Országos Tisztifőorvosi Hivatal Új szabályozás a zaj és vibráció okozta egészségkárosodások megelőzése terén Dr. Tomecz Éva főosztályvezető Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2006. március 20.

Miért volt szükség az Unió 2003/10/EK irányelvének bevezetésére? A WHO felmérése szerint a munkahelyi zaj hatására létrejött halláskárosodás a leggyakoribb munkahelyi egészségkárosodás. Az európai munkavállalók egyharmada magas zajexpozíciónak van kitéve. A már bekövetkezett halláskárosodás visszafordíthatatlan, ezért van óriási jelentősége a megelőzésnek.

66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről A rendelet előírásait szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve.

FOGALMAK hangnyomás csúcsértéke napi zajexpozíció szintje heti zajexpozíció szintje legnagyobb hangnyomásszint zajterhelés zajexpozíciós határérték alsó, felső beavatkozási határérték

HATÁRÉRTÉKEK zajexpozíciós határértékek 87 dB (A) illetve 140 dB (C) felső beavatkozási határértékek 85 dB (A) 137 dB (C) alsó beavatkozási határértékek 80 dB (A) 135 dB (C) A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédő eszköz hatását nem kell figyelembe venni.

Mikor kell zajmérést végezni? új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz beüzemelése esetén munkahely, munkaeszköz átalakítása munkakör kialakításakor munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor

Kockázatértékelés során kiemelten figyelembe veendő zajterhelés szintje, jellege, időtartama, impulzív jellege zajexpozíciós határértékek, beavatkozási határértékek sérülékeny kockázati csoportok ototoxikus anyagok, rezgés kölcsönhatásából eredő kockázatok gyártói információk zajcsökkentési lehetőségek munkaidőn túli zajexpozíció egészségügytől kapott információk hallásvédő eszközzel történő ellátottság

Zajcsökkentési lehetőségek kisebb zajterheléssel járó munkamódszerek bevezetése munkaeszközök helyes kiválasztása munkahely megtervezése munkavállalók tájékoztatása, oktatása műszaki zajcsökkentés lég és szerkezeti zajok csökkentése karbantartás munkaszervezési intézkedések

A munkavállalót érő zajexpozíció nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértékeket. A zajexpozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehető legkisebb szintre csökkenteni.

Amennyiben a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót egyéni védőeszközzel kell ellátni.

Amennyiben a munka jellegéből adódóan az egyéni hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezheti az egyéni hallásvédő eszköz használatától való eltérést.