintvizsgák beépülése a tanév rendjébe

Szintvizsga bevezetése (jelen) Szintvizsga célja: annak mérése, hogy a tanuló szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az alábbi a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szintvizsgáit szervezi: Dísznövénykertész Kertész Virágkötő, virágkereskedő Erdészeti szakmunkás Mezőgazdasági gépész

Édesipari termékgyártó Élelmiszeripari szakmunkás Húsipari termékgyártó Molnár Pék Szőlész, borász Gazda Halász, haltenyésztő Lovász Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó

a szintvizsga kötelező! A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben megjelent SZVK alapján indított 3 éves képzéseknél a szintvizsga kötelező! Annak a szakiskolai tanulónak: aki nappali rendszerű oktatásban, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt és nem rendelkezik érettségi vizsgával.

A szintvizsga gyakorlati vizsgarészből áll!

A szintvizsga komplex, vagy legfeljebb 4 feladatból állhat, a szakterület igényeinek, jellegzetességeinek megfelelően: A gyakorlati képzés szakmai követelményeire épül: manuális cselekvés, szakmai alapfogások, általános szakmai tevékenység, alapvető számítási műveletek, rajzolvasás, munkautasítások értelmezése, stb.

Szintvizsga időtartama: 120-240 perc Nem számítható be a végrehajtás időtartamába: a tételek kihirdetése, a munkahely elfoglalása, rendkívüli leállás pl.: anyaghiány, eszközhiány, áramkimaradás, stb.,

Szintvizsga értékelése Szerezhető maximális pontszám: 100 0 – 50% 1 (elégtelen, nem felelt meg) 51 – 60% 2 (elégséges, megfelelt) 61 – 70% 3 (közepesen megfelelt) 71 – 80% 4 (jól megfelelt) 81- 100% 5 (kiválóan megfelelt)

A feladatok értékelésénél figyelembe kell venni: a modulkövetelményekben előírt kompetenciák teljesítését, a fellépést, a munkához való hozzáállást, a higiéniai, a személyi felszerelés szakmai és esztétikai megjelenítését, a kommunikációt, a munkavédelmi, tűzvédelmi, higiéniai, környezetvédelmi szabályok betartását.

A szintvizsga eredménye nem számít bele a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe!

február első tanítási napjától - április utolsó napjáig. A szintvizsgát a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés megkezdése előtt kell megszervezni Szintvizsga időpontja: az első szakképzési évfolyam február első tanítási napjától - április utolsó napjáig.

A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon (illetve a szintvizsga teljesítéséig) a szakmai gyakorlati képzést: a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében lehet megszervezni.

Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely Kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv (NAK) által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, csoportos (legalább 8 tanuló) képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

Szintvizsgát a NAK területileg illetékes Megyei Igazgatóságai szervezik a szakképző iskolák bevonásával. A szintvizsga követelményeit a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a NAK dolgozza ki.

A szintvizsga követelményei nyilvánosak a NAK honlapján megtalálhatóak. A szintvizsga követelményeit a szakiskola ismerteti a tanulóval és a tanuló szüleivel, a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.

Nem vehet részt a szintvizsgán az a szakiskolai tanuló, akinek a szintvizsga megkezdéséig a gyakorlati képzési időben az igazolt és igazolatlan hiányzása összesen meghaladta a gyakorlati képzési idő 20%-át.

Eredményes szintvizsga Tanulószerződés kötése Üzemi gyakorlat lehetősége

A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a NAK területileg illetékes Igazgatósága: javító pótló szintvizsgát szervez .

A javító, pótló szintvizsgák helyét és időpontját a NAK illetékes Megyei Igazgatóságai határozzák meg június 10-ig Javító, pótló szintvizsgák: június 15 - augusztus 30 közötti időszakban szervezhetők.

Szintvizsga előkészítése A szintvizsga előkészítésével kapcsolatos feladatokat a NAK területileg illetékes Megyei Igazgatósága látja el!

Szakiskola tájékoztatása a szintvizsga követelményeiről a tanulók és a szülők részére, segítő tanár és a jegyző kijelölése, megbízása (nem tagjai a vizsgabizottságnak). Összeférhetetlenség! NAK Megyei Igazgatóság Értesítés a szakképző iskolák felé a szintvizsga szervezéséről (egyeztetés). Tanulói létszámok pontosítása (iskolánként, szakmánként).

Vizsgabizottság kijelölése → minden vizsgacsoporthoz külön vizsgabizottságot kell kialakítani. A vizsgabizottság a NAK által megbízott elnökből és vizsgabizottsági tagból áll. Összeférhetetlenség! A vizsgabizottság megbízása egy vizsgaalkalomra szól! A NAK on-line rendszerben tartja nyilván a szintvizsga bizottságok elnöki névjegyzékét.

A szintvizsga elnöki pályázati felhívás a NAK honlapján található!

Vizsgahelyszínek kiválasztása, bejárása, véglegesítése. NAK Megyei Igazgatóság tájékoztatása a szakiskola és a gyakorlati képzőhely felé a vizsga menetéről, a szervezési feladatokról. Tanulók jelentkeztetése, tanulói adatlapok a NAK hálózatáról letölthetőek.

Vizsgafeladatok kiválasztása (vizsgaszervező, szakiskola és a szintvizsgabizottság elnöke egyeztetve választja ki). Kiválasztás után titkosan kezelendő. Vizsgacsoportok kialakítása.

Tanulók értesítése a szintvizsga időpontjáról, helyszínéről. A vizsga dokumentumainak (iratainak) elkészítése szakmánként és vizsgacsoportonként (jegyző).

Költségek Szintvizsga költségeinek tervezése, véglegesítése, engedélyeztetése. A szintvizsgán elszámolható költségek: Anyagköltség, Vizsgahelyszín bérleti díja, Rezsiköltség, Szervezési költség.

Költségvetés Költségvetés vizsgánként készül. Feltüntetésre kerül: iskola neve, címe, szakma megnevezése, száma, vizsga jelölése (azonosító száma) vizsga helyszíne, vizsga időpontja, tanulók létszáma, tételes költségvetés.

A költségtervet a NAK Gazdasági és Informatikai Igazgatósága hagyja jóvá!

Szintvizsgabizottság díjazása Elnök: A mindenkori minimálbér 2,5%-a/vizsgázó tanuló. Vizsgabizottsági tag: A mindenkori minimálbér 2%-a/vizsgázó tanuló.

Szintvizsga lebonyolítása A szintvizsgabizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi: a vizsga szakmai feltételeit, a vizsgafeladat előkészítését, a biztonságos munkavégzés feltételeit, meghatározza a vizsga időbeosztását.

A szintvizsgát csak a teljes vizsgabizottság előtt, a vizsgabizottság munkáját segítő tanár jelenlétében szabad megkezdeni, illetve folytatni. Az elnököt a vizsgabizottsági tag rövid ideig helyettesítheti maximum 30 perc. Amennyiben a vizsgabizottság tagja nem tudja ellátni feladatát, a NAK Megyei Igazgatósága gondoskodik a helyettesítésről.

A vizsga menete: Tanulók azonosítása Szintvizsga megnyitása Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás → jegyzőkönyv! →aláírás!

Feladat kiosztása, rövid tájékoztatás Felügyelet melletti önálló munkavégzés

Értékelés A szintvizsgabizottság értékeli a tanulókat, a segítő tanár javaslatot tehet a vizsgázók teljesítményének értékelésére. A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg. - a szintvizsga megkezdése előtt, - a szintvizsga befejezését követően, - a vizsgát zavaró körülmény, szabálytalanság esetén. Vitás esetben az elnök szava dönt!

Sikeresen teljesítette a szintvizsgát az a tanuló, aki legalább 51%-os eredményt elért. A szintvizsgát nem, illetve sikertelenül teljesítő tanulók számára a NAK Megyei Igazgatósága évente legalább egy alkalommal javító, pótló szintvizsgát szervez. A javító, pótló vizsgát a tanulói létszámtól függően a NAK Megyei Igazgatósága által meghatározott intézményben kell megszervezni.

Igazolás Az eredményes szintvizsgát tett tanulók részére jelöléssel ellátott igazolás kiállítása. Az igazoláson a NAK Megyei Igazgatójának körbélyegzőjét kell használni. Az igazolás 1 eredeti példányban készül. Az elveszett igazolásról a tanuló kérésére a vizsgaszervező igazolás másolatot állít ki.

Szintvizsga zárása Az elnök ismerteti a tanulókkal a szintvizsga eredményeit, kiosztja az igazolásokat. A szintvizsgáról egyetlen jegyzőkönyv készül.

A szintvizsgabizottság elnökének feladatai A vizsgabizottság munkájának irányítása, értekezletek vezetése, A szintvizsga szabályos előkészítésének, feltételeinek, lebonyolításának ellenőrzése, Tanulók adatainak ellenőrzése,

A vizsga nyugodt légkörének biztosítása, A vizsgával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzése, Tanulók tájékoztatása az őket érintő döntésekről, a szintvizsgával kapcsolatos tudnivalókról , A szintvizsga eredményeinek kihirdetése, vizsga értékelése, igazolások átadása.

A szintvizsga dokumentumai Tanulói adatlap A vizsgázóról a szintvizsga megkezdése előtt az iskola által szolgáltatott adatok alapján a vizsgaszervező - NAK Megyei Igazgatóság - tanulói adatlapot készít. A szintvizsga eredményét a vizsga jegyzője vezeti rá az adatlapra A szintvizsgabizottság elnöke, vizsgabizottsági tagja, és jegyzője írja alá.

Pontozó lap A feladatok, feladatrészek értékelésére szolgál. A vizsgabizottság az értékelő lapon szereplő pontoknak megfelelően határozza meg a vizsgázó minősítését.

Értékelő lap Tartalmazza a vizsgázó adatait, minősítését, a vizsgabizottság elnökének, tagjának, jegyzőjének és a segítő tanárának aláírását. A szintvizsga jegyzőkönyvének mellékletét képezi. Hitelesített másolatát az iskola őrzi.

Igazolás A NAK által elfogadott, jelöléssel ellátott igazolás adható csak ki. A szintvizsga jegyzője az adatlapon szereplő adatokkal megegyezően állítja ki. A vizsgabizottság elnöke, tagja írja alá. A NAK Megyei Igazgatójának körbélyegzőjével kell ellátni. Egy eredeti példányban készül.

Jegyzőkönyv A szintvizsgáról egyetlen jegyzőkönyv készül, amely időrendben tartalmazza : a vizsga összes eseményét, a szintvizsgabizottság értekezleteit, szintvizsgabizottság döntéseit, véleményét, a vizsgabizottság elnökének, tagjának, jegyzőjének és a segítő tanárának aláírását, a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szintvizsgával kapcsolatos iratokat (feladatlapok,értékelő lap)

Szintvizsgaelnöki pályázat A NAK a szintvizsga elnöki teendőinek ellátására szakemberek jelentkezését várja! Jelentkezés folyamatos! A pályázati felhívás tartalmazza: A szakképesítéseket A részvétel feltételeit Hová kell benyújtani a pályázatot Milyen dokumentumokat kell csatolni

A szintvizsga: ÉS… Kompetenciák mérését szolgálja A gyakorlati képzés minőségét javítja Képzési hajlandóságot növeli Hozzájárul a duális képzéshez

Tanuló szempontjából Sikerélményt ad (adhat) Vizsgaszituáció jobb teljesítményre ösztönöz Az egyéni önellenőrzés eszköze Előkészíti az üzemi gyakorlatot

Köszönöm a figyelmet! szabo.sandorne@nak.hu 06 30 959 7616