Akusztikai környezet Hang: Rugalmas közegben terjedő mechanikus rezgés, mely hallásérzetet kelt Terjedési sebesség levegőben: 340 m/s Másodpercenkénti.

Az előadások a következő témára: "Akusztikai környezet Hang: Rugalmas közegben terjedő mechanikus rezgés, mely hallásérzetet kelt Terjedési sebesség levegőben: 340 m/s Másodpercenkénti."— Előadás másolata:

1 Akusztikai környezet Hang: Rugalmas közegben terjedő mechanikus rezgés, mely hallásérzetet kelt Terjedési sebesség levegőben: 340 m/s Másodpercenkénti rezgésszám: f frekvencia [Hz] Hangnyomás x részecskesebesség időbeli átlaga: I intenzitás [W/m2] Visszaverődés: erősíti az eredeti hangot, 17 m-nél nagyobb tereken visszhang

2 Az emberi fül hallástartománya

3 Szintek A tartományt szűkebbnek érezzük Logaritmikus skála bevezetése
Élettani megfontolás: az érzet változása az ingerváltozással egyenesen, a kiindulási ingerrel fordítottan arányos Azonos változást kisebbnek érzünk, ha a kiindulási inger erős

4 Szint: két teljesítmény jellegű, vagy azzal arányos
Szint: két teljesítmény jellegű, vagy azzal arányos mennyiség hányadosának a logaritmusa. Hangnyomásszint: Hangintenzitásszint: Hangteljesítményszint:

5 Az emberi fül hangnyomás érzékelése

6 Méréskor: A-jelű szűrő közelíti az emberi fül
karakterisztikáját Időben változó hanghatások jellemzésére: egyenértékű A-hangnyomásszint

7 Zaj: - fizikailag: különböző frekvenciájú és erősségű
Zaj: - fizikailag: különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke - biológiailag: minden, nem kívánatosnak, vagy zavarónak minősülő hangjelenség Zajok csoportosítása: - időben Folyamatos (motor) Impulzív (vonat) - frekvencia szerint Keskeny sávú (hallható frekvenciatartományok egy része kelti a zajt, pl. körfűrész) Szélessávú ( hallható tartomány egésze alkotja a zajt) 300 Hz alatt mély, 300 – 1000 Hz közepes, 1000 Hz felett magas tónusú zajok

8 Zaj hatása az emberre – 60 dB pszichés zavarok (idegesítő hatás, magatartásbeli változások) 60 – 85 dB vegetatív terhelés (érrendszer, emésztőrendszer károsodása) 85 – 130 dB maradandó halláskárosodás 130 dB fájdalomküszöb Beszédérthetőség zavara: ha a zaj A-hangnyomásszintje 5 dB-lel magasabb a beszédénél, az érthetőség még éppen elfogadható

9 Különböző zajforrásokból eredő zajok

10 Zaj mérése: - környezeti zajterhelés mérése - dolgozót érő zajterhelés mérése Műszerek időállandója befolyásolja a mérési eredményeket. lassú (S) a gyors változású zajt nem követi teljesen gyors (F) csak az egészen gyors változású zajt nem követi teljesen Impulzus (I) felfutáskor igen gyorsan változó jeleket is gyorsan követi, lefutása késleltetett A mérések elvégzésére és értékelésére különböző előírások vonatkoznak.

11 1. A zaj fizikai vizsgálata:
- A zaj összetételének, hangszínképének a megállapítása. A zajexpozíció meghatározása. 2. A dolgozók vizsgálata - A dolgozók kérdőíves vizsgálata - A dolgozók fülészeti vizsgálata - A hangnyomásszint meghatározása. Audiometriai vizsgálat (Munkaidő előtt, után és közben) 3. A zajártalom elleni védekezés

12 A zajártalom elleni védekezés
Pszichológus közreműködését is igénylő műszaki, szervezési és orvosi feladat. A nagy intenzitású zajok elleni védekezés módszerei: I. A zajforrás csökkentése - Kevésbé zajos gépek vásárlása (a legköltségesebb) - A meglevő gépeken való szerkezeti változtatások - Hangtompítók, hangszigetelők, hangelnyelő burkolatok használata - Rugalmas alátét használata II. A mennyezet megfelelő kiépítése, a falak burkolása, a tetőtérbe belógatott hangelnyelő falak elhelyezése.

13 III. Megfelelő munkaszervezéssel biztosítjuk, hogy a dolgozók ne legyenek hosszabb ideig egyfolytában károsító zajnak kitéve. Zajmentes pihenőhelyek biztosítása. IV. Egyéni védőeszközök biztosítása. (Üvegvatta, füldugó, fültok, zajvédő sisak) Egyéni zajvédő eszközök minimális csillapítási értékei: Zajvédő vatta 10 dB Hallásvédő füldugó 15 dB Zajvédő fültok 15 dB Zajvédő sisak 19 dB

14 a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
Vonatkozó előírások: 66/2005. (III. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól MSZ :1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése MSZ :1984 Immissziós zaj jellemzők vizsgálata. Munkahelyen fellépő megítélési és legnagyobb A-hangnyomásszintek meghatározása

15 Rezgések Rezgés: időben lejátszódó folyamat, amely során bizonyos rezgésjellemzők nagysága ismétlődően nő vagy csökken Rezgésjellemzők: Elmozdulás Igénybevétel Rezgésvizsgálatoknál: gyorsulás-idő függvények A testre ható gyorsulás egyenesen arányos a testre ható tehetetlenségi erővel

16 A rezgések fizikai jellemzői

17 A rezgések csoportosítása
a) Humán rezgések Munkaeszközökről adódnak át az emberi testre - lokálisan (kéz-karra) ható rezgések - egésztestre ható rezgések Jellemző frekvencia-tartomány . Egész testre ható rezgések: 1Hz – 100 Hz Helyileg ható rezgések: Hz – 1000 Hz b) Környezeti rezgések Épületek födémszerkezetéről, falakról stb. adódnak át

18 Egyenértékű rezgésgyorsulás:
Súlyozott rezgésgyorsulás:

19 A központi idegrendszert érő hatások

20 Az eredő rezgésgyorsulás vektor értelmezése

21 Súlyozó szűrő kézre ható vibráció méréséhez

22 Expozíciós idő meghatározása

23 Környezeti rezgések Rezgések hatása az emberre Védekezési módok

24 Vonatkozó előírások: 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelete a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról